Továbbra sem olcsó mulatság Magyarországon, különösen Budapesten lakást bérelni. Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével egyetemisták ezrei jelennek meg az albérletpiacon, a megnövekedett kereslet pedig jellemzően a bérleti díjakat is felfelé húzza. Immár a pótfelvételi ponthatárok is ismertek, így várhatóan további hallgatók kopogtatnak az albérletek ajtajain. Az egyik ingatlanhirdetési és -keresőportál segítségével mértük fel, mire számíthatnak.
Az év minden szakaszában közérdeklődésre okot adó téma, hogy országos szinten mekkora bérleti díj leszurkolása mellett bérelhető lakás. Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetését követő időszakban még forróbbá válik a téma, hiszen országszerte több ezer egyetemista „szabadul rá” az ingatlanpiacra.
Nincs ez másként idén sem, ám augusztusban a szokásoktól eltérően nem változott számottevően az átlagos bérleti díjak értéke, annak köszönhetően, hogy a diákok kivártak, így a kínálat magasabb volt, mint a kereslet.
Idén a hagyományos felvételi eljárás keretében július 24-i ponthatárok kihirdetésével 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Augusztus 29-én pedig lezárult a pótfelvételi eljárás, amelyben valamivel több mint 17 ezren vettek részt. Vagyis óvatos becslés szerint is több ezer egyetemista jelenik meg az albérletpiacon, a megnövekedett kereslet pedig még feljebb hajthatja az amúgy is magas bérleti díjakat.
Ennek apropóján a zenga.hu segítségével felmértük, milyen átlagos bérleti díjakra számíthatnak az egyetemisták Budapesten, valamint a népszerű egyetemvárosokban.
Az ingatlanhirdetési és -kereső portál adatai szerint Budapesten 2024 augusztusában a 45 négyzetméternél kisebb lakásokért átlagosan valamivel több mint 203 ezer forint bérleti díjat kérnek. A legtöbb kiadó ingatlan jelenleg a XIII. kerületben található, majd a VIII., VII., XI. kerület következik. Az átlagárak az alábbiak szerint alakulnak a népszerűbb kerületekben:
Ami a vidéki egyetemvárosokat illeti:
„Azok körében, akik kiadó lakásokat kerestek a zenga.hu ingatlankereső és -hirdetési portálon, városonként, városrészenként júliusban, augusztusban elsősorban Újpesten, majd Újszegeden, aztán Debrecen ipari részen, Zuglóban, Sashegyen (XI. ker.) és Óbudán kerestek lakást” – mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.
Arányaiban körülbelül háromszor több keresés érkezik lakásra, mint házra.
Az ingatlanportálon albérletet keresők 14,6 százalék adta meg a 200 ezer forintot ármaximumként augusztusban. 12,4 százalék 150 ezer forint, 7 százalék 180 ezer forint, míg 6,5 százalék 250 ezer forint felső határt húzott a keresésnél.
A legtöbben a kétszobás bérleményt részesítik előnyben, majd sorrendben az egy-, a három- és a négyszobás albérletek jönnek – utóbbi két esetben vélhetően több diák osztozna az ingatlanon.
Ahogy arról az Index korábban több cikken keresztül is beszámolt, lakhatási nehézségek gyötrik honfitársaink nagy részét, nem könnyű ingatlanhoz jutni, akár saját tulajdonról, akár bérleményről beszélünk. Ennek oka röviden: alacsony fizetések melletti magas ingatlanárak és bérleti díjak. Az egyik, lapunknak nyilatkozó ingatlanszakértő szerint ad-hoc intézkedések helyett átfogó koncepcióra volna szükség, fókuszban az első lakáshoz jutás segítésével.
A kormány az airbnb-lakások szabályozásával igyekszik enyhíteni a lakhatási nehézségeken, mondván, a rövid távú (akár 1-2 nap) kiadásra szánt lakások hosszú távú (minimum 1 év) piacon megjelenése oly mértékben duzzaszthatja fel a kínálatot, ami a bérleti díjak konszolidációjához vezethet. Lapunknak nyilatkozó érdekvédelmi szervezetek ugyanakkor nemzetközi példákkal támasztották alá, hogy az airbnb-korlátozás nem vonja magával a bérleti díjak csökkentését, a lépés mögött a szállodalobbit vélik felfedezni.
(Borítókép: Budapest 2018. április 14-én. Fotó: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)