Az év első hat hónapjában több lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, mint tavaly egész évben. Az óriási ugrás ugyanakkor nem meglepő, hiszen számos tényező fűti a keresletet: ezzel együtt a 2021-es rekord túlszárnyalására kevés az esély. A banki kínálat közben nem nagyon változik, de az élelmesebb – és jó jövedelemmel rendelkező – ügyfelek igen jelentős, a teljes futamidőre vetítve akár több millió forintot is érő kedvezményeket érhetnek el.
Megdöbbentően jó számokat hozott 2024 első hat hónapja a lakáshitelek piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint június végéig 643,1 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok, ami amellett, hogy két és félszerese az egy évvel korábbi volumennek, a 2023 egészére kimutatott, 595 milliárd forint körüli összeget is jócskán meghaladja.
Az újlakás-hitelszerződések összege az első fél évben (milliárd forint) | |
2019 | 456,3 |
2020 | 448,3 |
2021 | 597,8 |
2022 | 775,4 |
2023 | 256,9 |
2024 | 643,1 |
Forrás: MNB
„A látványos növekedés egyáltalán nem meglepő a lakáshitelek piacán, hiszen egy sor olyan tényezővel lehetett, illetve lehet számolni, amelyek ösztönzik a bővülést” – nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A legfontosabb elem a szakértő szerint, hogy az idei év elejére 6 és 7 százalék közé süllyedtek a piaci lakáshitelek kamatai, ami már a háztartások számára jóval elviselhetőbb szintet jelentett az egy évvel korábban jellemző, 2–3 százalékponttal is magasabb értékeknél. (Ugyanakkor nemrég több pénzintézet is bejelentette, hogy a lakáshitel THM-plafon eltörlése nyomán kamatot emel.) A másik fontos tényező, hogy rendkívül alacsony szintről támadt fel a piac: 600 milliárd forint alatti, éves kihelyezésre hosszú évek óta nem akadt példa a lakáshiteleknél.
Nagyot lendített emellett a keresleten a támogatási rendszer feltételeinek változása – leginkább az akár 50 millió forintos hitel felvételét is lehetővé tevő csok plusz januári megjelenése, amelynek nyomán a támogatott kölcsönök volumene az év első felében több mint a háromszorosára ugrott.
A bérek gyors ütemű emelkedése nagyobb mozgásteret biztosít a kölcsön felvételében gondolkodó családoknak, miközben kivárni sem érdemes a lakáshitelek felvételével, hiszen az áremelkedés az év eddigi részében is folytatódott az ingatlanpiacon. Mindezek nyomán a 640 milliárd forint feletti új kihelyezés egyáltalán nem tekinthető meglepőnek.
A havi átlagban valamivel több mint százmilliárd forintnyi új szerződés viszont nem abszolút rekord: 2022 első felére ugyanis több mint 775 milliárdos volument mutatott ki az MNB, ami akkor a jegybank programjának keretén belül nyújtott zöldhitelek folyósításainak volt köszönhető. Ennél is fontosabb, hogy a január eleje és június vége között megkötött lakáshitel-szerződések száma korántsem mutat akkora ugrást, mint az összegük: a jegybank adatai szerint 2024 első felében majdnem pontosan 38 ezer szerződést kötöttek a pénzintézetek, ami ugyan bő másfélszerese az egy évvel korábbinak, de a 2022 első hat hónapjában aláírt, közel 55,4 ezertől már jelentősen elmarad.
Az első fél évben megkötött újlakás-hitelszerződések száma (darab) | |
2020 | 43 022 |
2021 | 52 027 |
2022 | 55 381 |
2023 | 25 142 |
2024 | 38 006 |
Annak nyomán pedig, hogy az új hitelek volumene sokkal gyorsabban nőtt a szerződések számánál, az egy ügyletre jutó összeg is megugrott: miközben 2023 első felében még 10,2 millió forint környékén járt, az idén már megközelítette a 17 millió forintot. Utóbbiban a szakértő szerint a csok plusz megjelenése mellett a már említett bérnövekedés, illetve a magas ingatlanpiaci árszint is szerepet játszhat.
Az egy szerződésre jutó átlagos összeg lakáshiteleknél az első fél évben (millió forint) | |
2020 | 10,40 |
2021 | 11,49 |
2022 | 14,00 |
2023 | 10,22 |
2024 | 16,92 |
Forrás: MNB
Az első fél év adatai alapján még túl bátor lépés lenne az év egészére vonatkozó becslést adni a kihelyezéseket illetően, ám – ha nem történik sokkszerű fordulat – jó esély mutatkozik arra, hogy a 2022-es, 1200 milliárd forintnyi szint környékére is visszatérjen a piac. A 2021-re kimutatott, 1300 milliárd forint feletti rekord túlszárnyalására viszont már jóval kisebb az esély
– vélekedett a pénzügyi szakértő.
A piaci feltételek mellett nyújtott jelzáloghiteleknél a tízéves kamatperiódusú és a végig fix kamatozású változatokat tartják kínálatban a bankok, jellemzően 6 és 7 százalék közötti éves kamat és 7 százalék feletti teljes hiteldíjmutatók mellett. A már jól bevált, az induló költségek elengedésére vonatkozó akciókat minden jelentősebb szereplő érvényben tartja: így tesz például az Erste is, amelynél akár 200 ezer forintos megtakarítást is elérhet a lakáshitel-igénylő. Az Ersténél ugyanakkor jelentős kamatkedvezményeket is elérhetnek a lakáshiteles ügyfelek: így például az ott vezetett számlára érkező havi jóváírás 25 bázispontos, a babaváró hitel párhuzamos igénylése 20 bázispontos, a törlesztési védelem biztosítás megkötése pedig 20 bázispontos kedvezményt érhet, ha az igénylő teljesíti a meghatározott feltételeket. (A példa kedvéért vegyünk alapul egy 6,7 százalékos THM-et, ami esetében a 20 bázispontos csökkentés azt jelent, hogy a THM 6,5 százalékra mérséklődik.)
(Borítókép: Kolumbán Kitti)