A Pénzügyminisztérium cáfolja a Health Policy szakfolyóiratban megjelent kutatás eredményét, ahol azt vizsgálták, hogy a 2011-ben bevezetett csipszadó milyen mértékben tudta elérni célját. Szerintük az adónem a híresztelések ellenére sikeresnek bizonyult.
A Pénzügyminisztérium egy Facebook-posztban cáfolta a nemrég megjelent híreket, miszerint a népegészségügyi termékadó (csipszadó) elbukott. A bejegyzésben öt pontban érveltek a törvény sikeressége mellett.
A minisztérium szerint az adót az „egészségügyi kockázatot jelentő” élelmiszerek fogyasztásának csökkentésére vezették be. Az ebből befolyó bevételeket pedig az egészségügybe forgatták. Hozzátették,
az adóból eddig 550 milliárd forint bevétel érkezett, és 2024-ben 90 milliárd forintra számítanak csak ebből az adónemből.
Szerintük ha az adó nem lett volna bevezetve, sokkal kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, és több egészségtelen terméket is fogyasztanának a családok.
Bereznai Zsombor és szerzőtársai, a Health Policy szakfolyóiratban megjelent kutatásuk szerint a csipszadó eleinte tényleg lecsökkentette az egészségtelen termékek forgalmát, az embereket megrémítette a magas ár. Azonban ahogy elkezdtek nőni a fizetések és a fogyasztók hozzászoktak a magasabb árakhoz, az adóterhelt termékeket is nagyobb számban kezdték vásárolni. Az adóköteles termékek fogyasztási aránya 2010-ben 5,9 százalék volt, majd 2018-ra 7,4 százalékra emelkedett.
A szerzők arra jutottak hogy,
bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adók rövid távon hatékonynak bizonyultak, hosszú távon nem biztos, hogy alkalmasak az általános fogyasztás csökkentésére, különösen a rendelkezésre álló jövedelem növekedésével. Összefoglalva, a táplálkozási szokásokban bekövetkező fenntartható pozitív változások eléréséhez komplex beavatkozások végrehajtására van szükség.
2011-ben azzal a céllal vezették be a népegészségügyi termékadót, hogy csökkentsék az egészségre káros ételek vásárlását, és az állam bevételeinek növelése érdekében. A törvény bevezetését nem fogadták jól, szakmai szervezetek és egy pénzügyi tanácsadók akkor úgy vélekedtek, hogy nagyobb nemzetgazdasági károkat okozhat az egyes egészségkárosító termékekre kivetni tervezett adó, mint amennyi a egészségpolitikai vagy költségvetési haszna lenne. A piaci szereplők szerint gyárbezárásokat és elbocsátásokat hozhat a szerintük főleg a magyarországi gyártókat sújtó, éves szinten akár 30 milliárdot elérő adó.