A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében az alapkamat szerdától nem változik, így annak mértéke 6,75 százalék marad. A lépés megegyezik az elemzői várakozásokkal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiemelten figyelt tényezők többsége ezúttal óvatosságot indokolt. „2024 második negyedévében megtorpant a magyar gazdaság kilábalása” – olvasható a jegybank indoklásában, amit a kamatdöntés után Virág Barnabás alelnök részletesen ismertetett. A megtorpanás leginkább külső tényezőkre vezethető vissza.
A jegybank legutóbb júliusban 25 bázisponttal, 6,75 százalékra mérsékelte irányadó kamatát, már akkor felmerült, hogy átmenetileg szüneteltethetik a kamatcsökkentési periódust. Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, illetve júniushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Így a piaci szakértők azt jósolták, hogy kedden a Monetáris Tanács nem nyúl az alapkamathoz. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról,
azonban ezt a mostani döntés értelmében nem folytatják, 6,75 százalékon maradt az alapkamat.
A múlt héten a forint kismértékben a 395-ös szint alatt kezdte az euró ellenében, majd szerdán délelőtt 392 közelébe erősödött a jegyzés. Azonban Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt is hangsúlyozta a tőzsdei összefoglalónkban, hogy
a jegybank által kiemelten figyelt tényezők többsége most óvatosságot indokol.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MNB keddi kamatdöntése hozhat esetleg mozgást a forint árfolyamában. Kiemelte, a legutóbbi kamatdöntés óta elég sok minden történt, ami befolyásolja az MNB helyzetét.
Érdemes felhívni a figyelmet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Indexnek adott nyilatkozatára. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a monetáris politika fékezi-e a növekedést, a tárcavezető kifejtette: a jegybank küklopszüzemmódban van.
„A jegybankot csak az infláció érdekli. Az fogyasztói árindex jelenleg 4 százalék körül mozog. A növekedés újraindítását már el lehet kezdeni egy ilyen inflációs közegben. Valójában most már inkább az inflációs várakozásokat és félelmet kell lejjebb szorítani. A Századvég szerint a lakosság még mindig 7–8 százalékos inflációt érzékel, szemben a 4 százalékos tényadattal. A nagy kérdés, hogy a jegybank mikor ereszt ki és nyitja meg a pénzcsapokat.” A miniszter kiemelte:
Jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Bank nem foglalkozik a hitelösztönzéssel. Nincs Növekedési Hitelprogram [NHP], sem Növekedési Kötvényprogram [NKP]. A bankok egyre magasabb tőkekövetelményekkel szembesülnek, ami inkább a hitelezés visszafogása irányába hat. Amikor Matolcsy György 2013-ban jegybankelnök lett, egyből hitelösztönzéssel kezdett. Most nagyon hasonló állapotok vannak a gazdaságban, például 2–3 százalékos reálkamatok. Véleményem szerint ebben a reálkamat- és makrogazdasági környezetben megengedhető célzott hitelösztönző program.
„Mai döntésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, így annak mértéke továbbra is 6,75 százalék” – értékelte a döntést Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. Szerinte most következett be tehát az, amit a jegybank a júniusi ülésén ígért, miszerint a monetáris politika új szakaszba lépett, majd kiemelte, hogy a mai döntés kismértékben erősítheti a forint árfolyamát.
Az elemző szerint a mostani döntéshez alapvetően három tényező járulhatott hozzá. Egyrészt a forint árfolyama viszonylag gyengén alakult: az elmúlt időszakban az árfolyam a 390–400-as sávban maradt, de távolabb a sáv erős végétől, így félő lett volna a további gyengülés egy kamatcsökkentés esetében, ez pedig kedvezőtlen hatást gyakorolhatott volna az inflációs folyamatokra. „Tegyük hozzá: a forint akkor sem tudott érdemben erősödni, amikor a dollár gyengülése nyomán kellett volna, ez pedig intő jel lehetett a jegybank számára.”
Szerinte szintén a kamatcsökkentés ellen szólt az elmúlt hónap felfokozott piaci hangulata, amely az amerikai recessziós várakozások erősödése és a japán kamatemelés nyomán kialakult. „Bár a piac némileg megnyugodott, de láthatóan minden bejövő hírre, adatra érzékenyen reagál, ez pedig egy feltörekvő deviza esetében óvatosságot követel. Az infláció júliusban a vártnál minimálisan magasabban alakult, 4,1 százalékot tett ki. Ez önmagában nem akadályozta volna még meg a lazítást, hiszen a reálkamat még így is bőven pozitív, de semmiképpen sem támogatta a lazítást.”
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris Tanács ülését követően elsőként az emelte ki, hogy júliusban az infláció ismét 4 százalék fölé emelkedett. Emögött a jegybank számítása szerint döntően az élelmiszerárak állnak, azonban a hosszú távú inflációs prognózisok nem változtak. Az MNB várakozásai szerint a fogyasztói árindex visszatér majd a toleranciasávba. Ugyanakkor „az inflációs várakozásokat tovább kell lefelé taposnunk” – összegezte az MNB-alelnök, aki szerint megtorpant a gazdasági kilábalás. Ennek leginkább két oka van:
A költségvetésben többlet látható, így javult a 4,5 százalékos idei hiánycél elérésének megítélése, valamint a külső egyensúlyi pozíciónk is javult az első fél évben: a folyó fizetési mérleg közel 3,7 milliárd eurós többletet mutatott.
Stabilitásra, biztonságra és bizalomra van szüksége a magyar gazdaságnak
– emelte ki Virág Barnabás, aki szerint globálisan változékony pénzpiaci kilátások láthatók, és a geopolitikai feszültségek is nőttek. Ezért óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség. Így változatlanul fontos a jegybanknak az infláció és a pénzügyi piaci stabilitás, a gazdaság fenntartható növekedésének érdekében.
A jegybank kiemelte, hogy az éves infláció az eurózónában enyhén emelkedett, míg az Egyesült Államokban kissé csökkent júliusban. Általánosan megfigyelhető a piaci szolgáltatások magasabb inflációja, ami továbbra is fékezi a dezinflációt. Ugyanakkor a lassuló világgazdasági kereslet mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. Az előző kamatdöntés óta az olajárak enyhén csökkentek, míg a gázárak emelkedtek.
Virág Barnabás aláhúzta: a jövőben a kamatkondíciók további „óvatos mérséklésére nyílhat tér”. Ennek négy eleme lehet:
A jegybank szerint 2024 második negyedévében megtorpant a gazdaság kilábalása. Az első negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, míg éves összevetésben 1,5 százalékkal nőtt a hazai GDP.
Az éves növekedéshez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek teljesítménye járult hozzá, míg a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a gazdaság bővülését.
„Augusztusban és szeptemberben az infláció várhatóan visszatér a jegybank toleranciasávjába” – összegezte Virág Barnabás. Az infláció emelkedését elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árdinamikájának növekedése okozta. Utóbbi esetén szezonálistól való eltérés tapasztalható, ebben a jegybank szerint meghatározó szerepe volt, hogy kivezette a kormány a kötelező akciózást.
Ugyanakkor ez egy átmeneti korrekció, és a következő időszakban nem várható ennek további hatása. Majd a jegybank alelnök kiemelte: „az infláció árnyéka hosszú”. A monetáris politikának most az inflációs várakozások csökkentése is prioritás. „Ezeket tovább kell közelíteni a 3 százalékos célérték felé” – húzta alá Virág Barnabás.
Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakulhat. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az év végére átmenetileg 5 százalék közeli szintre emelkedik.
Az inflációs várakozások horgonyzása, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra
– olvasható a jegybank elemzésében.
Az augusztusi inflációs adat sok kérdésre választ adhat a jegybank alelnöke szerint, aki a reálgazdasággal kapcsolatban hangsúlyozta: Európa a vártnál alacsonyabb növekedést könyvelhet el, külön kiemelve a negatív meglepetést jelentő Németországot. Ugyanakkor a magyar munkaerőpiac változatlanul erős – tette hozzá. Virág Barnabás szerint a fogyasztás öt tényező miatt nem áll helyre Magyarországon:
A jegybank szerint leginkább a bizonytalanság és az inflációs árnyék tartja vissza a beruházásoktól a vállalatokat. Ebből szerinte az következik, hogy az inflációt továbbra is alacsony kell tartani. Virág Barnabás szerint a lakosság és a vállalatok továbbra is óvatosak, és külső környezetben visszafogott teljesítmény látható.
„A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybank az árstabilitás elérésével, erősítésével és pénzügyi piac stabilitásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, és egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához” – összegezte.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)