Szeptembertől az Európai Bizottságban is folytatódnak a fehérgalléros csörték, az eddigi részeredmények alapján erős alap Magyarországnak, hogy a neki járó uniós források hazahozatalában időarányosan jól áll. Karnyújtásnyira van a 2014–2020-as ciklus 100 százalékos zárása, miközben a 2021–2027-es időszak 8 százalékos lehívási mutatója miatt azért nem kell aggódni, mert ezen a ponton mindössze négy uniós tagország tart előrébb.
Augusztus vége van, búcsúzunk a nyártól, szeptemberben pedig nemcsak az iskola folytatódik, hanem a diplomáciai nagyüzem is, beleértve a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú, mégis gyakran kattogó, recsegő, ropogó Budapest–Brüsszel-tengelyt. Éppen ezért vetettünk egy pillantást az Európai Bizottság adatbázisára, hogy lássuk, hányadán állunk az uniós forrásokkal, legfőképpen azok lehívásával.
Ahogy arról korábban már az Index hasábjain beszámoltunk, a 2014–2020-as uniós ciklus az n+3-as szabály miatt elvileg tavaly már véget ért, gyakorlatilag mégis csak idén zárul le technikailag és véglegesen. Jó hír, hogy a lassan mögöttünk hagyott időszak támogatásainak a 98 százaléka, több mint 26,61 milliárd euró már a zsákban van, miközben a tagországi átlagnak nem 2, hanem 5 százalékpont kell még a malacpersely feltöréséhez, 95 százalékon áll ugyanis az európai közösség egésze.
Az uniós intézményrendszer statisztikái szerint heten már célba értek, vagyis elérte a 100 százalékot Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország és Litvánia is.
Ami a 2021–2027-es ciklust illeti, ott tetten érhető a pandémia, a háború és az energiaválság is, amely soha nem látott kihívások elé állította Európát.
Bár a korábbi hétéves programozási időszakokra is erős hajrá volt jellemző, az sem volt példa nélküli, hogy az utolsó másfél-két esztendőben pörgött ki a támogatások bő harmada, az mégis szokatlan, hogy papíron a fejlesztési ablak közepén éppen csak rajt utáni pillanatfelvételeket készíthetünk. Merthogy 2021 és 2027 között az EU 528,5 milliárd eurós költségvetést állított fel a tagországok által tervezett beruházásokra, fejlesztésekre. Ebből 368,08 milliárd mögött áll az unió, 160,42 pedig a nemzeti önrész.
Aggodalomra a legkevésbé sincs ok, az EU-átlag egyelőre 5 százalék. Magyarország ötös holtversenyben az ötödik, csak Hollandia (14 százalék), Luxembourg (10), Csehország és Finnország (9-9) tart valamivel előrébb.
Összefoglalóan a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus fejlesztési prioritásairól elmondható, hogy az Európai Unió számára meghatározott hosszú távú célkitűzésekre és kihívásokra összpontosítanak. Ezek a prioritások olyan területekre irányulnak, amelyek elősegítik a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és az éghajlatvédelem megerősítését.
Ezáltal kulcsfontosságú a zöldítés, a digitális átállás, a gazdasági kohézió és a helyreállítás, a szociális jogok és az egyenlőség kérdése, továbbá a globális szerepvállalás és a biztonság az EU-ban.
Ennek megfelelő programok valósíthatók meg uniós társfinanszírozással a következő években. Ami magyar részről a felhasználási oldalt illeti, leginkább a Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portál táblázatai segítik az eligazodást. Ez alapján azt látjuk, hogy
(Borítókép: Németh Emília / Index)