Az elmúlt időszakban Új-Zélandon drámaian megugrottak az energiaárak, ami súlyos következményekkel járhat az ország gazdaságára nézve. Szakértők szerint ez azért történt, mert túl gyorsan akartak átállni zöldenergiára. Még az energiamixben jelentős vízi energia sem garantálja – az aszályok miatt – a megbízható áramtermelést, ami kényszerű áramszünetekhez vezethet. Közben már több üzem bezárt, mert nem tud termelni a magas áramköltségek miatt.
Új-Zéland az utóbbi években az energiapolitikája középpontjába a zöldátállást helyezte, azonban ez a lépés súlyos problémákat okozott.
Az ország villamosenergia-termelésének 65 százalékát adó vízi erőművek működése nagymértékben függ az időjárástól,
így például aszályos időszakokban jelentős energiahiány léphet fel.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fosszilis energiaforrások, például a földgáz feltárását és a szénkészletek fenntartását korábban leállították, ami tovább növelte az ország kiszolgáltatottságát. Ezt a lépést azért tették meg, hogy ezzel is visszafogják a szén-dioxid-kibocsátásukat – írta cikkében az Infostart.
Bryan Leyland energetikai tanácsadó, aki több mint 60 éves tapasztalattal rendelkezik a vízi energia területén, aggodalmát fejezte ki a helyi és globális energiapolitikák miatt. Szerinte Új-Zéland energiapolitikája egy „nettó zéró energiakatasztrófához” vezethet, ahol a zöldenergia dominanciája miatt
nincs elegendő tartalék fosszilis energiaforrás a váratlan hiányok pótlására.
Az ország jelenlegi helyzete azt eredményezte, hogy az energiaárak csillagászati magasságokba emelkedtek, ami már több gyár bezárását is okozta, és további üzemek bezárása fenyeget.
Mike Ryan, a Winstone – egy új-zélandi építőipari cég – főnöke azt mondta, hogy 2021 szeptembere óta 600 százalékkal mentek fel az áramköltségek. Ennek oka, hogy a megugró energiaárak immár működési költségeik 40 százalékát teszik ki – miközben egyes külföldi versenytársak hatszor kevesebbet fizetnek az áramért.
Egy másik bedőlő gyár a Penrose papír-újrahasznosító üzem, amely dolgozói 75 százalékát kénytelen elbocsátani.
Az új-zélandi energiaproblémát fokozza, hogy a 2024-es év elején nem sikerült feltölteni a víztározókat, így a vízszintek szokatlanul alacsonyak. Bár az azonnali katasztrófát sikerült elkerülni, hosszú távon az energiaellátás bizonytalansága és az áramszünetek veszélye továbbra is fennáll. Leyland szerint az egyetlen gyors megoldás a gázturbinák bevezetése lenne, ami azonban nem kínál hosszú távú fenntarthatóságot.
Ebben a helyzetben az atomenergia lehet a kiút – véli a szakértő.
A zöldenergiára való túlzottan gyors átállás Új-Zélandon intő példa lehet minden ország számára, amely a nettó zéró emisszió elérésére törekszik, miközben figyelmen kívül hagyja az energiaárak elfogadható szinten tartását.
Leyland szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik,
Európa és más országok is szembesülhetnek az elkerülhetetlen áramszünetekkel és az energiaárak további emelkedésével.
Új-Zéland esete rávilágít arra, hogy a zöldenergia jövője csak akkor lehet fenntartható, ha megfelelően kiegyensúlyozott energiamixszel rendelkezünk. Új-Zéland esete intő jel minden olyan ország számára, amely kiegyensúlyozottság helyett a lehető leggyorsabb zöldátállásra törekszik.
(Borítókép: A Benmore-tó, amelyet egy vízerőművet tápláló mesterséges gát hoz létre, a Déli-szigeten, Új-Zélandon 2014. május 5-én. Fotó: DeAgostini / Getty Images)