Hónapról hónapra töretlenül emelkedik a magyarok átlagos keresete. A KSH adatai szerint 430 ezer forint körül alakul a nettó átlagbér. Valósabb képet kapunk a fizetési viszonyokról, ha a mediánkeresetet vesszük alapul, mutatjuk, miért? Jó hír, hogy az adatok alapján 10 százalék körüli a reálbér-emelkedés, ám érdemes megjegyezni, hogy az emelkedés rendkívül alacsony bázisról indult.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt 2024 júniusában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200forintra becsülhető, ez 13,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0, 18,8, illetve 18,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 000, a kedvezményeket figyelembe véve 442 000 forintot ért el, 13,3, illetve 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júniusban. A reálkereset 9,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 518 800 forint volt, 15,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,1 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső 1 százalékának fizetései. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.
Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A medián bérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.
Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt 2024. január–júniusban.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100, a kedvezményeket figyelembe véve 436 900 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
„A tartósan alacsony szinten mozgó inflációnak és a kimagasló bérdinamikának köszönhetően folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek a reálbérek. Júniusban a reálbérek növekedése 9,3 százalékot tett ki, azaz 2023 szeptembere óta már tizedik hónapja nő a családok jövedelmének vásárlóereje – értékelte a KSH adatait Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Hozzátette, a foglalkoztatás és a bérek növekedése töretlen, 2010 óta több mint 1 millióval dolgoznak többen, és az átlagos munkavállalói bér több mint háromszorosára emelkedett. „A bérnövekedés inkluzív, bevonó módon valósult meg, ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum 2010-hez képest már 3,6-szorosára nőtt, ami meghaladja az átlagbér növekedési ütemét” – mondta.
„A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a bérek növekedésének ütemét tovább erősítse, különösen a minimálbér tekintetében, ezzel is erősítve az alacsonyabb jövedelműek helyzetét. Ennek érdekében a minimálbér szintjének többlépcsős emelésére kerülhet sor, mely 2027-re elérheti az átlagbér 50 százalékát, ami akár 140 ezer forintos emelkedést is jelenthet” – vetítette előre.
(Borítókép: Németh Emília / Index)