Bár továbbra is magas árakkal találkozhatnak a magyarok – nem csak a boltok polcain, de a szolgáltatószektorban, a benzinkúton vagy a gyógyszertárakban –, ám a három és fél éves mélypontra csökkent az infláció. Bár júliushoz képest augusztusban nem változtak érdemben a fogyasztói árak, ám az amúgy is magas bázisnak számító 2023. augusztusi átlagos árszintet 3,4 százalékkal haladták meg – ennyivel nőttek tehát az átlagos fogyasztói árak, legalábbis a statisztika szerint. Ugyanakkor tény, hogy a KSH 2021 elején mért utoljára ennyire alacsony inflációt, ami a kormány álláspontja szerint mélypontra süllyedt. Emellett bekerült az MNB toleranciasávjába.
2024. augusztusban 3,4 százalékkal meghaladták a fogyasztói árak az egy évvel korábbit, míg havi bázison – júliushoz képest – stagnáltak az árak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A fogyasztói árindex a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2–4 százalékos toleranciasávjába csökkent.
Havi bázison, vagyis júliushoz képest a fogyasztói árak átlagosan nem változtak.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció 2024 augusztusában éves összevetésben 3,4 százalékot ért el, vagyis annak mértéke az előző hónapokhoz hasonlóan továbbra is alacsony szinten maradt. Az éves infláció piaci várakozásoknak megfelelő, mérsékelt és kedvező alakulása mellett az előző hónaphoz, azaz 2024 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak nem változtak – reagált a KSH adataira Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Éves alapon a háztartási energia ára 4,3 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázé 9,4 százalékkal, az elektromos energiáé 1,7 százalékkal lett olcsóbb, a járműüzemanyagok ára pedig 2,9 százalékkal csökkent. Havi összevetésben kiemelhető, hogy a megelőző hónaphoz képest az élelmiszerárak átlagosan nem változtak, ugyanakkor az élelmiszereken belül a tojás 2,3 százalékkal, a száraztészta 1,7 százalékkal, a párizsi és a kolbász 1,4 százalékkal, míg az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 1,2 százalékkal kerültek kevesebbe. Mindezek kedvezően hathatnak a fogyasztás alakulására.
„Az élelmiszerárak dezinflációját a mezőgazdasági termelői árak jelentős mértékű visszaesése okozza. Mindez előrevetíti, hogy egyes élelmiszer termékpályákon még csökkenhetnek az árak a következő hónapokban, amely tovább erősítheti a kereslet növekedését” – jelezte a tárcavezető.
Nagy Márton hozzátette: az infláció alacsony szinten tartása érdekében a kormány továbbra is fenntartja az olyan célzott és hatékony intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer, amely 2023. július 1-je óta jelentős mértékben hozzájárul a kiskereskedelmi verseny élénkítéséhez és az infláció kontroll alatt tartásához.
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot és a magas bérnövekedésnek köszönhetően reálbér-növekedést jelent, így az egyaránt jó a családok és a vállalkozások számára is. A fizetések vásárlóerejének tavaly szeptember óta tartó növekedése érdemben hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, a fogyasztói bizalom erősödéséhez, ezáltal a fogyasztás bővüléséhez – mondta.
Ma tette közzé a KSH az augusztusi fogyasztói inflációs adatokat. Az idei év nyolcadik hónapjában a fogyasztói árak stagnáltak az előző hónaphoz képest. Az éves inflációs ráta 4,1-ről 3,4 százalékra csökkenése kellemes meglepetést okozott, és elmaradt mind az általunk, mind az elemzői konszenzus által várt értéktől. Augusztusban a tavalyi második félév egyetlen kedvező bázisa is segítette a headline index csökkenését. A maginfláció enyhén lassult: 4,6 százalékra mérséklődött éves szinten augusztusban – értékelte az adatokat Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Mindent egybevetve továbbra is úgy látjuk, hogy az infláció célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség. A bázishatás az év hátralévő részében meglehetősen kedvezőtlen. Rövid távon a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság az év végén mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. A dinamikus hazai béremelkedés, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre az ősz folyamában. Ezenkívül a júniusban bejelentett, bankoláshoz köthető többletterhek is hamarosan megjelenhetnek az árazásokban
– tette hozzá a szakértő.
„Összességében az év hátralévő részében zömmel 4 százalék körüli, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. A bázis meglehetősen kedvezőtlen lesz, főként az utolsó negyedévben, így ekkor ismét kiléphet a főszám a jegybanki toleranciasávból. Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba is csak 2025 második felében térhet vissza az infláció” – jelezte Nagy János.
Az infláció ismételt mérséklődése részben az átlagos árszint havi színtű stagnálásából és a tavalyi évi magas bázisból adódott. Úgy tűnik tehát, hogy a júliusi meredek havi átárazás volt a kivétel, hiszen visszatért az az előtti hónapokban látott stagnálás a havi inflációs mutatóban – mutat rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Az előző hónaphoz képest jelentősen fékeződő havi átárazás három fontos komponensre vezethető vissza.
„A részletek alapján elmondható, hogy míg az elmúlt hónapokban elsősorban a maginflációs kosáron kívüli tételek kedvező alakulása fékezte az inflációt, addig augusztusban a fontosabb maginflációs tételek is kedvezőbb inflációs fordulatot vettek. Hogy ez mennyire marad tartós, az még kérdéses, de mindenképpen javuló inflációs képről beszélhetünk. A maginflációs mutató – a várakozásokkal szemben – nem emelkedett, hanem némiképp csökkent júliushoz képest. Csupán pont annyit, hogy az egy tizedesjegyre történő kerekítés segítette a mutató csökkenését. Az év/év maginfláció így 4,7 százalékon áll” – fejtette ki az elemző.
Rámutatott, hogy az éves bázison számított 3,4 százalékos infláció közel háromnegyedét a szolgáltatószektor adja. A fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel okozza tehát az infláció jelentős részét. Ez abból a szempontból fontos, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása. Ráadásul a tavalyi alacsony bázis következtében az éves alapú szolgáltatásinfláció némileg erősödött, és 9,5 százalékon áll. Ezzel szemben némileg lassult az élelmiszerek éves drágulása, így továbbra is átlag alatti, 2,4 százalékos az áremelkedés.
Az éves bázisú inflációt a legnagyobb mértékben ugyanakkor az üzemanyagok áralakulása húzta le. Az idén augusztusi áresés és a magas bázis miatt az egyéb cikkek, üzemanyagok köre önmagában 0,7 százalékponttal fékezte a fő inflációs mutatót.
Vagyis igazából ez az egy tétel áll a jelentős fékeződés mögött, míg a többi tétel esetében enyhe, egymással ellentétes elmozdulásokat láttunk
– emelte ki Virovácz Péter.
Az ING elemzője szerint előretekintve a következő hónapban nagyjából a ma látotthoz hasonló inflációs mutatóra számítunk, talán egy minimális fékeződéssel. Ezt követően azonban jelentősebben megugorhat az év/év mutató az alacsony bázis miatt.
Októbertől ismételten 4 százalék felett lehet az adat.
„A jelenlegi inflációs alapfolyamatokat figyelve úgy látjuk, hogy 2024 decemberére ismét 4,8 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája. Mindez jelentős kedvező irányú revíziót jelent a részünkről. A ma látott szolgáltatás infláció és az augusztusi költségvetési adat fényében úgy látjuk, hogy az eddig vártnál is gyengébb lehet a magyar gazdaság teljesítménye az idei év második felében. Mindez érdemben limitálja a vállalatok átárazási képességét még egy olyan környezetben is, ahol azok jelentős költségemelkedéssel szembesülnek” – fogalmazott.
A belső kereslet oldaláról tehát aligha várhatunk rövid távon érdemi inflációs nyomást.
Ugyanakkor a jövő évre vonatkozóan sokasodnak az inflációs kockázatok: a várhatóan beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában 2025 folyamán. Idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos áremelkedési rátával számolunk
– tette hozzá.
Nagy János úgy véli, hogy a kedvező adat kapcsán – mint mindig – felmerülhet, hogy a jegybank lazább lehetne a tervezettnél a következő ülés alkalmával, ugyanakkor az összkép alapján ez igencsak kerülendő. A mérsékelt olajárak visszafoghatják a headline értéket a következő hónapokban is, de a maginfláció magas értéke figyelmeztető az alapfolyamatokra nézve. Június után július–augusztusban is negatív lehetett a folyó fizetési mérleg egyenlege, ami a tavasszal megszokotthoz képest gyengélkedő külső egyensúlyra utal. Harmadrészt a magyar gazdaság kockázati megítélése is érdemben romlott az elmúlt napokban, ami továbbra is fokozott óvatosságot igényel.
Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar monetáris politika szempontjából a beérkező inflációs adat egyértelműen megnyitja az utat az irányadó kamat 25 bázispontos csökkentése előtt szeptemberben. Egy 50 bázispontos Fed kamatcsökkentés és egy lazább hangvételű kommunikáció az EKB részéről (a maga 0,25 százalékpontos kamatvágása mellett) bebetonozná ezt a nézetet. Ezzel szemben egy „csupán” 25 bázispontos Fed lazítás és az EKB szigorúbb üzenete, miszerint a szeptemberi kamatvágást októberben biztosan nem követi újabb, már sokkal árnyaltabbá tenné a képet. Így továbbra is reális opció maradhat az MNB kamatvágása mellett az alapkamat tartása is. Végső soron az euró–forint árfolyama lehet a döntő tényező, mivel a közelmúltbeli negatív hírek (a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közötti vita kiújulása, elmérgesedése) emelik az országkockázati prémiumot.