Az idei volt a 12. Nyári diákmunka program, amelyben mintegy 29 ezer diák vett részt. A legnépszerűbb munkákat az önkormányzatoknál töltötték be a tanulók, de sokan dolgoztak a mezőgazdaságban és takarítóként is.
A kormány idén tizenkettedik alkalommal hirdette meg a Nyári diákmunka programot, amelyben a tervezett 20 ezer fő helyett összesen mintegy 29 ezren vettek részt, vélhetően az eredeti, 3,8 milliárd forintos keretösszeg több mint 4,3 milliárd forintra emelésének köszönhetően.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a munkaalapú társadalom kiépítéséhez 2013 óta a Nyári diákmunka program is érdemben járul hozzá, mert „elősegíti a fiatalok munkaerőpiacra lépését, erősíti munkaszocializációjuk folyamatát, és a diákok akár szakmai gyakorlatukat is teljesíthetik általa”.
A programba 16–25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok jelentkezhettek. A támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban, erdőgazdálkodásban működő vállalkozások hívhatták le.
A legtöbb kérelem Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár Bereg és Békés vármegyékből érkezett be.
A diákok csaknem 80 százalékát az önkormányzati pillérben foglalkoztatták, emellett jelentős volt az igény a turizmus, vendéglátás területén is. A mezőgazdaság területén is több mint hétszáz diákot foglalkoztattak. A legnépszerűbb munkakörök idén is az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, a takarító és kisegítő, a hivatalsegéd, kézbesítő, valamint a konyhai kisegítő voltak.