Idén eddig elmaradt az újabb, országos azbesztmentesítési pályázat kiírása, igaz, a tavalyi még az idei évre is vonatkozik. Az első két pályázat 2022-ben és 2023-ban nagy siker volt, ám édeskevés a teljes mentesítéshez. Igény bőven lenne egy újabb körre. A második pályázatban nyert projektek még tartanak, így egyelőre nem látszik a horizonton az újabb kiírás.
Óriási mennyiségben van azbeszttartalmú tetőfedő borítás az országban szerteszét, hiszen évtizedeken keresztül ebből az olcsón előállítható és elérhető termékből fedték be a lakóházakat, irodákat, gyártelepeket. Mára viszont már jóval több a gond a palával és zsindellyel, mint amennyi hasznuk van. Nem is csoda, hogy 2005 óta tilos használni az építőiparban a rendkívül veszélyes, mérgező anyagot.
Mint arra tavalyi cikkünkben rávilágítottunk: az azbeszt nagy szakítószilárdsága, jó hőszigetelése és tűzállósága miatt népszerű építőanyagnak számított, már 1903 óta gyártották, nagyobb volumenben pedig a hatvanas évektől. Ekkor évente 10 millió négyzetméter fedőanyagot állítottak elő, sőt importból is érkezett még majdnem ugyanennyi.
Csakhogy az ilyen építési anyagok szerkezetét az elmúlt évtizedek időjárása, de a légszennyezés is kikezdte, a felületük sérülhetett. A felületi kopás következtében rostszálak válnak le, amik aztán a levegőbe kerülnek, így belégzésük esetén a tüdőben fibrózist, a mellhártyán megvastagodást okozhatnak, emellett nehézlégzést is előidézhetnek.
Ennél is veszélyesebb azonban, hogy az azbeszt rákkeltő hatású.
Emiatt volt remek hír, amikor 2022-ben először írtak ki állami pályázatot az azbesztmentesítésre. A mintegy 900 millió forint keretösszeggel rendelkező pályázatra olyanok jelentkezhettek, akik a tetőcsere vagy épületbontás után felhalmozott palával és zsindellyel nem tudtak mit kezdeni. Az Energiaügyi Minisztérium tavalyi tájékoztatása szerint az első pályázat során 1500 lakossági ügyféltől szállítottak el azbesztes palát vagy zsindelyt.
Tavaly újabb pályázatot írtak ki, amit már eleve úgy hirdettek meg, hogy az idei évre is vonatkozik. Erre 880 millió forintot különítettek el, azonban a pályázat beadására mindössze néhány hét állt rendelkezésre.
A pályázatokra és mentesítésre nagy szükség van, hiszen Magyarországon a becslések szerint legalább 100 millió, mások szerint viszont akár 200 millió négyzetméterre tehető a pala- és zsindelytetők, vagyis az azbeszttartalmú anyagokkal borított felületek mennyisége. A mostani kiírás szerint egy ingatlantól maximum 300 négyzetméternyi ilyen tetőborítást lehet elvitetni. Ha kiszámoljuk, akkor az első pályázat során mintegy 450 ezer négyzetméternyi azbeszttől sikerült megszabadítani a lakosságot. Azaz több száz hasonló pályázatra lenne szükség, hogy a teljes mennyiség megfelelő helyre kerüljön. Erre azonban kicsi az esély. Pedig a tárolásából is egyre több probléma adódik.
A pályázatot a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) koordinálta, hozzájuk kellett beadni tavaly nyáron a pályázati dokumentációt. Itt érdeklődtünk, hogy vannak-e már konkrét számok az elszállított palák és zsindelyek mennyiségéről, illetve arról is, hogy várható-e a jövőben újabb hasonló pályázat.
A társaság az Indexnek elmondta: jelenleg a nyertes pályázatok alapján az azbeszthulladék elszállítása folyamatban van.
„A sikeres pályázatok számáról és a projekt megvalósulásáról pontos adatok ennek befejezését követően fognak rendelkezésre állni. Elutasításra azon pályázatok kerültek, melyek támogatására a rendelkezésre álló keret alapján nem volt lehetőség, vagy nem tettek eleget a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek. A pályázati felhívás 5. pontja alapján a hulladék lakosoktól történő elszállítására és ártalmatlanítására 880 millió forintos keret áll rendelkezésre” – közölték lapunk kérdéseire.
Arra válaszul, hogy mit tehet az, aki lemaradt a pályázatról, mert például azóta bontott le melléképületet, azt írták, hogy „azbesztet tartalmazó építőanyag-hulladék kizárólag engedéllyel rendelkező hulladéklerakóban adható le ártalmatlanításra, amit a lakosok saját költségen is megvalósíthatnak, ehhez a veszélyeshulladék-szállítás feltételeinek betartása szükséges”.
Az újabb pályázatra vonatkozó kérdésünkre az NHKV Zrt.-től nem kaptunk választ. Pedig sokaknak számítana, hiszen jelenleg nem tudni, érdemes-e már most, önköltségen elszállíttatni a portáról a szennyező, rendkívül veszélyes anyagokat, vagy jobb megvárni a következő pályázati kiírást. Ezért a pályázatot elindító Energiaügyi Minisztériumhoz fordultunk.
A tárca válaszában kiemelte: „a kormány célja a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottak szerint az ország megtisztítása a hulladéktól, ezért támogatja a lakosság körében képződött, hulladékká vált azbeszttartalmú építőanyag ártalmatlanítását. Ennek érdekében először 2022-ben hirdetett országos lakossági azbesztmentesítési pályázatot, ezen több mint 2300 pozitív támogatói döntésnek köszönhetően több mint 3100 tonna veszélyes azbeszthulladék szakszerű ártalmatlanítása történt meg”.
Az Energiaügyi Minisztérium az Indexnek küldött válaszában hozzátette: „a második pályázat 2023 augusztusában zárult le, jelenleg folyamatban van az azbeszthulladék elszállítása a nyertes pályázatok alapján, pontos adatok ennek befejezését követően állnak majd rendelkezésre. Azbesztet tartalmazó építőanyag-hulladék – a veszélyeshulladék-szállítás feltételeinek betartása mellett – kizárólag engedéllyel rendelkező hulladéklerakóban adható le ártalmatlanításra, egyedi díjszabás szerint”.
Újabb pályázatról tehát egyelőre nem tudni, feltehetően a mostani projektek befejezése után születhet erről döntés.
Az önköltséges azbesztmentesítés egyébként nem olcsó mulatság, ezért is lenne üdvözlendő az új pályázat. Az átlagos palatető súlya négyzetméterenként nagyjából 6 kiló lehet, ha a pályázat maximumával, azaz 300 négyzetméterrel számolunk, akkor 1800 kiló palatetőt lehet elszállíttatni a pályázaton. Ha mindezt állami támogatás nélkül tesszük, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Főleg, hogy a zsindelyt és a palát nem is lehet leadni mindenhol (a fővárosban például sehol), és a szabályok szerint mi magunk sem szállíthatjuk azt autónkban.
A szállítást legálisan végző cégeknél a kiszállási díj és a megfelelő eszközök (például a big bag zsákok bérlési) költsége már eleve több tízezer forintot kóstál.
Erre jön még a kilónkénti nagyjából 140 forint körüli átlagár, legalábbis gyors kereséssel, több, ezzel foglalkozó cég honlapját átnézve leginkább e körüli díjjal találkoztunk. A szintén 1800 kilóra számítva ez 252 ezer forintos költség, azaz bőven 300 ezer forint fölé is kúszhat a számla csak azért, hogy az illető megszabaduljon az udvarán felhalmozott palától.
(Borítókép: PixeloneStocker / Getty Images)