A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy inkább tartalékoljanak beruházás helyett – többek között így értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb GDP-adatait az ING vezető elemzője. Az I. negyedévhez képest a II. negyedévben az ipar teljesítménye 1,5, a mezőgazdaságé 5 százalékkal csökkent, így a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. Most már szinte biztos, hogy a kormány 2 százalékos várakozása az idei évre hamuvá vált.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második volumenindexe az első becsléshez képest nem változott: bruttó hazai termékének volumene a II. negyedévében a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Azonban az előző negyedévhez képest – a naptárhatással tisztított adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.
A KSH a második becslésében részletezte az adatokat. Az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta,
a mezőgazdaságé – az aszály következtében – 5,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
Az előző év azonos időszakához képest a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt. Összességében pedig kijelenthető, hogy a bruttó hazai termék II. negyedévi 1,5 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal). De a mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a teljesítményt.
Bár a végső fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a fogyasztás igazán még nem talált magára. Érdemes kiemelni, hogy II. negyedévében az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. A termelési oldalon az építőipar teljesítménye 2,5 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké nem változott.
Az ipar teljesítménye viszont 1,5, a mezőgazdaságé 5 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,1, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1 százalékkal nagyobb, a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal kisebb lett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében pedig nőtt.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint tovább „folytatódott a fűrészfogazás” – egy jobb negyedévet egy gyengébb teljesítmény követ. Ilyen helyzetben alapvetően arról van szó, hogy a gazdasági alapfolyamatok meglehetősen gyengék, időről időre van egy-egy ágazat, illetve terület, amely képes nagyobb növekedésre valamilyen egyedi okból. Szerinte egyértelmű, hogy a javuló év/év mutató egy statisztikai hatás, nem valós gazdasági teljesítményt tükröz. Az elemző szerint a gazdasági teljesítmény fékező tényezői közül az ipari adatok egyáltalán nem meglepőek, figyelve az ágazat mostanában nyújtott teljesítményét.
Az elmúlt négy negyedévben a stagnálás és a dinamikus növekedés váltakozása miatt a mögöttünk hagyott egy év gazdasági növekedése meglehetősen visszafogott volt. A mostani kedvezőtlen adat fényében az elmúlt négy negyedév átlagos negyedéves növekedésének évesített dinamikája (annualizált negyedéves növekedés) meglehetősen visszafogott, 1,3 százalékos gazdaságbővülést jelez.
Az ING vezető elemzője szerint az idei év egészére várható GDP-növekedést a második negyedéves adat drasztikusan átrajzolta. Pusztán a frissen beérkezett adatok hatására a korábban várt 2,2 százalékos idei GDP-növekedés helyett az ING Bank becslése 1,5 százalékos gazdaságbővülést jelez előre. Majd kiemelte, hogy ez ráadásul csak technikai változás, vagyis az előttünk álló negyedévekre vonatkozó gazdasági előrejelzésen nem változtattunk.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban az Indexnek az idei évre 2 százalék körüli eredményt prognosztizált. Virovácz Péter szerint a külső keresletben nem számíthatunk drasztikus változásra. Az európai iparról, de főleg Németországból folyamatosan jönnek a negatív hírek, legyen szó a ZF vagy akár a Bosch leépítéseiről vagy a BASF legnagyobb vegyi üzemében történt robbanásról. Ez utóbbi ugyanis egy újabb mélyütést jelenthet az ellátási láncoknak.
Ráadásul egyre jobban érződik mindez a magyar gazdaságban is, hiszen beszámolók szerint a kecskeméti Mercedes-gyár is visszaáll háromról két műszakos termelésre, ami egyúttal 33 százalékos termeléscsökkenést is jelent. Vagyis az ipar és az export oldaláról aligha várhatjuk az előttünk álló hónapokban a fellendülést.
Az elemző szerint a belső kereslet erősödésében lehetne talán bízni, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy a vállalatok komolyabb beruházási aktivitást terveznének. A gyenge hazai és külső kilátások nem indokolják, sem az alacsony kapacitáskihasználtság. És talán a legfontosabb:
a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy inkább tartalékoljanak beruházás helyett.
Az állami szféra beruházási aktivitása sem tud majd érdemi hajtóerőt biztosítani a költségvetés konszolidációs igényét figyelembe véve. A fogyasztás beindulásához pedig a háztartások óvatossági motívumának enyhülésére lenne szükség, és a fogyasztási hajlandóság növekedését kellene látnunk.
„Ám a gazdasági bizonytalanság és a politikai narratíva is inkább a megtakarítások irányába tereli a háztartásokat. Ez utóbbi esetében kifejezetten érdekes látni a most kibontakozó fordulatot, miszerint jövőre már „békeköltségvetésről” beszélnek” – összegezte az ING vezető elemzője. Az ING Bank a most jelzett technikai előrejelzését tekinti alapnak, az idei évre csupán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.