Hatalmas, ám szép jövővel kecsegtető fába vágta fejszéjét Magyarország piacvezető takarmánygyártó és egyik legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedő cégcsoportja. Az UBM kilépve a közvetlen régióból Kazahsztánban folytatja terjeszkedését, amivel Ázsia hatalmas piacainak kapujába jut. Az ötéves projekt mintegy 20 milliárd forintot ölel fel.
Az idei év elején kezdte el megvizsgálni a kazahsztáni befektetési lehetőségeket az UBM Csoport. Február óta a cég vezetői több alkalommal is ellátogattak a közép-ázsiai országba, hogy megismerkedjenek a lehetséges kazah partnerekkel, és felmérjék az ottani takarmánypiac által kínált üzleti potenciált. Ezen a héten pedig kazah üzletembereket és diplomatákat lát vendégül az UBM a pilisvörösvári székhelyén. Az egyik ilyen találkozóra az Index is meghívást kapott.
Az apropót az szolgáltatta, hogy a tervek szerint körülbelül 50 millió eurós – mintegy 20 milliárd forintos – összértékű beruházással Kazahsztánban folytatná terjeszkedését Magyarország piacvezető takarmánygyártó és egyik legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedő cégcsoportja.
Kazah részről az SNK Group, a Karasu-Astyk, valamint a KazFoodProducts gabonafeldolgozással, növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó agrárvállalatok vesznek részt a projektben. A zöldmezős beruházást az UBM a tervek szerint saját tőkéből, magyar és kazah állami források, továbbá kockázati tőke bevonásával finanszírozza, és az említett kazah cégekkel közösen alapított leányvállalatokon keresztül hajtja végre. A tárgyalások még zajlanak, ezek során derül fény arra, melyik szereplő mekkora összeggel száll be a beruházásba.
„A tervek szerint még idén megállapodás születik a cégstruktúráról és arról, hogy melyik szereplőtől, mekkora összegű támogatás érkezik a projekthez. Kedvező kamatozású piaci hitelt is tervezünk igénybe venni, erről 2025-ben ülhetünk le tárgyalni a bankokkal. Műszaki értelemben az első kapavágások jövőre történhetnek, és 2026 végén tervezzük a premixüzem beindítását” – mondta Horváth Péter, a vállalatcsoport vezérigazgatója.
„Az első célpontunk Üzbegisztán volt, ám egyik tulajdonosunk, a Focus Ventures javaslatára Kazahsztánra esett a választásunk, ahol nyitott ajtókat döngettünk. A hozzánk hasonló agrárcégek előszeretettel emlegetik, hogy bárcsak a mostani technológiával visszamehetnénk a rendszerváltáskor formálódó piacgazdasághoz. Mi ezt most a kazah beruházással megtehetjük. Egy fejlesztésre váró és lehetőségekkel teli piacra vihetjük az egyik legfejlettebb technológiát, amivel nagyon gyorsan piacvezetővé válhatunk Kazahsztánban” – mondta az Indexnek Horváth Péter.
A kereslet tehát rátalált a kínálatra. A kazah kormányzat ugyanis jelentős erőfeszítéseket tesz az állategészségügy javítása és az állattenyésztés kibocsátásának növelése érdekében. Ennek köszönhetően az UBM számításai szerint az ország baromfiiparának takarmányigénye másfélszeresére, körülbelül évi 2,6 millió tonnára, sertésiparának takarmányszükséglete közel harmadával, évi 577 ezer tonnára, míg szarvasmarha-ágazatának takarmányfelhasználása közel kétharmadával, évi 3,1 millió tonnára bővülhet 2029-re. Így összességében az ipari takarmányigény Kazahsztánban várhatóan a jelenlegi – hazánkéval nagyjából megegyező, évi 4 millió tonnás – szint több mint másfélszeresére, hozzávetőlegesen évi 6,3 millió tonnára növekedhet öt éven belül.
Az intenzív állattenyésztés elterjedésének köszönhetően mára Magyarország is a fejlett nyugat-európai országok technológiai szintjén áll az állattenyésztés és a takarmánygyártás területén. A várhatóan mintegy 20 milliárd forintos beruházással szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a cégcsoportunk kutatás-fejlesztési tevékenységére épülő kiemelkedő ágazati know-how-ját, valamint a legfejlettebb technológiát elterjesszük Kazahsztánban is, elősegítve ezzel a térség állattenyésztésének és egész mezőgazdaságának további fejlődését
– fejtett ki Horváth Péter.
Kazahsztán és Magyarország között 1996 óta van érvényben kölcsönös beruházásvédelmi megállapodás. A két ország épp tíz éve kötött stratégiai partnerségi megállapodást a befektetési együttműködésük erősítése érdekében. Ezeknek is köszönhetően a kazah nemzeti bank statisztikája szerint a magyar cégek 2005 óta 320 millió dollárt fektettek be Kazahsztánban.
A mintegy 400 főt foglalkoztató cégcsoport Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen hat takarmánygyárat működtet, ám a Magyarországon, Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szerbiában működő kereskedelmi irodáival a Fekete-tengertől egészen Nyugat-Európáig lefedi a piacokat a takarmányalapanyag-nagykereskedelem tekintetében, mintegy 15 országba exportál. Ennek köszönhetően az exporttevékenységből származó árbevétel a cégcsoport teljes árbevételéből 54,3 százalékot (azaz 57,25 milliárd forintot) tett ki a 2023/24-es üzleti év első hat hónapjában.
A kazah beruházással az „agráraranyhalat” is kifoghatja az UBM. Kazahsztánon keresztül ugyanis olyan hatalmas piacok is elérhetők, mint Kína, és a teljes közép-ázsiai piac, ahol nagy szükség van a magyar vállalat által előállított prémiumtermékekre, amelyek ott jelenleg nem elérhetők.
A vállalatcsoport rendszeresen importál takarmány-alapanyagokat Kínából. Az ázsiai nagyhatalom elérhető közelségbe kerülésével az ezekből előállított prémiumminőségű premix a jól kiépített szállítási útvonalaknak is köszönhetően visszakerülhet Kínába, de a környező országok is potenciális felvevőpiacot jelenthetnek.
„Célunk, hogy jelentősen hozzájáruljunk a kazah mezőgazdaság fejlődéséhez. Olyan minőséget szeretnénk teremteni Kazahsztánban, aminek köszönhetően a térség megkerülhetetlen iparági szereplőjévé válhatunk. Ezzel egy bástyát építhetünk Kazahsztánban, ami a kelet felé történő további nyitásokhoz is biztos alapot jelenthet” – mondta a vezérigazgató.
(Borítókép: UBM)