Aki úgy gondolta, hogy a Wizz Air egy időre fellélegezhet azután, hogy a Gazdasági Versenyhivatal szombaton becsukta a diszkont-légitársaság mappáját, az tévedett: hármat kellett csak aludni, és a hatóság máris újabb eljárást indított a vállalattal szemben, amely ismét tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytathatott. A versenyhivatal a cég foglalási rendszerének szakmai gondosság követelményét sértő működését, valamint a szolgáltatási díjakkal kapcsolatosan lényeges információk elhallgatását gyanítja.
A Wizz Airnek nem biztos, hogy az augusztus lesz a kedvenc hónapja, legalábbis számára nem kezdődött túl jól. Először is rögtön 1-jén csalódást keltő második negyedéves gyorsjelentést közölt, 3-án 307 millió forintos bírságot kapott a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH), ma, 6-án pedig újra a GVH-val gyűlt meg a baja.
Pedig a hatósággal való csatározás nélkül sem kevés a viharfelhő a diszkont-légitársaság felett, hiszen az utasforgalom-növekedés megtorpanásával összefüggésben a 2024. április–júniusi időszakban a profit 98 százalékos mélyrepülést produkált: az egy évvel korábbi 61 millió euróból mindössze 1,2 millió maradt.
Ennek hatására a menedzsment alaposan visszavágta az éves eredményvárakozást, amit a korábbi 500-600 millió euróval szemben már csak 350-450 millióban határozott meg. A turizmust és a légi közlekedést valósággal lemészároló pandémia óta nem estek ekkorát a Wizz Air részvényei, a papírok 15 százalékot meghaladó mértékben gyengültek egyetlen nap leforgása alatt. Mindennek tetejébe két nagy elemzőház is csökkentette a Wizz-részvényekre vonatkozó célárait: a Barclays 19-ről 16 fontra, a Morgan Stanley pedig 24,5 fontról 19-re.
A dominó tovább dől: a GVH ismét az asztalra csapott. A hatóság néhány napja még azt nehezményezte, a Wizz Air elhallgatta, hogy egyes csomagjainak részét képező „többletszolgáltatásokat” külön-külön is megvásárolhatják a fogyasztók, emellett pedig a szakmai gondosság követelményét sértő kereskedelmi kommunikációt folytatott az automatikus utasfelvételi szolgáltatás lényeges jellemzőiről.
Az akkor kiszabott több mint 300 milliós bírsággal a jelek szerint a meccs még nincs lefújva, a versenyhivatal most ugyanis újabb versenyfelügyeleti eljárást indított, mivel gyanúja szerint:
Fontos megjegyezni, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.
A lefolytatásra biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
A GVH felhívta a figyelmet arra, hogy a versenytörvény szerint az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
A versenyhivatal az utóbbi években kiemelt figyelemmel kísérte a légi közlekedés hazai piacát. A nemzeti versenyhatóság 2022 októberében átfogó gyorselemzés (sweep) keretében vizsgálta, hogy a Magyarországon elérhető légitársaságok – ideértve a „fapados”/diszkontszolgáltatókat – honlapjai, illetve a hazánkban népszerű jegyár-összehasonlító weboldalak alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat a jegyeladási és reklámgyakorlatuk során.
Az elmúlt időszakban növekvő számú panasz és bejelentés érkezett a GVH-hoz a légitársaságok gyakorlatait illetően. A megszaporodott fogyasztói jelzésekre, illetve a légi forgalmi piac működési problémáival kapcsolatos piaci anomáliákra tekintettel Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke hatáskörével élve figyelemfelhívást küldött több, a magyar piacon tevékenységet folytató légitársaság vezetőjének is. Az Index úgy tudja, a Wizz Air, a Ryanair és az EasyJet is a címzettek között volt.
(Borítókép: A Wizzair repülőgépe a Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtéren 2022. június 16-án. Fotó: Varga György / MTI)