Bár a jelenlegi világ leginnovatívabb vívmányárról van szó, mára elcsépelt fogalommá vált a mesterséges intelligencia (artificial intelligence = AI) – adta meg az alaphangot Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. „A legnagyobb probléma, hogy az emberek még mindig nem tudják pontosan belőni, mi is az AI, holott évtizedek óta velünk él, elég, ha csak a különböző iparágak gyártási folyamatainak optimalizálását említjük” – mondta.

A napjainkban tapasztalt „forradalom” már a generatív mesterséges intelligencia (genAI) korát hozta el, az AI azon típusát, amely új tartalmak – például képek, zene vagy szöveg – létrehozására vagy előállítására képes különféle algoritmusok és gépi tanulási modellek segítségével. Röviden összefoglalva tanul, fejlődik a „gép”.

„Egy olyan intuitív szoftverről, de már inkább interfészről van szó, ami megteremti annak lehetőségét, hogy ember és gép kommunikálni tudjon egymással – akár már beszéd útján is” – hangsúlyozta a Microsoft-vezér.

Az AI sokat képes tenni az emberiségért. Egyfajta személyes asszisztensként szolgál a társadalom tagjai számára, ami bizonyítottan kiterjeszti az emberek képességeit, tudását, és sok helyzetben egyszerűbbé, kényelmesebbé teszi az életet

– válaszolta arra a kérdésre Szabó Péter, hogy mit tesz hozzá mindennapjainkhoz a mesterséges intelligencia.

Állandó téma: kiváltja vagy sem az embert az AI?

Folyamatos témát szolgáltat, hogy a szinte minden iparágban jelen lévő genAI mely munkaköröket válthatja ki, munkahelyeket megszüntetve ezáltal. Szabó Péter rámutat, hogy az AI helyett/mellett a digitalizáció és az automatizáció területét válthatja ki inkább, azaz több esetben is helyettesítheti az emberi munkaerőt.

Néhány év múlva nem lesz szükség újságíróra vagy bármilyen szövegíróra? Robotok fognak takarítani? Főként az alacsony hozzáadott értékű munkákat helyettesítheti? Szabó Péter utóbbival kapcsolatban megjegyezte: nem lehet alacsony vagy magas hozzáadott értékű munkakörökre lebontani az AI általi munkaerő-kiváltást. Kertészre például továbbra is szükség lesz, helyébe – egyelőre – nem képes belépni az AI. „A példánál maradva azonban egy kertész számára is hasznos lehet a mesterséges intelligencia. Munka közben ugyanis többek között botanikai információhoz juthat, vagy épp meg tudja nézni, mennyi vízzel kell locsolni a füvet, és így tovább” – tette hozzá.

A Microsoft-vezér rámutat:

„Az AI bárkit egyetemi végzettséggel képes felruházni, hiszen villámgyorsan, többnyire pontos információhoz lehet jutni pillanatok alatt” – világított rá.

A jelenleg rendelkezésre álló AI-szoftverek kvázi egy gyakornok szintjének felelnek meg. „Ezért is fontos a kontroll nélküli használat elkerülése és az emberi tudás teljes mellőzése, mondván: az AI majd úgyis megadja a választ. Az optimális hozzáállás, ha egy olyan segédként tekintünk az AI-ra, amely minket is fejleszt” – fogalmazott Szabó Péter.

Űrkutatás, egészségügy, nemek közötti különbségek, oktatás

Ahogy arról az Index is beszámolt, az egészségügyben, az e-kereskedelemben, de akár még a nemek közötti különbségek csökkentésében is szerepet játszhat az AI.

Szabó Péter szerint az egyik legfontosabb terület, ahol mindenképp foglalkozni kell a mesterséges intelligenciával, az oktatás. Nemcsak magába az oktatásba célszerű bevonni az AI-t, de fontos magát az AI-használatot is tanítani. A Microsoft-vezér három megközelítési pontot vázolt fel a mesterséges intelligencia közoktatásban való alkalmazásához.

• Maga az oktatási intézmény modernizálása. Kívánatos volna egyes feladatok AI-nak történő kiszervezése. Ilyen lehet például a tanulmányi osztály feladatainak egy chatbot általi kiváltása.
• A mesterséges intelligencia mentorprogramba való beillesztése. Az AI mindig elérhető, nem fárad, ha valami nem világos egy tanuló számára, végtelenszer újraismételhető. Akár a tanórákat is rögzíteni lehet, amelyeket bármikor vissza lehetne nézni.
• A harmadik pedig az AI tantárgyként való alkalmazása – az elméleti rész minimálisra vételével, főként a gyakorlati oktatásra koncentrálva. „Már gyermekkorban érzékenyíteni lehetne a tanulókat a mesterséges intelligencia használatára, hogy rájöjjenek, nem egy ellenséggel, hanem egy hasznos eszközzel állnak szemben. Lábon lövi magát az oktatás, ha nem aknázza ki az AI-ban rejlő lehetőségeket.”

A vállalatvezetők 60 százaléka mondja azt, hogy „kezdeni kell valamit” a mesterséges intelligenciával, ám nagyon keveseknek van ötletük arra, hogy ezt miként kellene megvalósítani a gyakorlatban. „Az emberekkel meg kell ismertetni az AI-t, sokan ugyanis még mindig tartanak tőle. Rá kell őket bírni a használatra. Vállalatoknál ennek eszköze egy célzott tréningprogram lehet. Az AI használata kimutatható hatékonyságnöveléssel, ezáltal bevételnövekedéssel jár egy vállalat életében” – húzta alá.

A fejlődést nem akadályozó szabályozás kell

Szabó Péter rámutatott, jelenleg is erős, ám az elkövetkező időszakban tovább éleződhet a verseny az olyan, AI-szoftvereket forgalmazó techóriások között, mint a Microsoft, a Google vagy az OpenAI, mellettük pedig számos kisebb–nagyobb szereplő küzd a felhasználók figyelméért.

A techóriások által fejlesztett AI-szoftverekbe morális, illetve jogi korlátokat is beépítettek – ellenáll például a rasszizmusnak. A dark weben azonban elérhető a „sötét oldal” AI-ja, amely elől elhordták a korlátokat, ami komoly veszélyeket rejthet magában. „Brad Smithnek, a Microsoft vezérigazgatójának Tools and Weapons című kötete épp arra igyekszik rávilágítani, hogy gyakorlatilag minden technológiai újítás használható eszközként, de akár fegyverként is” – mondta Szabó Péter, aki szerint korunk egyik legnagyobb kihívása a kiberbiztonság. Az online bűnözés által okozott károk ugyanis dollármilliárdokban mérhetők. „A kiberbűnözők előszeretettel használnak AI-t, amivel a biztonsági oldalon is mesterséges intelligenciával lehet felvenni a versenyt” – tette hozzá.

Szabó Péter üdvözli az Európai Unió Tanácsa által a mesterséges intelligenciáról májusban elfogadott rendeletet, amely az EU egységes piacán mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható AI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett.

Mint minden technológiai fejlesztést, a mesterséges intelligenciát is szabályozni kell, biztosítva ezáltal felelősségteljes fejlődését, illetve hogy a felhasználók biztonságosan tudják használni. Fontos azonban, hogy bármilyen, így az EU-s szabályozás is olyan szempontok szerint történjen, hogy magát a terméket, szolgáltatást ne csorbítsa, fejlesztését ne lassítsa

– mondta.

(Borítókép: Index)