Orbán Viktor a 23. kötcsei pikniken jelentette be a semleges gazdaságpolitikát, amely szerinte megoldás a koronavírus-járvány utóhatásaira. Elmondása szerint öt eleme van: finanszírozási semlegesség, beruházási semlegesség, piaci semlegesség, technológiasemlegesség és energiasemlegesség. Úgy gondolja, hogy ez a gazdaságpolitika rázza majd gatyába a megroggyant magyar gazdaságot.
Szombaton tartotta szokásos évi kötcsei piknikjét a Fidesz és holdudvara. A 23. kötcsei pikniken, zárt ajtók mögött tartott beszédében Orbán Viktor beszélt a 2010-es kormányváltásról, amit egy új rendszer megalapításának nevezett, majd kitért arra, hogy „van a múlt, és vagyunk mi”, és nem akarják, hogy a múlt visszatérjen.
Beszédében a kormányfő hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány utóhatásai 2026-ig még biztosan megmaradnak, így nagy változásra már nem kell számítani, egész egyszerűen alkalmazkodni kell a járvány által felforgatott helyzethez, vagyis új gazdaságpolitika kell.
Orbán Viktor most feltöltött egy videórészletet is a beszédről, amelyben elmondta: a semleges gazdaságpolitikában látja a megoldást, melynek lényege, hogy semelyik blokk mögé nem szabad beállni, hanem nyitni kell mindenki felé, és mindig a magyarok érdekeit kell az első helyre tenni.
Ki kell maradnunk azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenek bennünket, hogy Kelet vagy Nyugat, meg kell próbálni fönntartani mindenkivel minél hosszabb ideig, minél mélyebb gazdasági kapcsolatokat, nem politikai szemüvegen keresztül kell néznünk a gazdaságot, hanem kizárólag a magyar gazdaság életképességén keresztül, ezért semleges gazdaságpolitikára van szükségünk, gazdasági semlegességre
– fogalmazott Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök a gazdasági semlegesség öt elemét sorolta fel:
A miniszterelnök szerint a gazdasági semlegesség első eleme a finanszírozási semlegesség. Úgy gondolja, nem lehetséges, hogy kizárólag egyetlen pénzpiacról lássuk el Magyarország hiteligényeit.
„Már nem vagyunk adósabbak a helyzetben, de folyamatos finanszírozási kényszerben vagyunk. Ez azt jelenti, hogy nekünk Brüsszel és London kevés. Nekünk kell mellé Katar, kell Peking, meg kell Tokió, meg kellenek a saját választópolgáraink, akik megvásárolják a magyar állampapírokat, egész Európában egyébként a legmagasabb arányban, mint egy napokban napvilágot látott tanulmányban olvashattam” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő szerint a gazdasági semlegesség második eleme a beruházási semlegesség. Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben megnézzük a Magyarországra lerakott külföldi vagyont, akkor látni fogjuk, hogy 25 milliárd eurónyi vagyont tettek le a németek, 9 milliárdot az amerikaiak és 9 milliárdot a kínaiak, majd utánuk jönnek a dél-koreaiak.
„Jó állapotban vagyunk, jó irányban vagyunk. Arra kell törekedni, hogy a finanszírozási semlegesség mellett a mi gazdaságpolitikánknak beruházási semlegessége is legyen. Nyugatról és keletről is kellenek a beruházások és kellenek a beruházási források” – szögezte le a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a piaci semlegesség a harmadik tartalmi elem. Úgy gondolja, hogy szép dolog, hogy az Európai Unió piacaira termelünk, de pontosan ugyanannyit ér, ha Kína vásárolja meg azonos összegért a termékeinket.
Ez nem ideológiai és nem politikai kérdés, tehát nekünk piaci semlegesség kell. Örüljünk, hogy bent vagyunk az unió piacán, örüljünk, hogy a kínaiakkal minél átfogóbb megállapodásunk van az ottani piacra lépésről, ne feledkezzünk el Közép-Ázsiáról, ami a türk népek világa, amik nagy erőkkel emelkednek föl
– részletezte a kormányfő.
Emlékeztetett, hogy magyar tulajdonban lévő olajmezőnk van Azerbajdzsánban. Elmondása szerint az elmúlt években nem véletlenül vásároltak gázmezőket. Szerinte az sem véletlen, hogy „mikor az ukránok majd leállítják január 1-jén a gázt, ami rajtuk keresztül jött Oroszországból, akkor majd az időközben megépített Törökországon keresztüli vezetékekből el fogjuk tudni látni Magyarországot”.
A gazdasági semlegesség negyedik eleme a technológiasemlegesség. „Nem érdekel ki, csak a legjobb legyen” – jelentette ki Orbán Viktor, aki elmondta, hogy nem vagyunk hajlandóak csak azért nyugati infokommunikációs technológiát használni, mert nyugati, hogyha a kínai jobb. „Ha az amerikai jobb, akkor majd azt fogjuk használni. Semmifajta technológiai, politikai meghatározottságot nem tudunk elfogadni; technológiai semlegesség” – tette hozzá.
Végezetül az energiasemlegességet emelte ki. Orbán Viktor ígéretet tett, hogy 2032-re eljutunk oda, hogy energia szempontjából nagyjából önellátóak leszünk, „de addig is energiát keletről és nyugatról, ha szükséges, egyaránt használni kell”.
A szóban forgó beszédrészlet alább visszahallgatható:
Orbán Viktor kötcsei szavait számos kritika érte. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint Kötcsén egy „megöregedett, megfásult, a realitásérzékét teljesen elvesztett, a valóságtól elszakadt, búcsúzó vezetőt hallottunk, aki a saját propagandájának hatása alá került”.
A legnagyobb ellenzéki párt vezetője sérelmezte, hogy a katasztrofális költségvetési és gazdasági adatok ellenére a miniszterelnök arról beszélt, hogy a gazdasággal minden rendben van. „Nem érdekelte az elszálló államadósság, a rekordszinten lévő költségvetési hiány, a zuhanó ipari termelés, az ismét növekvő infláció és a magyar emberek gyorsuló elszegényedése” – sorolta Magyar Péter.
A magyar állam nem működik, de Orbán Viktor ezt már nem érzékeli. A saját emberei teljesen elszigetelik a valóságtól, és úgy hordozzák körbe, mint a 80-as évek végén Grósz Károlyék a magába zuhanó Kádár Jánost. Kár érte, nem így indult. De a hazánkért még nagyobb kár
– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
(Borítókép: Orbán Viktor Kötcsén 2024. szeptember 7-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)