A HELL Energy Magyarország Kft. közleményben tudatta, hogy kezdeményezi a Forbes legfrissebb számának visszahívását, és beperli a magazin kiadóját. A cég 2019-ben egyszer már pert indított a Forbes Magyarország ellen azért, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra a tulajdonosaik személyes adatai a magazin évi rendszerességgel jelentkező, 50 leggazdagabb magyart listázó cikkében. Akkor a januári lapszámot egy ideiglenes bírósági döntés értelmében a kiadónak vissza kellett hívnia, és az újság online felületéről is törölték a tulajdonosok nevét.
Mint a Hell írja, 2019-ben a bíróság eltiltotta a Forbes magazin kiadóját mindenfajta adatkezeléstől az érintett magánszemélyek vonatkozásában, beleértve bármilyen sajtóközlést is.
Ezt a tilalmat, valamint a magánszemélyek kifejezett tiltakozását és a folyamatban lévő jogvitákat figyelmen kívül hagyva az idén mégis szerepelnek a Forbes magazinban a magánszemély tulajdonosok személyes adatai, ráadásul egy gyenge bulvár stílusú, személyeskedő kommentárral kiegészítve.
A közlemény emlékeztet rá, hogy a polgári per évek óta zajlik, 2024 februárjában csupán az elsőfokú, nem jogerős ítélet megszületéséig jutott el. Ennek a pernek az első lépése volt az a 2019-es ideiglenes intézkedés, amelyben a bíróság eltiltotta a Forbes magazin kiadóját mindenfajta adatkezeléstől az érintett magánszemélyek vonatkozásában, beleértve bármilyen sajtóközlést is. Álláspontjuk szerint ez az ideiglenes intézkedés a per jogerős elbírálásáig hatályban van.
A tulajdonosok az ideiglenes intézkedésben megfogalmazott tilalom megszegése miatt a Forbes szerkesztősége ellen újabb jogi lépéseket tettek, és hasonló lépések megtételét tervezik a most megjelent tartalommal kapcsolatban is.
„A tulajdonosok magán- és családi életük nyugalmának, az intim szférájuknak a megőrzését szeretnék, ezt képviselik valamennyi sajtószerv felé, és ennek érdekében használják fel a rendelkezésükre álló jogi lehetőségeket az illetékes hatóság, bíróság előtt” – olvasható a közleményben. Azt is hozzáteszik, hogy számukra a magánszféra, a személyes adataik védelme hatalmas értékkel bíró jogosultság, amelynek korlátait elfogadják, amennyiben azt jogerős ítéletben egyértelműen meghatározza a bíróság.
Emellett hangsúlyozzák, hogy a tulajdonukat képező üzleti vállalkozásokkal kapcsolatos sajtóközlések megjelentetése ellen nincs és nem is volt kifogásuk, „amennyiben a tartalom valós, megalapozott tényeket vagy valós tényeken alapuló véleményt tartalmaz a cégek jó hírének megőrzése mellett”.
Mint írják, a Forbes a cikk megjelenése előtt tájékoztatta őket a cikk szerkesztésének elveiről, a becslés módszertanáról és az adatkezelés részleteiről, amire válaszolva a tulajdonosok többször jelezték, hogy nem értenek egyet az alkalmazott számítások eredményeként kimutatott értékekkel, azokat megalapozatlannak tartják, valamint hogy a 2019-es ideiglenes intézkedés álláspontjuk szerint jelenleg is hatályban van, ezért ne kövessenek el jogsértést azzal, hogy megjelentetik az írást.
Ennek ellenére a Forbes magazin legfrissebb számában megjelent a cikk, melynek tartalma számos olyan állítást tartalmaz, amely nem felel meg a valóságnak.
Kiemelték, hogy a HELL Energy Magyarország Kft. alapítása óta 118,1 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre, aminek összesen 10,04 százaléka volt állami támogatás.
A Forbes álláspontja szerint a 2019-ben indított perben négy év után született elsőfokú ítéletben a bíróság nagyobb részben a Forbes kiadójának adott igazat. Jogi álláspontunk szerint ezzel megszűnt a korábban hozott ideiglenes intézkedés hatálya, amely gyakorlatilag cenzúrát eredményezett az elmúlt években. A jogi ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli a Forbes-t.
Mint írják, a Forbes kiadója és a Hell Energy tulajdonosai között évek óta húzódó jogvita tétje véleményünk szerint, hogy az újságírás gyakorlatilag ellehetetlenül-e vagy sem.
Az ügy bőven túlmutat azon, hogy egy állami támogatást kapó cégcsoport tulajdonosainak nevét le lehet-e írni vagy sem. Ha a Hell jogértelmezése nyer a bíróságon, ki nem akadályozhatja meg, hogy leírják a nevét egy újságban? Ki nem, ha mindezt egy egész országnak energiaitalakot, üdítőt, kávét árusító cég tulajdonosai, akik állami támogatást is kapnak, megtehetik?
– teszik fel a kérdést.
Mint írják, nyilvánosan elérhető információforrásokból dolgoztak, így például a cég által leadott pénzügyi eredménykimutatásokból, mérlegekből és kiegészítő mellékletekből. A Forbes szerkesztősége szerint a széles nyilvánosságot joggal érdeklő ügy, hogy az állami támogatásban részesülő vállalkozások hogyan működnek.