Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több vállalattal szemben, mivel az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.

A közleményükből kiderül, hogy: 

• A Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Fonte Viva Kft. 2022. március 9-től a Fonte Natura ásványvizek címkéin és a terméket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációjában megfogalmazott állításaival például a „100% újrahasznosított PET-palackban”, „100% rePET”, „100% rePET palackból palack” szlogenekkel megtévesztette a fogyasztókat.
• A Szentkirályi Magyarország Kft. 2019. november 18-tól a Szentkirályi ásványvizek és ízesített italok címkéin és kereskedelmi kommunikációjában a „Szállj be a körforgásba” körforgásos rendszert hirdeti, amelynek keretében a „Gyűjtsd szelektíven!”, „100%-ban újrahasznosítható”, „Palackból palackot, 50% rePET”, és ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és képi megjelenítésével valószínűsíthetően szintén megtévesztette a fogyasztókat az egyes, úgynevezett zöldállításokkal.
• A GVH vizsgálja továbbá a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company vállalkozásokat is, mivel a gyanúja szerint 2020. december 10-től a Naturaqua márkanév alatt forgalmazott ásványvizek és üdítőitalok címkéin és kereskedelmi kommunikációjukban a „Hasznosíts újra 100%-ban újrahasznosítható PET palack vagyok”, „100%-ban újrahasznosítható”, valamint az ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és a kereskedelmi kommunikáció képi megjelenítésével valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.

Az említett vállalkozások minden bizonnyal megtévesztő állításaiban közös, hogy azok a termékek lényeges jellemzőire, a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkoznak. A kifogásolt reklámállítások azonban feltehetően megalapozatlanok, a palackok környezeti előnyeinek igazolására a cégek valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő bizonyítékkal.

Zöldre mosásnak (greenwashing) nevezzük a vállalkozás olyan marketing- vagy PR-stratégiáját, amely az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben a zöldre mosás a vállalkozás konkrét marketingkommunikációjában jelenik meg, a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal.

– írja a hivatal.

Akcióban a hivatal

Korábban már beszámoltunk a GVH eljárásairól, augusztusban az Airbox nevű szlovák cég 189 millió forintos bírságot kapott, és a honlapját is letiltották, mert azt a hamis benyomást keltette a fogyasztókban, hogy weboldalán az elektronikus cigarettákat, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszközöket a hazai távértékesítési tilalom ellenére jogszerűen forgalmazta.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának megsértése miatt a Wizz Air 307 millió forintos bírságot kapott. A légitársaságnak nagy árat kell fizetnie, amiért a hatóság megállapította: a szakmai gondosság követelményét sértő kereskedelmi kommunikációt folytatott az automatikus utasfelvételi szolgáltatás lényeges jellemzőiről a vállalat. Azt is elhallgatta a cég, hogy egyes szolgáltatási csomagjainak részét képező „többletszolgáltatásokat” külön-külön is megvásárolhatják a fogyasztók, ezzel a drágább csomagok irányába terelve a fogyasztókat. Bár a Wizz Air az eljárásban több vállalást is tett, ezeket a versenytanács – azok kétséges megvalósíthatóságára, illetve a korábbi és folyamatban lévő eljárásokra is tekintettel – nem fogadta el. A légitársaság megtámadta a határozatot.

Kasza Tibiék vállalkozása ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt indult eljárás. A cég már a vizsgálat megindításakor jelezte, hogy korrigálják a hibákat, amelyek az Instagram- és Facebook-oldalaik kommunikációja kapcsán merültek fel. A Manker Beauty Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyében három pontban elmarasztalóhatározat született, a többi vizsgált állításban azonban nem állapítottak meg jogsértést, és büntetést sem szabtak ki.