Augusztus közepén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek egy interjú keretében kifejtette a magyar gazdaság makrogazdasági kilátásait. Az interjú felkavarta a nyári állóvizet, most Nagy Márton egy nyilatkozatban kiemelte: nincsenek finanszírozási nehézségei az államnak. Majd azt is bejelentette, hogy a tárcájában feltehetően lesz egy új államtitkárság.
„Szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne. Óriási pénzügyi tartalékkal rendelkezik az ország. A kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3500 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az elmúlt évtizedhez képest igen magas szintnek felel meg – a 10 éves átlagállomány 1884 milliárd forintot tesz ki” – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV-nek.
A tárcavezető kiemelte, hogy emellett rekordszinten, 47 milliárd euró felett mozog a jegybanknál lévő nemzetközi tartalékok szintje. A kérdés a miniszterrel készített interjúnk miatt merült fel. A sajtóban óriási visszhangot keltett a tárcavezetővel készült cikkünk, amelyben azt mondta, hogy az elmúlt időszak válságai nem károsították a gazdaság alapszöveteit.
Nagy Márton az interjúban úgy fogalmazott:
Nem voltak elbocsátások, sőt a foglalkoztatottság a maximumon, nem csökkentek a fizetések, továbbra is ömlik az országba az FDI, azaz folyamatosak a befektetések. A költségvetési hiány növekedését a gyors és hatékony válságkezelés indokolta. A költségvetésnek tehát nincs strukturális problémája, az alapvető adórendszerhez tehát nem szabad hozzányúlni. Cash flow problémánk van, a likviditást kell optimalizálni – legalábbis én ezt így hívom.
A tárcavezető az ATV-nek most azt is kiemelte, hogy az adósságbesorolásunkat folyamatosan megerősítik a nemzetközi hitelminősítők. „A cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell. Idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre pedig 3,7 százalékára kell lefaragni a hiányt. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni” – összegezte.
A problémát a miniszter szerint az okozza, hogy az államadósság kamatkiadásai magasak és 3-4 év múlva csökkennek normális szintre. Idén a GDP 4,9, 2025-ben a GDP 3,8, 2026-ban pedig a GDP 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség. Azaz, 3-4 év múlva automatikusan „kikönnyül” a költségvetés,
strukturális változtatásra tehát nincs szükség, cash flow-t kell kezelni éves viszonylatban.
Varga Mihály már bejelentette – szintén egy Indexnek adott interjújában –, hogy beruházásokat halasztanak el. Most ezzel kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta, hogy nincs szó megszorításról, a beruházások egytől egyig támogatott, gazdasági és közpolitikai célokat szolgáló szükségesek, amelyek nem elmaradnak, hanem átütemezésre kerülnek.
Konkrét számot egyelőre még nem tudok mondani, de legalább 300 milliárd forintról lesz szó 2025-ben, ami későbbre tolódik. A Gazdasági Kabinet jelenleg is vizsgálja a beruházásokat.
Majd ismét kiemelte, hogy a kormány támogatni szeretné a jövőben a családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kkv-kat. „A tervek szerint a 17–22 év közötti szakképző iskolát vagy szakgimnáziumot elvégzett fiatal munkába állást követően 10 éves futamidejű, szabad felhasználású hitelt vehetne fel, amennyiben vállalja, hogy Magyarországon él és dolgozik. Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni.”
Végezetül Nagy Márton kitért arra is, hogy Orbán Viktorral egyeztet és így új kkv-államtitkárság jöhet létre az NGM-ben.
Az új államtitkárság feladata lesz a folyamatos kapcsolattartás az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, kamarákkal és magukkal a vállalkozásokkal is.„ Ahogy az ipar esetében is az ipari szereplőkre hallgattunk – hiszen ők kockáztatják a pénzüket –, úgy a kkv-k esetében sem akarunk okosabbak lenni, mint maguk a kkv-k. Pontosan ők látják, mire van szükségük, mi segíti legjobban a fejlődésüket” – mondta.