A háborúk nemcsak végigkísérik az emberi történelmet, hanem a technológiai fejlődés legfőbb mozgatórugói is. A legújabb konfliktusokban, különösen az orosz–ukrán háborúban egyre nagyobb figyelmet kapnak a drónok, a mesterséges intelligencia (AI), valamint a műholdak. A legújabb technológiák hadviselésben betöltött szerepéről vitatkoztak a meghívott szakértők az AI Summit 2024 színpadán kedden.
A kerekasztal-beszélgetésen elsősorban arra keresték a választ a szakértők, hogy barát vagy ellenség a mesterséges intelligencia, és hogy kell-e tartanunk tőle a jövőben. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója rámutatott, hogy az AI felgyorsította a döntéshozatalt, de a harctéren ennél is látványosabb változást a drónok térnyerése hozott.
A drónok szerepe az utóbbi időben jelentősen kibővült, hiszen míg a háború elején megfigyelési célokra használták őket, ma már gyilkos drónok is bevetésre kerülnek
– jelezte a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, hogy az orosz–ukrán háborúban mindkét oldalon havonta 10-10 ezer drónt semmisítenek meg. Emellett hatalmas mennyiségben gyártják is a drónokat, Oroszország és Ukrajna egyaránt képes belőlük évente 100-150 ezer darabot előállítani.
A drónok nagy előnye, hogy könnyen és olcsón bevethetők, kezelőik gyorsan kiképezhetők, szemben például egy vadászpilótával, aki több évig tartó képzést igényel. Ez a könnyű elérhetőség és az egyszerű használat különösen vonzóvá teszi őket a hadviselés számára.
A következő lépés az AI bevonása, amely lehetővé teszi, hogy egy személy ne csak néhány drónt irányítson, hanem akár egész drónrajokat
– jelezte Bendarzsevszkij Anton. A kerekasztal-beszélgetés során nemcsak a harci eszközök fejlődésére tértek ki, hanem a logisztika modernizációjára is, amely szintén nagyban támaszkodik a mesterséges intelligenciára. Bendarzsevszkij példaként az Amazon logisztikai rendszereit említette, ahol az AI segítségével optimalizálják az útvonalakat és a raktározást, sőt már a drónok is részt vesznek a termékek szállításában és kategorizálásában.
Ugyanezek a technológiai megoldások alkalmazhatók a hadszíntéren is. A katonai logisztika terén már tapasztalható az AI-alapú rendszerek bevezetése, amelyek hatékonyabbá teszik az ellátási láncokat, a lőszerraktárak kezelését, valamint az utánpótlás szállítását
– világított rá az Oeconomus igazgatója, megjegyezve, hogy ez hatalmas lépés volt az elmúlt másfél évben, az orosz–ukrán háború kezdetén ilyet még nem láttunk.
Somkuti Bálint, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhely kutatója a mesterséges intelligencia veszélyeire hívta fel a figyelmet. Az AI nemcsak előnyöket, hanem komoly kockázatokat is hordoz magában, különösen akkor, ha nincs megfelelő emberi kontroll alatt.
Ott van a Skynet-effektus, azaz hogy a mesterséges intelligencia ellenünk is fordulhat
– mondta Somkuti, megjegyezve, hogy ez például akkor történhetne meg, ha az AI úgy ítéli meg, hogy az ember veszélyesebb a Földre vagy az élővilágra, mint bármi más. Az ilyen forgatókönyvek elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő szabályozás és a technológia folyamatos felügyelete.
A beszélgetés során külön figyelmet kapott a műholdak szerepe a modern hadviselésben. Somkuti Bálint rámutatott, hogy a műholdak nélkülözhetetlenek a mai háborúkban, mivel ezek biztosítják a kommunikációs hálózatokat és a felderítést. Az Elon Musk által működtetett Starlink műholdas rendszer például kulcsfontosságú szerepet játszott Ukrajna háborús erőfeszítéseiben. Somkuti szerint a műholdak nélkül Ukrajna sokkal nehezebb helyzetbe került volna, mivel az oroszok jelentős elektronikai fölénnyel rendelkeznek.
A szakértő ugyanakkor figyelmeztet, hogy a műholdak előbb-utóbb elsődleges célpontokká válhatnak a háborúkban.
Bár Donald Trump egykor óvott az ilyen típusú támadásoktól, Somkuti szerint előbb vagy utóbb valaki meg fogja próbálni elpusztítani a műholdakat, hogy elvágja az ellenség kommunikációs és felderítési képességeit. „Előbb-utóbb valaki veszi a bátorságot, hogy műholdak ellen támadást indítson” – fogalmazott a szakértő.
Siklósi Péter, az EuroAtlantic Tanácsadó Zrt. vezető menedzsere szélesebb perspektívából vizsgálta az AI alkalmazásának kérdését a hadviselésben. Siklósi szerint bár a mesterséges intelligencia technológiája már jelen van a harcmezőkön, a valódi „AI-robbanás” még várat magára. A szakértő szerint ez a technológia a következő években exponenciális növekedést fog mutatni, de ez függ a háborúk jövőbeni folytatásától is:
Ha béke köszönt be, az AI-fejlesztések lassulhatnak, míg a háborús helyzetek tovább gyorsíthatják a technológia terjedését.
Siklósi arra is rámutatott, hogy az AI nem teszi humánusabbá a háborút. Épp ellenkezőleg: az AI-t mint eszközt használva a hadviselés hatékonyabbá válhat. „Az AI a hadviselésben hatékonyabbá teszi az ellenség kiiktatását és a saját erők megóvását, de ettől nem lesz humánusabb a háború, csak gyorsabb és precízebb” – fogalmazott Siklósi.
Bendarzsevszkij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy bár a mesterséges intelligencia civil alkalmazásait egyre szigorúbb szabályozások övezik, a katonai AI-fejlesztések területén még mindig komoly hiányosságok vannak. Szerinte az AI katonai célú felhasználása hasonlóan veszélyes, mint a nukleáris technológia, amelynek szabályozását sikerült időben megoldani, elég csak az atomsorompó-egyezményre gondolni.
Az AI esetében még nincs meg a megfelelő szabályozás, ami gátat szabna a katonai alkalmazás terjedésének
– jelezte Bendarzsevszkij. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió elfogadott egy AI-rendeletet (AI Act), amely azonban nem tér ki a mesterséges intelligencia katonai használatára, ez pedig szerinte aggasztó.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az AI-technológia gyors fejlődése komoly kihívásokat jelent a szabályozás terén. A modern hadviselés egyre inkább támaszkodik ezekre a fejlesztésekre, és ha nincs megfelelő emberi kontroll, komoly kockázatokat hordozhatnak.
Augusztusban Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával interjút készítettünk a fegyverkezési versenyről, amely új szintre lépett. Cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.
(Borítókép: Sarkadi Illyés Csaba, Bendarzsevszkij Anton, dr. Somkuti Bálint és Siklósi Péter 2024. szeptember 10-én. Fotó: Nagy Tamás / Economx)