Idén nyáron a hőhullám közepén az esti órákban nagyon magas áramárak voltak, azonban a régióban rendre felbukkantak a negatív tőzsdei jegyzések is. Az MVM vezérigazgatójával külön kielemeztük a kánikula alatt megfigyelhető magyar villamosenergia-piacot, de Mátrai Károly arra is kitért, hogy mindent megtesz a cégcsoport annak érdekében, hogy elkerüljék az áramszüneteket. Kihívásokkal terhelt az energiaszektor, és most az árampiac sem bújhat el.
Ha tartósak lesznek a hőhullámok, bajban leszünk áramellátás szempontjából – összegezte korábban az Indexnek Turai József energetikai szakértő. Az MCC Feszten a magyarországi árampiaci helyzetet külön boncolgattuk Mátrai Károllyal, az MVM Csoport vezérigazgatójával, aki elsőként azt emelte ki, hogy
jelenleg már megnyugvás látható a villamosenergia-piacon.
Az MVM Csoport első embere szerint ez nemcsak Magyarországra, hanem a régióra is igaz. A megnyugvás összefüggésben van azzal, hogy az időjárás és a hőhullámok enyhültek. Jó néhány Celsius-fokot hűlt a levegő hőmérséklete, és záporok, zivatarok érkeztek a régióba, amik stabilizálták a piacot.
A nyáron számos vezeték karbantartása megtörtént a régióban, de a tartós hőség miatt húzták az igát rendesen a légkondicionálók. „A nap végén adódtak problémák, délutántól éjfélig csúcsfogyasztás volt a rendszerben. A MAVIR is közzétette, megdőlt a nyári rekord a légkondicionálóknak köszönhetően” – összegezte Mátrai Károly.
Az MVM vezetője aláhúzta, szűkületek nemcsak itthon voltak, hanem Ausztriában és Szlovákiában is kialakultak. Az ottani rendszerszűkületek miatt pedig kevesebb olcsó áramot tudtunk importálni Németországból. Hangsúlyozott egy másik anomáliát is: a nyári hőhullám alatt nem történt érdemi légmozgás Európában, sem Észak-Németországban, sem Romániában.
Így a szélerőműparkok nem termeltek, nem lehetett számítani a naperőművek termelése után a szélenergiára. Emiatt alakultak ki az esti órákban nagyon magas árak, ennek ellenére minden fogyasztót elláttunk árammal, sikerült orvosolni a nyári kihívásokat.
Mátrai Károly kiemelte, nyáron, amikor minden naperőmű csúcsra járt, sorra dőltek meg a rekordok. Itt érdemes külön kiemelni, az Energiaügyi Minisztérium beszámolóit a termelésről: 2024. július 27-én a 13:00 és 13:15 közötti negyedórában 3225 megawattig futott fel az 50 kilowatt feletti napelemes rendszerek összes termelése, ezzel mintegy 21 megawattal felülírva a korábbi, június 24-én mért 3204 megawattos csúcsot.
Az átviteli rendszerirányító MAVIR adatai szerint júliusig összesen 6712 megawattnyi naperőművet helyeztek üzembe Magyarországon. Az összes teljesítményből a legnagyobb arányban az ipari létesítmények részesülnek 3678 megawattal, vagyis az 50 kilowatt feletti rendszerek közel 90 százaléka ténylegesen is üzemelt a csúcs negyedórájában.
Lantos Csaba minisztériuma emlékeztetett, az időarányos előrehaladás alapján az elmúlt két esztendőhöz hasonlóan idén is nemzetközi összevetésben kimagasló, 1 gigawatt feletti mértékben gyarapodhat a hazai napenergia-kapacitás. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal beszámolója szerint 2010 és 2022 között 2 megawattról 4235 megawattra emelkedett a napelemek beépített teljesítőképessége.
Így Magyarország hat évvel korábban, idén tavasszal elérte a 2030-ra megcélzott 6 gigawattot. A Nemzeti Energia- és Klímaterv ezért már a következő évtized elejére kétszer nagyobb, 12 gigawatt teljesítménnyel számol. Ez ideális alapot adhat a kormány stratégiájára: „nukleáris energia, mint alapvető energiaforrás, és erre csatlakozik rá a megújuló energia, valamint az energiaellátás kiegyensúlyozásának érdekében import vagy gázerőművek állnak rendelkezésre” – ahogy azt szintén az MCC Feszten Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár ismertette.
A tervezett rendszerkarbantartások ideje alatt a vezetékhálózaton ugyan áramlik az energia, de jóval kevesebb mennyiségben, és ahogy azt korábban részleteztük, idén a karbantartás és a történelmi rekordok időszaka egybeesett. Arra is fontos kitérni, a napsütötte órák alatt Magyarország exportál, azonban amikor a naperőműveink nem termelnek, importra szorulunk. Ez önmagában megterheli a hálózatokat.
Magyarország és a balkáni régió túlnyomórészt az északi régiókból importál. Német, cseh, lengyel és szlovák erőművekből áramlik ide, és rajtunk keresztül a Balkán irányába megy a villamos energia. Ezért fontos, hogy a Balkánon nem esett elég eső, az ott lévő vízerőművek nem tudtak megfelelő mennyiségben energiát termelni, ezért többet kellett rajtunk keresztül importálniuk. A komplex, egymással szorosan összefüggő hatásokat egyben kell figyelni, és így már világosan látszik: a nyáron elszabadultak a villamosenergia-árak nemcsak Magyarországon és Romániában, de több balkáni országban is
– összegezte az Indexnek Mátrai Károly.
A régiós kitekintésben érdemes Ukrajnáról külön pár szót ejteni. Bár a Magyarországra érkező ukrán nyersolajszállításban az elmúlt időszakban konfliktus látható, és a szankció is élesedett, az árampiacon teljesen más a helyzet. Mióta tavasszal létrejött az ukrán–magyar villamosenergia-kapcsolat, a kezdeti felfutást követően, Magyarország 600-800 megawatt áramot exportál, amellyel Ukrajna felszívja a napközbeni többlettermelésünket.
Mátrai Károly szerint ez egyszerre lehetőség és kihívás: ha Ukrajna importra szorul, akkor azt a magyar megújulókból részben vagy egészben lehet teljesíteni. És érdemes külön kiemelni – akár a Lukoil-szankció fényében is –, hogy Magyarország a legnagyobb áramimportőre Ukrajnának,
a teljes ukrán import 42 százaléka a magyarországi hálózaton megy keresztül.
Nem véletlen, hogy a napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől azt kérdeztük, hogy lehet-e az árampiacon válasz a Lukoil szankcionálására. A tárcavezető szerint első körben olyan megoldást kell találni erre, hogy az ukrán emberek azzal ne sérüljenek. „Ugyanakkor azt szeretném gondolni, hogy az ukrán vezetők sem akarnak rosszat az ukrán embereknek.” Ennek ellenére jól látható, hogy Ukrajna bizony kitett a magyar villamosenergia-szállításoknak.
A korábban idézett cikkünkben arra is kitértünk, ha marad a hőhullám, jöhetnek az áramszünetek. Mátrai Károly ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a lapunknak, hogy megnyugtatja a lakosságot, mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék ezeket az eseményeket. Azt viszont nem tagadta, áramszünetek bekövetkezhetnek. Bár Magyarországon elszoktunk az áramkimaradásoktól, Amerikában és Nyugat-Európában egyáltalán nem nevezhetőek példa nélküli eseményeknek, a fejlődő régióban pedig mindennapos probléma.
„Júniusban volt olyan esemény a Balkánon, Albániában, Horvátországban, Montenegróban és Macedóniában, amikor a régió három órán keresztül áramkimaradást szenvedett el. Egyszerűen olyan áramhiány alakult ki a légkondicionálók miatt, amit nem tudott a rendszer teljesíteni. A jó hír az, hogy Magyarország és az MVM különösen élen jár abban, hogy a hálózatainkat okosítsuk és fejlesszük. Több száz milliárd forintot költünk arra, hogy új vezetékeket építsünk és korszerűsítsünk. Így növeltük a kapacitásainkat, és a hálózatot optimalizáltuk” – összegezte az MVM vezetője az Indexnek.
(Borítókép: Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója 2024. augusztus 2-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)