Egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz T. János, az állítólag Mészáros Lőrincnél is gazdagabb magyar két cége: egy darab brazil államkötvényt, amelynek lejárata 2036. szeptember. A probléma ezzel az, hogy Brazíliában nem bocsátottak ki államkötvényeket 2036-os lejárattal, így szakértő szerint a háttérben valószínűleg értékpapírcsalás állhat.
Az elmúlt napokban azzal vált országosan ismertté T. János, hogy cégadatok alapján még Mészáros Lőrincnél is gazdagabb: az általa jegyzett két cégbe összesen 13 500 milliárd forint vagyont tolt be.
Arról, hogy a pénz miként jöhetett össze, most a 24.hu foglalkozott egy anyagban. A lap kiemelte, hogy a Donor Zrt.-t és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-t 2023-ban alapították, mindkét cég egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben: egy darab, közelebbről meg nem nevezett brazil államkötvényt, amiért váltóval fizettek.
A váltókövetelés a két céget tulajdonló T. Jánosé, lejárata – a kötvényekkel megegyezően – 2036. szeptember.
A szerzők felhívták a figyelmet, hogy úgy fest: bármely egyszerű ügyfélnek igazolnia kell, ha például néhány millió forintot akar befizetni/átutalni a bankjában, egy cégbe viszont bármekkora értéket be lehet csomagolni értékpapír formájában, nem firtatja senki, hogy létezik-e az értékpapír, vagy honnan származik az ellenértéke.
Két eset lehet: ez vagy könyvelési csalás, vagy tényleg benne van a cégben a mesés vagyon – írják, említve Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt is, aki jelezte, hogy feljelentés tesz csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt.
A lap szerint az állampapírpiaci, befektetési szakemberek egybehangzóan úgy vélik, sántít a történet a brazil állampapírokkal. A két cég mérlegében 1-1 darab, 2036. szeptemberi lejáratú államkötvény szerepel pénzügyi vagyonként, amiért váltóval fizettek.
Szabó E. Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója azonban azt közölte a lappal, hogy
sem fix kamatozású, sem floater (a bankközi piac kamatainak alakulásához kötött) államkötvényeket nem bocsátottak ki Brazíliában 2036-os lejárattal.
Nemcsak a dollárban denominált nemzetközi, hanem a brazil reálban kibocsátott belföldi papírok között sem találhatók ilyenek. Elmondása szerint a 13 500 milliárd forintos (mintegy 38 milliárd dollárnyi) érték pedig irreálisan nagy a feltörekvő piaci országok összevetésében. Ez körülbelül négyszer akkora összeg, mint amekkora értékben a legnagyobb kibocsátó országokban éves szinten forgalomba hoznak állampapírokat – tette hozzá a szakértő.
Megjegyezte azt is, hogy az államkötvények jellemzően dematerializált formában forognak, tehát nemigen lehet effektív, papíralapú kötvényeket betenni egy széfbe, pláne nem ekkora nagyságrendben. Az elterjedt gyakorlat, hogy az államkötvények a vásárlást és az elszámolását követően egy letétkezelőhöz, értékpapírszámlára kerülnek, és az eszközöket nem „engedik ki” csak úgy a rendszerből.
A fentiekből kifolyólag Szabó E. Viktor szerint a Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. esete inkább értékpapírcsalásnak tűnik.
Ennek ellenére a 24.hu szerint egyetlen hivatal vagy hatóság sem jelentkezett, hogy elérte volna az ingerküszöbüket az akció.