Az elmúlt hónapokban a globális pénzügyi piacon meglepő trend kezdett kibontakozni: a külföldi befektetők egyre nagyobb számban vásárolnak kínai jüanban denominált kötvényeket, annak ellenére, hogy az amerikai kötvények magasabb hozamokat kínálnak.
A Kínai Népi Bank (Bank of China, BOC) sanghaji központi irodájának adatai szerint 2023 júliusáig külföldi intézmények kínai bankközi kötvénypiaci részesedése 11 egymást követő hónapban növekedett, összesen 1,28 billió jüannal (179,78 milliárd dollár). Első pillantásra ez a beáramlás ellentmondásosnak tűnhet – miért választanának a befektetők alacsonyabb hozamú kötvényeket, amikor az amerikai tízéves államkötvények augusztus végén még mindig körülbelül 1,67 százalékponttal magasabb hozamot biztosítottak a kínai megfelelőiknél?
A válasz részben az Egyesült Államokban várható kamatcsökkentésekkel magyarázható. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed), várhatóan csökkenti az irányadó kamatlábat a jelenlegi 5,25–5,5 százalékos sávból, hogy elkerülje a recessziót. Ezzel szemben Kína monetáris politikája stabil marad, így a jüan várhatóan erősödni fog a dollárral szemben. Ez lehetőséget kínál a befektetők számára, hogy dollárjukat jüanra váltsák, kínai kötvényekbe fektessenek, és nyereséget realizáljanak azzal, hogy a jüant később magasabb árfolyamon értékesítik. 2023 októbere és 2024 januárja között a kínai kötvények átlagosan 107 bázisponttal magasabb hozamot nyújtottak, mint az ugyanolyan lejáratú amerikai kötvények, ha figyelembe vesszük az árfolyamkockázat fedezését – derült ki a BOC International számításaiból.
A külföldi befektetések áramlása azonban nem csupán technikai kereskedési stratégiákra vezethető vissza. Pénzügyi szakértők szerint egy mélyebb, alapvetőbb ok is közrejátszik: a jüanban denominált eszközök az amerikai kamatemelések okozta ellenszélnek is ellenálltak. A Fed 2022 márciusában drasztikus kamatemelési ciklusba kezdett, hogy leküzdje az inflációt. Ennek ellenére a külföldi befektetők tovább növelték jelenlétüket a kínai bankközi kötvénypiacon, és 2023 júliusáig összesen 470 milliárd jüan értékű kötvényt tartottak.
A 2022 márciusa és 2023 augusztusa közötti 810 milliárd jüanos kiáramlást így sikerült kompenzálni az azóta tapasztalt 1,28 billió jüanos beáramlással. A jüanban denominált eszközök vonzerejét több tényező is erősíti, köztük a globális elmozdulás az amerikai dollártól való túlzott függőségtől, Kína kiterjedt gazdasági kapcsolatai, valamint az ország pénzügyi nyitásának folytatása.
Ezek a tényezők tovább erősítik a jüan nemzetközi szerepét, növelve annak tartalék-, fizetési, finanszírozási és árképzési funkcióit, ami mind kedvező a globális gazdaság számára.
A világban erősödik az igény a dollártól való diverzifikáció iránt, amit geopolitikai, gazdasági és pénzügyi dinamikák is hajtanak. Bár a dollár a közeljövőben is a globális befektetők, köztük a tartalékkezelők fő értéktároló eszköze marad, a valutadiverzifikáció folytatódni fog, ahogy a világ fokozatosan egy multipoláris rendszer felé mozdul el. A jüan globális devizatartalékokban betöltött szerepe várhatóan tovább növekszik, különösen ha a kínai gazdaság javulása, a jüan határokon átnyúló fizetésekben való növekvő használata és a digitális jüan elterjedése is támogatja azt.
Csu Min, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgató-helyettese szerint a világ felismerte, hogy az amerikai dollár dominanciája nem feltétlenül előnyös az egész világ számára, mivel az amerikai monetáris és fiskális politika nagy hatással lehet a dollár értékére és a tőkemozgásokra. Egy kiegyensúlyozottabb erő a dollárral szemben jót tenne a világ gazdasági rendszerének, és a jüan továbbra is nemzetközi szereplő marad ebben a folyamatban, nemcsak Kína, hanem az egész világ számára.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.
(Borítókép: Két nő sétál el a Bangkok Bank előtt 2024. szeptember 10-én Chongqingban, Kínában. Fotó: Cheng Xin / Getty Images)