A Nemzetgazdasági Minisztérium arra a következtetésre jutott az online árfigyelő adatai alapján, hogy a kötelező akciós kivezetését követően a kikereskedelmi láncok jelentős mértékben emeltek alapvető élelmiszerek árain is. A tárca ezért fogyasztóvédelmi vizsgálatot kezdeményez. Az OKSZ üdvözli a lépést, majd rámutatott, hogy a kötelező akciózás jelentősen torzította a piacot, illetve azt is kifejtette, mi áll az áremelések hátterében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy látja, hogy a családok védelme érdekében bevezetett kormányzati intézkedések, mint az élelmiszerárstopok, a kötelező akciózás, illetve az online árfigyelő rendszer, eredményesnek bizonyultak az infláció letörésében. „A kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében, ami ellen a Nemzetgazdasági Minisztérium határozott intézkedéseket tesz és kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyjogi vizsgálatát” – áll az NGM közleményében.
A tárca felidézi, hogy a kötelező akciózás rendszerét 2023. június 1-től vezették be, ez az intézkedés az online árfigyelő rendszerrel karöltve jelentősen hozzájárult az infláció letöréséhez és visszaszorításához. A szabályok betartása, így a családok védelme érdekében a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok szigorúan léptek fel: közel 3000 üzletet ellenőriztek, és mintegy 650 millió forint összegben szabtak ki bírságot.
A kötelező akciózást 2024. július 1-től vezette ki a kormány, az árfigyelő rendszert azonban továbbra is működteti „a kiskereskedelmi üzletek közötti verseny fenntartása érdekében”.
Az online árfigyelő rendszer napi szinten frissülő áradatai alapján egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8 százalékos UHT-tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre. A gyártói márkás finomliszt árát átlagosan közel 80 százalékkal emelték a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, de egyes üzleteknél valamely lisztek esetében több mint 100 százalékos áremelés is volt. Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították. Továbbá a saját márkás termékek árait is – bár kisebb mértékben – ugyancsak jelentősen, mindhárom terméktípus esetében átlagosan 30 százalékkal emelték
– mutat rá az NGM.
A Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, majd megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók, ezért szükséges a kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata. A NGM az adatok alapján kezdeményezi a GVH vizsgálatának megkezdését, illetve azt is, hogy a minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem, illetve a versenyhivatal közösen lépjen fel a tisztességtelen vállalkozásokkal szemben – szögezték le a tárcánál.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) élelmiszer-kereskedői üdvözlik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem, illetve a Gazdasági Versenyhivatal közösen lépnek fel a tisztességtelenül működő vállalkozásokkal szemben – reagált az NGM lépésre az OKSZ. „A szövetség élelmiszer-kiskereskedő tagjai a jogszabályokkal összehangban és a magyar vásárlók érdekében végzik tevékenységüket most is, ahogy tették az elmúlt években. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a magyar vásárlók bizalmat szavaznak nekik azzal, hogy számtalan magyar család náluk vásárol. Az OKSZ tagjai a fogyasztók érdekében folytatott piaci versenyben hisznek” – fogalmaztak.
A kereskedelmi szövetség rámutat, hogy a kötelező akció kivezetésével megszűnt a kiskereskedők kötelezettsége arra, hogy beszerzési ár alatt értékesítsenek élelmiszert, amely előírás jelentősen torzította az élelmiszergyártást és a keresletet is.
Az előírás eltörlésével újra életbe lépett az a szabály, amely szerint tilos beszerzési ár alatt értékesíteni. Ennek megfelelően, a kötelező akció kivezetésével a fogyasztói árakat legalább a beszerzési árak szintjére kellett emelniük. Ahogy a termékek beszerzési ára is eltérő, úgy a fogyasztói árak között is különbségek alakultak ki
– jelezték.