Júniusban az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A Központi Statiszikai Hivatal tájékoztatása szerint a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly júniusban. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,5 százalékkal nagyobb volt a májusi adatoknál.
Az első becslésben közölt júniusi adathoz viszonyítva a második becslés értékeken nem változtatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), de számos részlet kiderült azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi okozza az ipari termelés visszaesését.
Az ipari termelés a munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőtt.
Az ipari szektor hatalmas kihívásokkal néz szembe már hónapok óta, az idei év az alábbi képet festi:
A részletes adatokból most kiderült, hogy júniusban az ipari export volumene 8,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,6, a 12 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 28 százalékkal esett vissza.
Az ipar belföldi értékesítése 5,1, a feldolgozóiparé 7,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,2 százalékkal kisebb, de a bányászat kibocsátása 7,4, az energiaiparé 9,5 százalékkal nagyobb volt.
Ami biztos: ahhoz, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon, ennél erőteljesebb ipari termelésre van szükség. A kormány szerint az ipar teljesítményének helyreállását azonban továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek. Míg tavaly a kormány azt kommunikálta, „2023 az infláció letörésének éve volt és 2024 a gazdasági növekedés éve lesz”, az ipari termelés ezt teljesen átírta.
A legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,7 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,6 százalékkal kisebb volt a tavalyi júniusi adatoknál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 27, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 23 százalékkal visszaesett a tavalyi adatokhoz képest. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül
az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22 százalékkal csökkent.
A visszaesés egyértelműen az elektromos autók iránti kereslet csökkenésének tudható be, ami Európa-szerte megfigyelhető.
A KSH kiemelte, az előző havi növekedés után a feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása gyakorlatilag stagnált.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés, júniusban 14,8 százalékkal bővült a kibocsátás az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva.
A feldolgozóipari termelésből 5,4 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártása 19,3 százalékkal visszaesett. Az alág szakágazatainak döntő többségében csökkent a termelés.
Magyarország minden régiójában visszaesett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 2,3 százalékkal Dél-Dunántúlon.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene stagnált tavaly júniushoz képest. Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 0,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 28 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az idei évben eddig (januártól júniusig) az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,3 százalékkal mérséklődött. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,3, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 6,4 százalékkal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, mégpedig 0,4 és 7,1 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.