A fogyasztás témaköre központi kérdés volt abban az interjúban is, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott nemrég. A tárcavezető részint a fogyasztás visszaesésével magyarázta július végén megjelent, kedvezőtlen GDP-adatokat.

A nagy kérdés az, hogy a fogyasztás miért nem nő gyorsabban, miközben 10 százalék körüli reálbér-emelkedést és jelentős hitelkiáramlást látunk a lakosságnál – főleg a piaci személyi és a lakáshiteleknél. Azt könnyű megérteni, mi történik az exporttal és az iparral, látjuk a külpiacok, a német gazdaság gyengélkedését, a járműipari problémákat, de az kevésbé látható, hogy a lakosság tekintetében hová megy a pénz. Mondhatom, hogy itt van egy fogyasztási puzzle

– mondta többek közt az interjúnkban a miniszter, aki arról is beszélt, hogy „a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe”.

A GKI legfrissebb elemzésében megjegyezte, hogy a Nagy Márton által emlegetett „fogyasztási puzzle”-re a közgazdászok egy része is keresi a magyarázatokat, és „népszerű érv az óvatossági motívum jelenléte is”. Ugyanakkor megjegyezték: „Ahhoz, hogy jobban megértsük a hazai fogyasztás dinamikáit, célszerű azt összevetni a hasonló geopolitikai kockázatoknak kitett régiós országok fogyasztási adataival”, és megnézni a válságok előtti évek adatait is.

Ezzel kapcsolatban arra a konklúzióra jutottak, hogy a magyar fogyasztás a környező országokhoz képest (ezek közt Szlovákiára, Romániára, Csehországra és Lengyelországra tértek ki) nem esett vissza kiugró mértékben. Mint írták, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a háborús energiaválság erőteljesebben érezteti a hatását, majd úgy összegeztek:

Ha távolról nézzük a képet, tehát látható, hogy a magyar fogyasztás semmilyen szempontból nem különös. Válságok idején csökken, konjunktúra idején nő, de a háztartások alapvetően simítják fogyasztásukat, a megszokott életszínvonalat próbálják fenntartani, és a reáljövedelem-növekedésüknek csak egy részét költik többletfogyasztásra.

„Tehát rövid távon valóban érdekes és fontos dilemma a gyengélkedő hazai fogyasztás, de hosszú távon, illetve a hozzánk hasonló országokhoz viszonyítva mindez átlagosnak mondható. Végső soron 5 év leforgása alatt 9,8 százalékkal, évente tehát mindegy 2 százalékkal bővült a háztartások fogyasztása, ami megfelel a régiós trendnek” – írta a GKI.

A hazai fogyasztás helyzetéről egy részletes cikkünkben is írtunk pár hete. Geocompass nevű mellékletünkben pedig arról írtunk nemrég, hogy miért lehetnek félrevezetőek a fogyasztási mutatók bizonyos esetekben.