A héten összességében kismértékben gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben. Ebben szerepet játszott a hét elején erősödő dollár mellett az augusztusi költségvetési hiány megjelenése is, mely több mint 414 milliárd forintot tett ki – világított rá lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A hét közepe felé erősödni kezdett a magyar deviza, de ez nem volt elég ahhoz, hogy teljesen ledolgozza a hátrányát. A magyar tőzsde megtáltosodott, a BUX közel egy százalékkal került feljebb egyetlen hét leforgása alatt. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euró ellenében a 394-es szint alatt kezdte, azonban már hétfőn jelentősen gyengült, estig 397 közelébe.
A gyengülést gyorsította az augusztusi költségvetési hiány megjelenése, mely több mint 414 milliárd forintot tett ki
– jelezte lapunknak Varga Zoltán. Ez volt a legnagyobb nyolcadik havi hiányadat az elmúlt 23 évben. A Pénzügyminisztérium szerint az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe. Ezen felül a tavalyi év azonos időszakához képest többet költött a kormány a következő tételekre:
Molnár Dániel rávilágított, hogy a forint gyengülésében szerepet játszhattak a nemzetközi folyamatok is, például a dollár érdemi erősödése az euróval szemben.
A forint kedden is gyengült kismértékben, 397 fölé, amiben a vártnál alacsonyabb inflációs adatok játszottak szerepet. De miért gyengül a forint egy kedvező gazdasági adatra? A miérteket Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója vázolta fel lapunknak:
A hazai fizetőeszköz helyzetét átmenetileg azért ronthatta, hogy a vártnál valamivel jobb (alacsonyabb) inflációs adat jelent meg augusztusra idehaza, hiszen ezzel az MNB számára könnyebbé válhatott a további kamatcsökkentés.
Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor a dollár is erősödött, ami ugyancsak nem segítette a forintot.
A hét közepe felé azonban megállt a forint alulteljesítése, és erősödni kezdett a hazai fizetőeszköz,
így hét végére nagyjából ledolgozta a hátrányát a zlotyval szemben, amely nem gyengült annyira a hét elején, mint a forint – mutatott rá Árokszállási. Ebben szerinte szerepe volt annak is, hogy a dollár a hét végére gyengülni kezdett, mivel a befektetők amerikai jegybankári nyilatkozatok alapján ismét egyre erőteljesebb kamatcsökkentéseket kezdtek árazni a tengerentúlon, ami a dollár árfolyamára nem volt jó hatással.
A héten összességében kismértékben gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben. Varga Zoltán szerint a következő hetekben az euró és a forint árfolyamában továbbra is a 390–400-as, míg a dollár és a forint esetében a 350–360-as tartomány látszik bejárhatónak.
Az előttünk álló héten lényegében üres lesz a hazai makronaptár, így leginkább az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed magyar idő szerint szerda este napvilágot látó kamatdöntése lehet fókuszban.
A kamatcsökkentés borítékolható, azonban a piaci várakozások eléggé megosztottak abban a tekintetben, hogy 25 vagy 50 bázispontos lesz-e a vágás
– jelezte az Indexnek Árokszállási Zoltán. A szakértő szerint tovább bonyolítja a képet, hogy a Fed döntéshozói közzéteszik kamatvárakozásaikat is, ami attól függően, hogy mennyire tér el a piaci várakozásoktól, erőteljesen mozgathatja a dollárt, és ezen keresztül a forintra is komolyabb hatással lehet.
„Mi a 25 bázispontos csökkentést tartjuk valószínűbbnek a Fedtől, azonban eközben a jegybankárok lényegesen lejjebb hozhatják a saját kamatvárakozásaikat az egy negyedévvel korábbi értékekhez képest. Kérdés ennek mértéke, amit árgus szemmel figyelhet a piac” – jelezte az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A forint az előző héten kilépett az augusztus elejétől jellemző, 392–396-os sávból az euróval szemben felfelé, azaz a gyengébb irányába, azonban a hét végére visszatért a korábbi sávba
– mondta Árokszállási, aki szerint sok múlik azon, hogy szerdán hogyan dönt az amerikai Fed, és hogy milyen kamatokat várnak a jegybankárok. Ennek hatására jelentősebb forintvolatilitás sem zárható ki.
A hét második felére magasabb sebességbe kapcsolt a hazai tőzsde a szeptember eleje óta tartó lejtmenetből való kikászálódás jegyében.
A BUX közel egy százalékkal került feljebb egyetlen hét leforgása alatt. ebben a blue chipek közül az OTP játszotta a fő szerepet.
A bankpapír árfolyama ugyanis 1,6 százalékkal növekedett a múlt hét pénteki záróértékéhez képest, amihez hozzájárult az újabb, 60 milliárd forintos keretösszegű sajátrészvény-visszavásárlási program e heti elindulása – ennek keretében szerdán és csütörtökön összesen közel egymilliárd forint értékben történt meg részvények visszavásárlása – jelezte lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője.
A közepes kapitalizációjú részvények piacát tekintve pedig kiemelhető a Duna House 4 százalékot meghaladó, a 4iG 4 százalékot közelítő, valamint az Állami Nyomda közel 2 százalékos részvényárfolyam-emelkedése.
(Borítókép: Németh Emília / Index)