Az egy évvel ezelőtti számokhoz képest több mint 6 százalékkal maradt el az ipari termelés a KSH adatai szerint. Legjobban a járműgyártás, a villamos berendezések gyártása, valamint az elektronikai termékek gyártása esett vissza, ami mutatja a gazdaság gyengülését.
2024 júliusában az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős eltérést a munkanaphatással korrigált és a nyers adat között az okozza, hogy júliusban kettővel több munkanap volt idén, mint tavaly. Az előző hónaphoz, júniushoz viszonyítva változatlan maradt szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
A KSH első becslésében mindössze annyit közölt, hogy a négy legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában csökkent, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában nőtt a termelés volumene.
Az év első hét hónapjában az ipari termelés 3,0 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
A júliusi ipari termelés részletes adatait egy hét múlva, szeptember 13-án közli második becslése alapján a KSH – írja az MTI.
A júniusi pozitív meglepetést követően a magyar ipar júliusban nem igazán volt képes fenntartani ezt a momentumot. A legfrissebb adat nem tragikus, de azért jónak sem nevezhető. Havi alapon, szezonális és naptárhatással kiigazítva stagnált ugyanis az ipari termelés volumene 2024 júliusában – mondta a KSH adataira reagálva Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Ha valami, akkor az legalább mindenképpen biztató, hogy nem egy újabb jelentős negatív korrekció követte az előző havi növekedést. Ugyanakkor az egy évvel korábbi bázis meglehetősen magas volt, így a naptárhatással kiigazított év/év adat továbbra is komoly, 6,4 százalékos visszaesést mutat. Az idén két munkanappal többet biztosító július miatt a nyers adatok sokkal kedvezőbb képet festenek a valós teljesítménynél
– tette hozzá.
Vagyis összességében egy nagyon vegyes, de inkább még mindig kiábrándító képet látunk. Ezt erősíti, hogy a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene továbbra is 3,4 százalékkal marad el napjainkban és még mindig meglehetősen közel vagyunk a 2021. évi mélyponthoz – mutatott rá.
A részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése hasonló ipari szerkezetről árulkodik, mint amit az elmúlt hónapokban láttunk. A négy legfontosabb ipari ágazat közül az élelmiszeripar képes növekedni, ezzel szemben sem az autóipar, sem az akkugyártás, sem pedig az elektronikai ipar nem képes a bővülésre.
„Ezen azonban aligha lepődünk meg, ismerve a globális folyamatokat. A friss ipari felmérések, bizalmi indikátorok világszerte még mindig további gyengülést, jobb esetben stagnálást vetítenek előre. Persze ezen felmérések megbízhatósága még mindig erősen megkérdőjelezhető, de egyelőre a tényadatok nem igazán mondanak ellent ennek a borús képnek. A német ipar még mindig mélyponton van, sőt a júliusi adat igen komoly negatív meglepetést hozott. A koronavírus válság előtti csúcsponthoz képest a német ipari kibocsátás nagyjából 15 százalékos mínuszban van. Ráadásul az amerikai és a kínai gazdaságok várható momentumvesztése karöltve a nemzetközi kereskedelmet átható feszültségekkel aligha mutatnak abba az irányba, hogy a német vagy épp az euróövezeti ipar épp egy pozitív áttörés küszöbén állna” – hangsúlyozta Virovácz Péter.
„Ebben a tekintetben tehát nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövidtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet fellendülésére. A globális rendelésállományok alacsonyak, az ipari termékek készletállománya alig apadt a csúcsokról. Nem véletlen, hogy a friss felmérések is azt jelzik, hogy az iparvállalatok számára a növekedés legnagyobb gátja jelenleg a kereslet hiánya” – tette hozzá.
Vagyis
csak a készletezési fordulat és a fogyasztói bizalom javulása hozhat tartós változást és kezdheti helyreállítani a rendelésállományokat. Ezáltal a külső kereslet beindulása csak lassú és fokozatos folyamat lesz. A belpiacra termelő szektorok kilátásai sem biztatóak.
A júniusi adatok alapján a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok belföldi rendelésállománya 5,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az exportrendelések esetében a rendelésállomány közel 29 százalékos elmaradást mutat. „Az alacsony hazai fogyasztói bizalom, az erős óvatossági motívum, a vállalatok lanyha beruházási hajlandósága pedig együttesen a belpiaci kilátásokat is törékennyé teszi. Habár az év vége felé talán már javulhat annyit a belső kereslet, hogy legalább az ipar néhány területe képes lesz tartós növekedésre. Ez azonban kevés lesz az üdvösséghez. A magyar ipar 2024 egészében markánsan visszafoghatja majd a GDP-növekedést” – mutatott rá Virovácz Péter.
Ami a rövidebb távú kilátásokat illeti, a júliusi kiskereskedelmi és ipari adatok egyelőre nem sok bizakodásra adnak okot a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény kapcsán. Könnyen lehet, hogy egy újabb negatív meglepetés van készülőben – zárta gondolatait.