A Paksi Atomerőmű szerdán közölte, hogy a Duna vízhőmérséklete elérte a 29,79 Celsius-fokot, ami amiatt teljesítménycsökkentést hajtottak végre az erőmű első, a második és a negyedik blokkján.
Augusztus 21-én a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál elérte a 29,79 Celsius-fokot – közölte a Paksi Atomerőmű.
Mivel a hőmérséklet megközelítette a 30 fokos kritikus határértéket, ezért 15.00 órától az 1., a 2. és a 4. blokkokon az alábbi leterheléseket hajtották végre:
Az atomerőmű termelése az elmúlt napokban folyamatosan változott összefüggésben a vízhőmérséklet ingadozásával. A legfrissebb adatok szerint az erőmű nettó termelése 1800 MW-ról 1550 MW-ra esett vissza. Augusztus 16–18. között viszont ennél is nagyobb volt az összesített leterhelés, akkor csak 1500 MW körül alakult.
Augusztus 15-én a 4. blokknál 80 MW-os leterhelést kellett végrehajtani, mivel a Duna vízhőmérséklete elérte a 29,5 fokos küszöbszintet. Másnap 29,75 fokosra melegedett a Duna, ezért további háromszor 80 MW-os leterhelésre volt szükség.
Augusztus 18-án csökkent a Duna vízhőmérséklete, ezért az első két blokk leterhelését megszüntették, viszont a 4. blokkon egy műszaki ok miatt fokozni kellett a leterhelést. Augusztus 20-án délelőtt a vízhőmérséklet kedvező irányba változott, ezért a 2. és a 4. blokkot 15:10-kor névleges teljesítményre terhelték fel, ugyanakkor a Duna vízhőmérsékletének emelkedése miatt újbóli 240 MW-os leterhelésre volt szükség – írja a Portfolio.
Mint arról beszámoltunk, július 31-én jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben, amellyel különleges gazdasági övezetté nyilvánították a paksi atomerőmű területét. Ezzel a döntéssel jelentős adóbevételtől esik el a város, ugyanis a döntés gyakorlati következménye, hogy a területen a feladat- és hatásköröket a paksi önkormányzat helyett Tolna Vármegye Önkormányzata gyakorolja, valamint az atomerőmű működéséből származó adóbevételek a várostól két vármegyéhez kerülnek: Tolna Vármegye Önkormányzata a bevétel 62,5 százalékával, Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata a bevétel 37,5 százalékával rendelkezik.
A rendelet azt is rögzíti, hogy mire használhatják ezt a bevételt: „A beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására”, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a vármegyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire, továbbá az összeg legfeljebb 17 százalékának erejéig a vármegyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel.