A magyar kormány családtámogatási politikájának alakulásáról írt hosszabb elemzést a Financial Times brit gazdasági lap egyik szerzője.
„A bevándorlást ellenző és a hagyományos családot támogató Orbán Viktor jobboldali populista kormánya alatt Magyarország családtámogatásai a világ legbőkezűbbjei közé tartoznak, de a program mégis megbukott” – írja cikkében Financial Times.
Miután a szerző felsorolta, hogy milyen kedvezményekre jogosultak a nagycsaládosok, a lap emlékeztetett, hogy a családtámogatásokra fordított összes kiadás meghaladja a GDP 5 százalékát, ami több mint kétszerese annak, amit Magyarország a honvédelemre költ.
Mint írják, a támogatások egy olyan időszakban keltették fel a világ figyelmét, amikor a gazdagabb nemzetek kormányai közül sokan igyekeznek megfordítani a születési ráták vártnál gyorsabb csökkenését, ami óriási kihívások elé állítja gazdaságaikat az elkövetkező évtizedekben.
A Financial Times cikkében megjegyzi, hogyy Orbán Viktor családpolitikája az amerikai republikánusok figyelmét is felkeltette. J. D. Vance, Donald Trump alelnökjelöltje többször is hangoztatta a magyar támogatások nagyszerűségét.
„Kölcsönöket nyújtanak az új házaspároknak, amelyeket később valamikor elengednek, ha ezek a párok végül együtt maradnak, és gyermekeket vállalnak. Miért nem lehet ezt nálunk is megtenni? Miért nem tudjuk ténylegesen elősegíteni a családalapítást itt, az országunkban?” – értékelte a szenátor a legutóbbi kampányában.
A szerző szerint bármennyire is nagylelkűnek tűnnek ezek a programok, egyre világosabb, hogy a magyarországi születésszámra gyakorolt hatásuknak vannak határai. Ahogy a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági válság elérte Európát, a születések száma itt is lecsökkent. A 20-as és 30-as éveikben járó nők számának generációs csökkenése hozzájárult a születések számának lassulásához.
Az ország termékenységi rátája a 2011-es rekordalacsony, 1,23 gyermek/nő értékről 2020-ra 1,59-re emelkedett, de az utóbbi években 1,5 körüli szintre süllyedt. Az idei év első felében a termékenységi ráta 1,36 gyermek/nő volt, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke – közölte az Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júniusban a születések rekordalacsony szintre, alig 6000 gyermekre csökkentek a 10 milliós országban, az élve születések száma mintegy fele az egy generációval ezelőtti magyarországi szintnek – derül ki a KSH adataiból.
A kutatók szerint az egyik oka annak, hogy az intézkedések nem eredményeztek jelentősebb emelkedést, az volt, hogy nem az anyagilag nehéz helyzetben lévő embereket célozták meg.
Wolfgang Lutz, a bécsi Wittgenstein Demográfiai és Globális Humántőke Központ alapító igazgatója szerint a magyarországi teljes termékenységi ráta növekedését a legutóbbi visszaesés előtt „elsősorban a születések időzítésének megváltozott mintái okozták, a gyermekvállalás korábbi erőteljes elhalasztásának lassulásával”.
A Financial Times cikkében megjegyzi, Budapest továbbra is arra ösztönzi a nőket, hogy több gyermeket vállaljanak, hamarabb, és hagyományos heteroszexuális családon belül. De sok más országhoz hasonlóan itt is azt tapasztalja, hogy sokkal könnyebb rávenni a nők egy-egy kohorszát, hogy korábban szüljenek, mint tartósan visszaesést generálni a születések számában.
A születések számának növelését célzó programokat alapos vizsgálatnak vetik alá, mivel a világ több tucatnyi országában a demográfusok által előre jelzettnél is gyorsabban csökken a születések száma. Világszerte a termékenységi ráta az 1960-as évekbeli 5,3 gyermek/nő értékről 2,3-ra csökkent; az ENSZ adatai szerint az országok több mint felében a termékenységi ráta jelenleg 2,1 gyermek/nő alatt van, ami az állandó népességszám fenntartásához szükséges szint migráció nélkül.
A lap felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a demográfusok és sok nő is szkeptikus a családok állami támogatásának hatékonyságával és igazságosságával kapcsolatban, ami nagyrészt a középosztálynak kedvezett.
„Ne legyünk nevetségesek. Ez a rendszer minden, csak nem igazságos” – mondta Ágnes, egy háromgyermekes anya, aki a Balatonnál szigorú költségvetéssel töltött el egy rövid nyaralást, amely nem tartalmazott éttermi étkezést vagy strandjátékokat.
Elmondása szerint fodrászként szerzett jövedelme a legszükségesebbeken túl semmire sem volt elegendő. Egy negyedik gyerek szóba sem jöhetett, bármilyen ösztönzők – akár teljes adómentesség – is léteznek.
Az adókedvezményeknek és az olcsó kölcsönöknek azok számára van értelme, akiknek elég állandó jövedelmük van ahhoz, hogy bármilyen hasznot lássanak belőle Én? Én vállalkozóként dolgozom, és iparűzési adót fizetek, nem jövedelemadót.
– mondta az anyuka.
„Közel sem keresek eleget ahhoz, hogy házat építsek, és támogatott hitelből részesüljek. Soha nem volt új autóm, és valószínűleg soha nem is lesz. Úgyhogy ne is kezdjünk bele” – tette hozzá.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa egy júniusi konferencián elmondta: a több ezer támogatott adatait áttekintve kiderült, hogy a támogatás növelte a szegényebb és a tehetősebb családok közötti szakadékot.
Ezek a támogatási rendszerek átformálták az egész családtámogatási rendszert, amely most a leggazdagabbakat célozza meg, és növeli az egyenlőtlenséget, ami valószínűleg világújdonság az ilyen programok között
– mondta.
„Ez valószínűleg egy mellékhatás, nem az eredeti szándék, hanem egy perverz újraelosztás” – tette hozzá.
Bár számos szülő nem az anyagi előnyök miatt döntött úgy, hogy sok gyereket vállal, a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány továbbra sem hagy fel politikájával, sőt jelentősen bővítheti azt. Fontolgatja a jövedelemadó alóli mentesség kiterjesztését, amelyet jelenleg a négy- vagy többgyermekes anyáknak biztosítanak.
„Ezt kiterjesztenénk a háromgyermekesekre is” – mondta Orbán Viktor tavaly egy demográfiai fórumon. „Csak arra várok, hogy a pénzügyminiszter megengedje”. Egy ilyen kiterjesztés a közgazdászok szerint többszörösére növelhetné a mentesség évi 100 millió eurós költségét.
A szerző emlékeztetett, hogy Orbán Viktor ellenzi a tömeges bevándorlást Európába, amely szerinte felborítaná a kontinens társadalmi és kulturális szerkezetét. Széles körben nyílt rasszizmussal vádolták, miután 2022-ben azt mondta, hogy „nem akarunk kevert fajú néppé válni”.
Ehelyett Orbán a születési rátát tette politikai programjának sarokkövévé. Kabinetfőnöke tavaly azzal dicsekedett, hogy még akkor is, ha Magyarország népessége tovább csökken, a program nélkül 2011 és 2021 között 160 000 gyermek nem született volna meg.
A számla azonban jelentős volt. Az újonnan bevezetett programok, például az autó- és lakáshitelek 2019 óta több mint 10 milliárd euróba kerültek. Ez gazdasági hatásokat eredményezett: a közgazdászok szerint például bővültek a lakásépítések és -felújítások.
„Dicsekedhetünk a programmal, de a szavazóink máshol vannak” – mondta egy, a kormány politikai stratégiáját ismerő személy. Ugyanakkor az Orbán alatti autoriter lecsúszás és gazdasági stagnálás hozzájárult a kifelé irányuló „agyelszíváshoz”.
A Financial Times szerint a programot kísérő ideológiával szemben is jelentős ellenállás mutatkozott, amely a „hagyományos” családot támogatja, és a gyermekvállalást a nők legfőbb céljaként állítja be. Ez ellenreakcióhoz vezetett, különösen a városi liberálisok részéről.
Egészen addig bébigépként kezelnek, amíg csak gyermeket tudsz szülni
– mondta Melocco Anna, egy újságíró, aki arról írt, hogy nem akar gyermeket vállalni.
Melocco úgy nőtt fel, hogy nagy családot akart, de 29 évesen meggondolta magát, miután bipoláris zavarral diagnosztizálták, és attól félt, hogy nem lesz megfelelő szülő. Néhány partnere azt akarta, hogy családot alapítson, de most, 44 évesen már nem nehezedik rá nyomás.
„Azt mondták nekünk, hogy az ország azoké, akik teleszülik” – idézett egy jobboldali szlogent. „Nos, ez nem én vagyok. Ez tárgyiasította a nőket. Tessék, vegyél egy kis pénzt, menj szaporodni.... De senki nem gondolt az így született gyerekek sorsára” – mondta el véleményét.