A 2025-ös költségvetés már körvonalazódik, érkeznek a gyermekkedvezmények és az adókedvezmények – jelezte Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken. Azt is előrevetítette, hogy idén 9-10 százalékos reálbér-növekedés várható, és ez oldja majd a lakosság túlzott bizonytalanságát. Ennek nyomán pedig megugrik a fogyasztás és a GDP-növekedés is.
„Varga Mihály Európában a leghosszabb ideje hivatalban lévő pénzügyminiszter” – konferálta fel a minisztert Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, aki megköszönte Varga Mihálynak, hogy rendszeres résztvevője a Közgazdász-vándorgyűléseknek.
A pénzügyminiszternek az tapsol, aki nem tudja, milyen pénzügyminiszternek lenni
– kezdte Varga Mihály. Leszögezte, hogy a magyar gazdaság kilátásairól beszél majd, ezt tükrözi előadásának címe is: „A magyar gazdaság lehetőségei a bizonytalan nemzetközi környezetben”.
Amit a múlt tekintetében el lehetett mondani, azt a tavalyi vándorgyűlésen mindenki elmondhatta. A múltat le kell zárni, a tapasztalatokat viszont le kell szűrnünk, és ez alapján tekinteni a jövőre.
„Ha visszagondolunk az elmúlt 4 esztendőre, olyan kihívásokkal néztünk szembe, amire senki sem gondolt: ilyen a világjárvány, ami leállította a gazdaságokat. Aztán amikor ebből már jöttünk kifelé, akkor jött a háború.”
Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy a háború még mindig tart
– jegyezte meg Varga Mihály.
„Mik a magyar gazdaság lehetőségei és kihívásai? Vonatkoztassunk el a jelenlegi helyzettől, és nézzük meg, hogy milyen trendek vannak” – vezette fel a következő témát a pénzügyminiszter.
A magyar gazdaság kilátásai jók
– jelentette ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy hazánkban a GDP-növekedés hosszú távon fenntartható. 2024 és 2025-ben a reál- és potenciális GDP össze fog záródni. Idén viszonylag stabilabb növekedés, jövőre pedig az uniós mezőnyben dobogós növekedés lesz. Tartós növekedést vizionál a pénzügyminiszter.
Ha összevetjük a szomszéd országokéval, akkor Magyarország potenciális növekedése nagyobb, mint például a V4-es országoké.
A német gazdaság viszont gyengélkedik, számunkra nem mindegy, hogy ott mi történik. Németország potenciális GDP-je nem fest jól.
A magyar potenciális GDP 3,2 százalék, miközben a német 0,8 százalékos a kormány becslése szerint.
Ha Magyarország konvergenciapályán akar maradni, akkor felül kell teljesíteni a német gazdaság növekedését.
„A 6 éves bérmegállapodás (2017 és 2022 között) hozzájárul a hatékonyság növekedéséhez, mert ha van bérnövekedés, akkor lehet csökkenteni a járulékokat” – jelezte Varga Mihály, aki szerint a Covid és a háború minden országban megrázta a költségvetéseket, az államadósság mindenhol növekedett, ez alól Magyarország sem volt kivétel. 2024-ben viszont már pozitív lesz az elsődleges egyenlegünk, a kamatkörnyezet változása segíti ezt. Varga Mihály szerint a költségvetés elsődleges egyenlege idén már pozitív lesz, miközben 2021-ben még 4 százalék feletti volt az elsődleges egyenleg hiánya. Ugyanakkor 2025-ben romlik az elsődleges egyenleg, de továbbra is többlet várható.
Varga Mihály elmondta, hogy már körvonalazódik a 2025-ös költségvetés:
Hozzátette, hogy minden ország összehúzta a nadrágszíjat. Magyarország 3 és 6 százalék körül van a fiskális hiánycsökkentésben. Erre azért volt szükség, hogy a potenciális GDP ne romoljon el.
„A devizakitettségünket jelentősen csökkentettük, most 28 százalékon áll ez a szám, ami korábban 53 százalék volt” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette, hogy az Európai Unió is alkalmazkodott, engedte, hogy 3 százalék feletti hiány lehessen a tagországokban. „Az elmúlt 4 nehéz évben kérdőjel sem merült fel a magyar adósság finanszírozása kapcsán” – fogalmazott. Ez szerinte azért fontos, mert jelzi, hogy az adósság egy része a lakossághoz került, illetve a devizaadósság 30 százalék alatt volt. Folytatni kell az adósság csökkentését a következő időszakban – mondta Varga. Megjegyezte, hogy a magyar adósság az EU-átlag alatt van.
Elmondta, hogy japánban jelentek meg szamurájkötvényekkel, de a kínai piacon és arab országokban is keresi a lehetőségeket. Emlékeztetett, hogy 2011–2019 között folyamatos csökkenést láttunk a hazai államadósságban. A 2020-as világjárványt, majd a háborús körülményeket tudtuk finanszírozni, de most már nehezebb körülmények között vagyunk. A hitelezés is ütést szenvedett.
Az ipar és a mezőgazdaság exportoldala a leginkább kitett a külkereskedelemnek. Ezek a szektorok is ütést szenvedtek el. A trendvonal nem kedvező, technológiai kihívások vannak az iparban.
Az a technológiai váltás, ami az autógyártásban van, további kihívást okoz majd.
Ugyanakkor a bizalmi index viszont javul a szolgáltatásszektorban, ez pedig segíteni fogja a gazdasági növekedést is.
Ezután arra kereste a választ Varga Mihály, hogy miért esett vissza a lakosság fogyasztása. Úgy látja, hogy a lakosság elsőnek nem a boltok polcait támadja meg, hanem a megtakarításait tölti vissza, amelyek megcsappantak a háború hatásai miatt, ezért arra számít, hogy a magyarok megtakarításaikat építik majd vissza a következő hónapokban.
Ha a kamatkörnyezet még kedvezőbb lesz, a megtakarítások visszaállnak, akkor fog a fogyasztás is helyreállni
– jelentette ki a miniszter. A lakáscélú hitelezésben növekedés látható, ami segíti az építőipart, a szolgáltató szektort. Az infláció letörése magával hozza, hogy a monetáris oldalról egyre nagyobb lehetőség teremtődik a kamatkörnyezet csökkentésére. Ennek nyomán azonban az állampapírok hozama is csökken. Ezzel viszont az állam válláról is teher esik le, hiszen kisebb összeget kell visszafizetni a megtakarítóknak.
Ami viszont Varga Mihály szerint is bizonytalan, az a Fed kamatcsökkentése. Ha az Egyesült Államokban a hozamesés elindul, akkor a feltörekvő országok piacán is elkezdődhet ez a csökkenés. Ennek nyomán kisebb lesz nálunk is az államháztartási hiány, ez pedig további lehetőséget szabadít fel az állami intézkedések, támogatások elindításához.
A külső környezetről a miniszter elmondta, hogy tavaly 13 milliárd eurónyi külföldi működőtőke-beruházás (FDI) érkezett az országba. Azonban a bizonytalanság még erősen jelen van. A német gazdasági modellel probléma van Varga szerint, ott arról van vita, hogy legyen-e négynapos munkahét, holott ennél égetőbb problémákat kellene megoldani. A kínai hitelpiac pedig nehezen átlátható.
A nyersanyagárak változása is bizonytalanságra ad okot. Az autóipar technológiai váltása sem kőbe vésett még. Az elektromos autókra átállás felpuhult. Bár bekövetkezik az átállás, ez lassabb lesz a vártnál
– jelezte a pénzügyminiszter.
A miniszter szerint Németországban a gazdasági helyzet nem tűnik biztatónak.
A német hangulatindexek lefelé mutató trendet jeleznek. A német iparszövetség és kormány közötti vitákból jól látszik, hogy nincs egyetértés. A német gazdaság lehetőségei szűkültek, és a politikailag motivált vámok kivetése azt mutatja, hogy a konjunktúra visszaesése hosszú távú lesz, véli a miniszter.
A nyersanyagárak tekintetében kiemelte, hogy nem mindegy, milyen háborús konfliktusok vannak a világban, ez kihat az árakra.
Az óvatossági motívum szempontjából optimisták. A pénzügyminiszter szerint a 9-10 százalékos reálbér-növekedés az óvatossági motívumot is oldja majd. A fogyasztás, ami a GDP jelentős részét adja, javul majd. A hazai vállalati szektorban azt látjuk, hogy az export nem húz úgy, mint szokott, viszont az ikerdeficit-kihívásunk mostanra teljesen eltűnt, jelezte Varga.
Kettéválás van a hazai kkv-szektor és a nagyvállalatok között
– figyelmeztetett Varga Mihály, hozzáfűzve, hogy a kormánynak a következő időszakban a kkv-szektorra kell fókuszálnia. A hazai vállalati szektor likviditása viszont jobb, mint a V4-országokban. Konszolidációs törekvéseknél az állami kiadások csökkentése folytatódik majd. Vissza akarnak térni a 3 százalék alatti hiányhoz és a csökkenő államadóssághoz. A túlzottdeficit-eljárás szabályai élnek, így erre szükség is van. A hazai termékek és szolgáltatások iránti kereslet javulni fog a miniszter szerint.
A kiskereskedelmi forgalom tekintetében hasonló cipőben járunk más uniós országokkal, de a magyar kiskereskedelmi forgalom a jobbak és nem a rosszabbak közé tartozik
– mondta Varga, megjegyezve, hogy ez szembemegy azzal, amit az „Armageddon-közgazdászok” mondanak. A magyar lakosság a háborús hírekre óvatossá vált, de ez más országokban is így van. Ezt a legfrissebb Eurostat kiskereskedelmi adatokra alapozza.
Elmondta, hogy a reálbér növekedésében hisz, ennek növekedési trendje támogatja a gazdaságunk növekedési lehetőségét.
Az új autók vásárlása is biztató trendeket mutat, és az ingatlantranzakciók is
– szerinte itt élénkül a piac.
„Óvatos optimizmus jellemző ránk, hiszen vihar után és közben vagyunk még, de már látható a növekedés, és jövőre a nemzetközi intézmények jelentései azt vetítik előre, hogy egy 3-3,5 százalékos növekedés jöhet” – fogalmazott Varga Mihály.
Ezt arra alapozza, hogy a növekvő reálbérek mellett a fogyasztás helyreáll, és folytatódhatnak az elhalasztott beruházások. Kormányzati oldalról pedig a fiskális egyensúlyt javítják, célzott programokat dolgoznak ki. Jelezte, hogy egyetlen felsőoktatási beruházásból sem léptek vissza, ennyire fontosnak tartják a humán tőke javítását.
A miniszter azzal zárta előadását, hogy kiemelte, hogy mivel a háború még nem ért véget, így a kormányzati gazdasági politikában is indokolt az óvatosság, nem csak a lakosság oldalán. Reméli, hogy a jövő évi vándorgyűlésen már arról számolhat be, hogyan sikerült a mostani akadályokat leküzdeni.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. Fotó: Tövissi Bence / Index)