Nukleáris, mint alapvető energiaforrás, és erre csatlakozik rá a megújuló energia, valamint az energiaellátás kiegyensúlyozásának érdekében import vagy gázerőművek állnak rendelkezésre – ez a kormány stratégiája az energetikában, amit az MCC Feszten Steiner Attila államtitkár ismertetett egy kerekasztal-beszélgetésen. A diskurzusban a részvevők részletesen körbejárták, hogy milyen lehetőségek vannak a zöldenergetikában, és hogyan változott a zöldpolitika a választások következtében.
Mit értünk pontosan a napjainkban zöldenergia alatt? Miként fordulhat elő, hogy a magyar kormányt itthon támadások érik az ellenzék részéről az akkumulátoripar hazai fellendítése miatt? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az MCC Feszt Zöldenergia 1x1 című közéleti beszélgetésén, amelyen részt vett
A beszélgetés már előre is érdekesnek tűnt – ismerve a megszólalók véleményét – borítékolható volt a nézetkülönbség. A zöldenergiai tervek pedig kiemelten érintik Magyarország jövőjét, ráadásul a kormányzati kommunikáció az elmúlt időszakban azt hangsúlyozza, hogy a Brüsszel által kijelölt zöldcélok és a korábbi egyezmények napjainkban már európai szinten is versenyképességi problémákat szülnek.
Az első kérdés a kontextusból adódott, hiszen az Európai Unió az elmúlt években minősítette zöldenergiává az atomenergiát, és érdemes azt is megjegyezni, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint ahhoz, hogy az atomenergia jelentősen hozzájáruljon a klímasemlegességi célkitűzések megvalósításához, a legfontosabb feladat az új befektetések biztosítása és felgyorsítása.
Ugyanakkor ez az energiaforrás talán a zöldeket is megosztja. Jávor Benedek szerint sem a földgáz, sem a nukleáris energia nem megújuló energia, „ez egy fizikai tény”, nem tudnak megújulni. A zöldpolitikus emlékeztetett arra, hogy a korábban ismertetett uniós döntés az atomenergiáról csak átmeneti: „a nagyon jelentős átalakulás miatt, ami az energetikában végbemegy, elfogadja – erős megszorítások mellett –, hogy egyes tagállamokban alkalmazhatnak nukleáris energiát”.
Jávor Benedek később arra is kitért, hogy a nukleáris energia valóban alacsonyabb karbonkibocsátással rendelkezik, mint a földgáz, ami az éghajlatváltozáshoz jelentősen hozzájárul. Ugyanakkor a nukleáris energia más káros hatásaira is kitért: „egyéb, nem klíma típusú hatásai, például a radioaktív hulladék elhelyezése, jelentős környezetkárosító hatást fejtenek ki”.
Ferencz Szabolcs úgy látja, a megoldáshoz nem visz közelebb az energiatípusok címkézése, itt példaként a 300 milliárd forint nagyságú károkat okozó korábbi német atomenergia-stopot hozta fel. „Ennek hatására szénerőműveket kellett újraindítani.” Szerinte rengeteg olyan dologgal foglalkoznak a zöldenergiával kapcsolatban, ami felesleges.
Steiner Attila szerint zöldenergiák közé hagyományosan a megújuló energiák szoktak tartozni, ugyanakkor napjainkban már nem a „színezés” a legnagyobb kérdés, hanem az, hogy minden olyan technológiát alkalmazzunk, amivel a klímacélok elérhetőkké válnak. Ezért szerinte a kijelölt célok elérésében a nukleáris energia és ideiglenesen a földgáz is segíthet, ezekkel a technológiákkal még könnyebb lehet a megújulókat ideiglenesen integrálni a rendszerbe. „Az Európai Unióban is nagyon sok ideológiai vita van az energetikában.” Majd kiemelte, vannak olyan országok, ahol megkerülhetetlen az atomenergia, szemben azokkal a nemzetekkel, ahol például lehetőség van víz- vagy időjárásfüggő erőművekre.
Ferencz Szabolcs szerint az, hogy az unió törvényekkel szabályozza, milyen autó közlekedhet a jövőben, egyszerűen hibás. Megvalósíthatósági problémák és túlzott technológiai optimizmus is felmerül. Szerinte az akkumulátorokkal foglalkozni kell, ebben a pillanatban hatékonynak tűnhetnek az elektromos autók, ugyanakkor hangsúlyozta, 10 év múlva már lehet, hogy a hidrogén lesz a nyerő. „Például ezért nem tartom szerencsésnek, hogy erővel, törvénnyel szabályozzák a piacot.”
Steiner Attila kiemelte, a közlekedési szektorban nőtt a károsanyag-kibocsátás. Ezért ezzel muszáj valamit kezdeni. Az Európai Unió céljaival alapvetően egyetértenek, de nem tisztázott, hogy milyen ipari háttér és beszállítói láncok kellenek, és „nagyon jó lenne, ha a zöldcélok eléréshez szükséges technológiákat nem importálnánk”. Az államtitkár szerint a napenergiában már kipróbáltuk, hogy milyen rossz, ha Kínától, függünk és ezeket a hibákat az akkumulátoroknál nem szabad újra elkövetni.
A klímacélokkal kapcsolatban úgy látja, az EUrópai uniós hatástanulmányok „nincsenek rendesen végigszámolva”.
Jávor Benedek szerint ugyanakkor az Európai Unió úgy működik, hogy célokat tűz ki, majd ezek eléréséhez a szükséges szabályokat, keretrendszereket kijelöli. „Lehet azt gondolni, hogy ez rossz megközelítés, de így épül fel az Európai Unió.” Ugyanakkor abban egyetértett a korábbi felszólalókkal, hogy a közlekedésben a dekarbonizációval valamit kezdeni kell, azonban szerinte csupán az elektrifikáció ebben a szektorban nem tudja megoldani a problémákat.
Szerinte nem lehet elérni a 2050-re kitűzött teljes dekarbonizációt 30-35 százalékos csökkentéssel, amit az elektromos autók magukkal hoznának. „Divatjelenség, hogy városi terepjárókat vásárolnak az emberek, de ezzel nagyobb károkat okoznak.” Szerinte radikálisan kell újragondolni a közlekedést. Korábban ezzel a témakörrel az Index is foglalkozott, akkor azt írtuk, az autógyártók azt hirdetik, letették a voksukat a zöldátállás mellett, ennek ellenére a vásárlókat a városi terepjárók felé terelik.
Bár az elektromos autók egyre inkább elterjednek, a környezet kíméléséhez egyre inkább kisebb járművekre vagy más közlekedési eszközökre lenne szükség.
A zöldpolitikus szerint az akkumulátorgyártással az a probléma, hogy ez az egyik legalacsonyabb szegmens az ipari szektorban, alacsony hozzáadott érték mellett komoly környezeti károkat is eredményezhet, „Magyarország számára ez nem jó, ha ennek a gyártására rááll. Az sem igaz, hogy mindenkinek magának kell megtermelnie a szükséges kapacitást, hiszen Magyarország fél Európa számára akar előállítani akkumulátorokat” – összegezte Jávor Benedek, aki emlékeztetett arra is, a gödi akkumulátorgyár 5 éven keresztül megfelelő engedélyek nélkül működött.
Itt ki kell emelni, hogy a legfrissebb hírek és a dél-koreai sajtó beszámolója szerint a Samsung SDI megerősítette, hogy döntés született a harmadik gödi gyár megépítéséről, a Fülöp-szigetekről érkeznek majd vendégmunkások.
Majd Jávor Benedek azt emelte ki, hogy a stratégiai autonómiával kapcsolatban egyetért Steiner Attilával, de a magyar akkumulátoripari stratégia azt a célt tűzte ki, hogy kínai termékekkel látjuk el Európát. „Európa stratégiai autonómiájához ez nem járul hozzá, egyszerűen a kínai iparágnak nyújt kiskaput, a kínaiak behatolását segíti elő” – mondta a zöldpolitikus.
Jávor Benedek szerint 2019-ben sokat nyertek a választásokon a zöldek, és ez megijesztette a jobbközép német szövetséget. Ennek egyik következménye a Green Deal, ami már uniós szinten jelentős ugrást eredményezett. Az idei választások nem hoztak jobboldali áttörést, „erősödtek, de nem számottevően”. Nem tudják befolyásolni a döntéshozatalt a jobboldali pártok – mondta az Európai Parlament korábbi képviselője. Szerinte a Green Deal elemei a következő 5 évben működni fognak, és érdemi módosítások nem lesznek.
Steiner Attila szerint alapvetően a napelemek területén szép számokról lehet beszámolni, 6500 megawatt csatlakozott a hálózatra, és 2000 megawatt paksi atomerőmű is rendelkezésre áll. Együtt képesek 100 százalékban karbonmentes energiával ellátni Magyarországot, amikor süt a nap. Szerinte lehet majd pár erőművet geotermikus energiával üzemeltetni, de ilyen téren végesek a határaink.
„A napenergia tekintetében Görögország után a második legnagyobb kapacitással rendelkezünk, de két kihívás előtt is állunk: nagyon erős hálózat szükséges ennyi napenergiához, és a tárolási kérdések is kritikusak” – összegezte az államtitkár, majd kiemelte: nukleáris, mint alapvető energiaforrás, és erre csatlakozik rá a megújuló energia, valamint az energiaellátás kiegyensúlyozásának érdekében import vagy gázerőművek állnak rendelkezésre – ez lett a kormány stratégiája az energetikában.
(Borítókép: Steiner Attila, Jávor Benedek és Ferencz Szabolcs. Fotó: Papajcsik Péter / Index)