A Balaton még mindig nyáron a legvonzóbb, amikor a napsütés, a strandok és a fesztiválok életre keltik a régiót. Amikor azonban beköszönt az ősz, leszáll a balatoni kettős átok: a vendégek úgy gondolják, hogy minek menjenek oda, úgysincs nyitva semmi, míg a vendéglátósok azt mondják, miért nyissanak ki, ha úgy sem jön senki. Cikksorozatunk második részében arra keressük a választ, hogyan szedhető le a magyar tengerről az átok, milyen lépéseket tesznek ezért a helyi vendéglátóhelyek és a turisztikai szervezetek.
Míg a nyár továbbra is kiemelt időszak marad a Balatonnál, az utóbbi években egyre többen érkeznek más évszakokban is, de még mindig messze nem elegen. Pedig a tó körül nem csak strandolni lehet, hiszen az itt található éttermek, borászatok, gyógyfürdők és kirándulóhelyek egész évben kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak.
Mégis, az emberek gondolkodásában az él, hogy a nyári szezon végével nincs mit csinálni a Balatonnál,
így inkább nem mennek oda, a vendéglátósok közül pedig sokan nem nyitnak ki, mondván úgysem jön senki. Ez a balatoni kettős átok – magyarázta lapunknak Princzinger Péter, a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője.
Úgy döntöttünk, személyesen is utánajárunk, milyen az őszi Balaton. Első állomásunk a balatonőszödi Androsics Birtok és Borterasz volt, ahol a turisztikai szektor meghatározó szereplői gyűltek össze, hogy a Balaton jövőjéről vitatkozzanak.
A tó déli partján, ahol rengeteg turista nyaral, a strandok elcsitultak, a nyári tömeg már elvonult. A nyugodt szeptemberi napok lehetőséget kínáltak arra, hogy elgondolkodjunk: mi lesz a Balatonnal, amikor elcsendesedik a nyári nyüzsgés?
A helyi vállalkozók számára a legnagyobb kérdés az, hogyan tudnak fenntarthatóan működni a nyári szezonon kívül, amikor a turisták többsége hazatér?
Bár a térség évről évre népszerűbb a hidegebb hónapokban, a vendégek még mindig főként a nyári időszakra koncentrálódnak
– világított rá cikksorozatunk első részében Fölföldi Péter, a Villa Kabala tulajdonosa. Hozzáfűzte, az őszi és téli időszakban nehezebben tudják megtölteni a szobákat, és mentálisan is nehezen élik meg, amikor jelentősen csökken a vendégek száma.
Az Androsics Birtok és Borteraszon összegyűlt szakembergárda abban látja a problémát, hogy az emberek a Balatont leginkább a nyári fürdőzéssel azonosítják, és alig jut eszükbe, hogy itt megannyi más módon is maradandó élményeket lehet szerezni. Érezhető volt a levegőben a frusztráltság, mint amikor a szakmánkban kimagasló teljesítményt nyújtunk, de alig veszi észre valaki, nem kapjuk meg a minket megillető ismertséget és elismerést. Hasonlóan érezhetnek a helyi borászok, akiknek portékái nincsenek benne az első 25 dologban, amikor arról kérdezik az embereket, hogy mi jut eszükbe a Balatonról.
A kettős problémát észlelték a helyi szolgáltatók és a turisztikai szervezetek is, ezért úgy döntöttek, idén nagy lépést tesznek: a térségi desztinációmenedzsment-feladatokat ellátó VisitBalaton365 elindította az „1000 indok az őszi Balaton mellett” nevű kampányát, amihez szolgáltatók is csatlakoztak.
A cél világos: az egész éves Balatont népszerűsítik, a térségről alkotott nyári napsütéses képbe őszi faleveleket, téli hófehér havat és tavaszi zöld lombokat akarnak festeni.
A Balaton ugyanis egész évben „nyitva” áll. A négy évszakos tematikus balatoni programokat mutatják be a napokban startolt VisitBalaton365.hu weboldalon, ahol mindenki meggyőződhet arról, hogy itt bizony van mit csinálni az év minden napján. Princzinger Péter érdeklődésünkre elmondta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve 2019 óta dolgoznak a Balaton négy évszakos kínálatának megteremtésén. Az elmúlt években BalatonBike365 márkanéven (ez egy biciklikölcsönző cég) térségi szintű látogatómenedzsment-rendszert hoztak létre, és az idei évtől pedig a biciklizésen kívül megannyi turisztikai lehetőséget népszerűsítenek.
Tévhit, hogy a Balaton a nyár végével bezár
– hangsúlyozták a panelbeszélgetés résztvevői. Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója kifejtette, a Balatonnál is lezárult egy hosszabb fejlesztési időszak, a jövőben pedig még nagyobb fókuszt kap a megújult kínálat. Azon lesznek, hogy az országimázs szempontból is meghatározó Balaton markánsan jelenjen meg kül- és belföldön egyaránt.
Nagyobb hangsúlyt kap a gyógyfürdők, valamint a tó körüli szabadidős tevékenységek népszerűsítése.
A magyar tenger minden évszakban érdemes a felfedezésre, újrafelfedezésre
– vallja a Visit Hungary vezérigazgatója, aki abban reménykedik, hogy a vendégek egy évben többször is megfordulnak a magyar tengernél. Éppen ezért egy nagy, ökoszisztéma-szintű összefogást sürgetnek a Balaton365-tel közösen, mert szerintük így erős és egységes termékcsomagok jönnek létre a Balatonnál.
Az őszi kampánynak a weboldalon keresztül maguk a szolgáltatók is aktív részesei. A beszélgetés során Csapody Balázs, a Michelin-csillagos Kistücsök étterem tulajdonosa kiemelte, hogy aki még nem látta az ősz színeit, a naplemente hangulatát, az nem is tudja, milyen sokszínű a Balaton egész évben.
Vegyél egy mély lélegzetet, élvezd az illatokat, a színeket és az itteni ízeket ételben és italban is, és rájössz, hogy nem kell messzire utazni a csodához.
– fogalmazott Csapody, hozzáfűzve, hogy egész évben ezzel az érzéssel várják a vendégeket. Karádi Szabolcs, a Segreto Cukrászüzem tulajdonosa olvasóinkat arra biztatja, hogy bátran kóstoljanak bele az őszi Balaton kínálatába, ugyanis ilyenkor „a balatoni szőlő, alma, gesztenye, mandula és bor változatos formákban jelenik meg a tányérokon”.
Lobenwein Norbert, a Mol Nagyon Balaton alapítója nem az őszi gasztronómiára, inkább a balatoni programokra hívta fel a figyelmet: akár egy vízparti teraszon, akár a suli után nagyokat bringázva adhatjuk át magunkat a kikapcsolódásnak.
A cél nemcsak a vendégforgalom növekedése, hanem egy olyan »csendes« vagy »lassú« turizmus megteremtése is, amely óvja a térség állat- és növényvilágát, valamint tiszteletben tartja a többi vendég, a természetjárók, a helybeliek és a jövő generációk érdekeit is
– árulta el lapunknak Szabó Lajos, a BalatonBike365 déli területének vezetője, aki felajánlotta, hogy biciklire pattanva mi is megtapasztalhatjuk, mit kínál az őszi Balaton. Az ajánlatot elfogadtuk, így következő állomásunk a lullai Alirét Vadászház volt, ahol már vártak ránk az elektromos rásegítéses pedálos paripák.
A biciklitúránk a lullai Alirét Vadászháztól indult egy enyhén esős, hűvös reggelen, egy tiroli tájat idéző erdő közepén. Az időjárás kicsit borongós volt, ahogy a kerékpárjainkra pattantunk, és a fák alatt csepegő esőben megkezdtük utunkat.
Az erdő mélyén mintha a világ elcsendesült volna, csak a biciklipedálok surrogása és a természet halk morajlása adott zajt. A csöpögő eső különleges aurát kölcsönzött az utazásunknak – olyan volt, mintha egy másik világban barangolnánk.
Első megállónk Jabapuszta volt, ahol a „Ki gondolta volna?” nevű kávézóban frissítettük fel magunkat egy finom kávéval. A hely neve pontosan tükrözte az érzéseinket – ki gondolta volna, hogy egy ilyen csendes, eldugott kis helyen egzotikus kávéspecialitások közül választhatunk. A rövid pihenő után folytattuk utunkat a Sefag-erdőn keresztül.
Az erdőben haladva a túravezetőnk mesélt arról, hogy nem ritka, ha vadakat látunk, különösen a szarvasbőgés időszakában. Elmesélte, hogy az előző nap átkerekezett az erdőn, amikor éppen bőgött egy szarvas. „Milyen érzés, amikor szarvasbőgést hallhatunk?” – kérdeztük. „Mélységesen öblös, tiszteletet parancsoló hang, ami átjárja az erdőt” – válaszolta. Sajnos mi ezúttal nem hallottunk bőgést, de a természet szépsége így is bőven kárpótolt minket.
Az út egy gerincen folytatódott, ahonnan egy kilátón keresztül a Balatonra is ráláthattunk. Innen Almádi és a tó teljes panorámája tárult elénk, ami mindannyiunkat lenyűgözött. A Kőröshegyre érve elértük a híres völgyhidat, amely Közép-Európa legnagyobbja. A túravezetőnk egészen közel vitt minket hozzá, hogy megcsodálhassuk a monumentalitását. Ezután egy kisebb erdőn keresztül folytattuk utunkat, így újabb gyönyörű panoráma tárult elénk.
Az utolsó szakasz Balatonföldvár központján vezetett keresztül, ahol letekertünk egészen a vízpartig, és még egy rövid sétát is beiktattunk. Túravezetőnk elmondta, hogy a naplementéhez közeledve érdemes meglátogatni ezt a pontot, mert olyankor a nap narancs és vörös fényei megvilágítják a vizet, a tájat békés hangulatba öltöztetve.
Két óra és 28 kilométernyi tekerés után letettük a bringákat és autóba pattantunk. A fárasztó, mégis élményekkel teli túra után úgy döntöttünk, hogy a napot a híres Kistücsök étteremben zárjuk, ahol egy kellemes, gőzölgő vacsora várt ránk. Az étterem nemcsak a minőségi ételeiről híres, hanem arról is, hogy minden vendég számára barátságos és otthonos légkört biztosít, Michelin-csillagos kiszolgálással párosítva. Mindezt most is hiba nélkül teljesítette az étterem, viszont a kiemelkedő élményhez képest méltatlanul kevés volt a vendég.
A Balaton jövője számos lehetőséget és kihívást tartogat magában. A biciklitúra vége felé, a Balaton csendesebb, őszbe forduló arcát látva ráébredtem, hogy ez a régió sokkal többet kínál, mint a strandok és a lubickolás. A helyi vállalkozóknak, a kormánynak és a turistáknak egyaránt meg kell érteniük, hogy a Balaton nem csak a strandokról és a fesztiválokról szól.
A helyi termelők bevonása, a környezettudatos vendéglátás és a minőségi szolgáltatások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Balaton ne csupán egy nyári célpont legyen, hanem egy egész évben vonzó régió.
Az állam szerepe ebben a folyamatban kulcsfontosságú lehet. A turizmusért felelős szerveknek érdemes támogatni a helyi vállalkozásokat abban, hogy alkalmazkodjanak az új trendekhez és kihívásokhoz. A helyi önkormányzatokkal, vállalkozókkal és közösségekkel együttműködve olyan programokat és infrastruktúrát kell kialakítani, ami a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, miközben a minőségi élmények iránti keresletet is kielégíti. Ezért cikksorozatunk következő részében a Nemzetgazdasági Minisztériumot és Magyar Turisztikai Ügynökséget kérdezzük – mivel hozzájuk tartozik a turizmus –, hogyan tervezik feloldani a balatoni kettős átkot.
(Borítókép: VisitBalaton365)