A kormány kiemelt célja a hazai kkv-k versenyképességének fejlesztése, ehhez ösztönözni kell a mesterséges intelligencia vállalati felhasználását – mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden egy konferencián. Nagy Márton szerint a munkaerőpiacot vizsgálva az AI jelentős munkaerőpiaci kockázatot jelent.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Portfolio Finance 2024 konferenciáján kiemelte: a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése alapjaiban alakítja át a mindennapokat. Szerinte az MI kulcsszerepet játszik majd a munkatermelékenység növelésében:
a jövőben 15 százalék MI indukálta GDP-növekményt, 26 százalékos termelékenységnövekedést és egymillió, magasabb hozzáadott értékű munkakört eredményezhet a magyar gazdaságban.
A tárcavezető A mesterséges intelligencia jövőformáló szerepe a magyar gazdaságban címmel megtartott előadásában arra is kitért, hogy világszerte a munkahelyek 40 százalékát alakíthatja át az MI az IMF kutatása szerint, egy másik kutatás alapján pedig 2030-ig 15,7 ezer milliárd dollárral, 26 százalékkal növeli a globális GDP-t. „Az MI széles körű elterjedése 1,3 százalékponttal növelheti a munkatermelékenységet 10 év alatt.”
Szerinte az MI teljes termelési láncokat indíthat újra, az élelmiszer-termelésben a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things – IoT) generálta adatmennyiség kielemzése jelentősen növelheti a hatékonyságot.
Később megemlítette a kiskereskedelemben a hatékony áruházmenedzsmentet, raktártervezést, kereslet-előrejelzést. Majd Nagy Márton aláhúzta:
A pénzügyi szektorban az MI alkalmazása növelheti a biztonságot, csökkenti a költségeket és javítja az ügyfélélményt, például automatikusan azonosítja a gyanús tranzakciókat.
Nagy Márton szerint a munkaerőpiacot vizsgálva az AI jelentős munkaerőpiaci kockázatot jelent, alkalmazása ugyanis főként az irodai és magasan képzett helyeket veszélyeztetheti. Megemlítette, hogy egy európai felmérés szerint
átlagosan a munkahelyek 24 százaléka van veszélyben az automatizálás miatt, ezért a kockázatokat időben kezelni kell.
Ismertetése szerint az MI területén Európa lemaradásban van, Kína felzárkózik az Egyesült Államokhoz, míg az EU fokozatosan leszakad. Szerinte elmaradás van a fejlesztések, a kutatás, valamint a hardverek területén. A fejlett optikai kommunikáció, gépi tanulás, adatelemzés területén Kínáé a vezető szerep, egyes technológiáknál számottevő a monopólium kialakulásának kockázata. „Az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus központi eleme lett a mesterséges intelligencia.”
Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy augusztustól hatályos az AI Act, a mesterségesintelligencia-rendelet, a világ első átfogó MI-szabályozása. Az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület hidat képez Brüsszel és a tagállamok között, ezáltal segítve a rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok egységesítését.
Az intézményrendszerben az NGM látja el a testület magyar képviseletét az unió felé. A tárcavezető beszámolója szerint a magyar elnökség fókuszában az AI Act és a versenyképesség áll, az elnökség alatt megkezdődött a felkészülés a rendelet végrehajtására.
Majd hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatába be kell vonni a kkv-kat, mert le vannak maradva, náluk alacsony a digitalizáció mértéke. Eközben a nagyvállalatok csak kismértékben maradnak le az EU-átlagtól a vállalati digitalizációban.
Számos magyar sikertörténet született az MI alkalmazásával, ezek között a Waberer’s raktározási technológiáit, a Hell italgyártását vagy a ZalaZONE járműipari tesztpályát emelte ki. Az előadásában a miniszter jelezte: az NGM év végéig nyújtja be a kormány elé az aktualizált stratégia tervezetét, amelyhez bárki hozzászólhat az MI-koalícióhoz való ingyenes csatlakozást követően – összegezte az MTI.
Ahhoz, hogy erősebb és dinamikusabban fejlődő kkv-szektor legyen Magyarországon, a kormány szerint külön akciótervre van szükség – írtuk hétfői cikkünkben.
Ennek részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium „randiztatni” szeretné a hazai beszállítókat és a külföldi integrátorokat, hogy ezzel segítsék az összekötést a két csoport között – tudta meg az Index egy háttérbeszélgetés keretében. A kormány egyértelművé tette, fókuszba kerülnek a magyar tulajdonú kkv-k a jövőben, és az egészséges patriotizmust is felírták a listára.
Már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Indexnek adott interjújából is lehetett sejteni, hogy a kkv-k az előttünk álló gazdasági időszakban kiemelt fókuszt kapnak a kormánytól.
„A gazdaságnak bevonó jelleget kell öltenie a kkv-k irányába” – hangoztatta a tárcavezető, majd hozzátette, a kkv-k esetében olyan új célzott és beruházást támogató rendszert kell felépíteni, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD),
mert ma ilyen rendszer a kkv-kra vonatkozóan nem létezik.
Az idei tusványosi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta: 2025-ben kkv-programot hirdetnek. Így szeptember 15-i hatállyal Szabados Richárdot kinevezték a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárává. Az új állami vezető pedig sokat nem várt, hiszen már hétfőre szűk körű háttérbeszélgetést hirdetett.
Szabados Richárd kiemelte, hogy a jövő évi költségvetésre novemberben kerül pont, így a következő évi hazai források mértékéről csak ezt követően lehet pontosan beszélni. Az államtitkár négy mutatószámot jelölt meg, ami alapján mérni kívánják a kkv-k teljesítményét:
Az államtitkár az Indexnek többször is hangsúlyozta, adatokra és statisztikákra alapozzák a döntéseiket, a támogatási rendszereket. Továbbá fókuszba kerül az „egészséges patriotizmus”, tehát a magyar cégek természetesen előnyben részesülnek.
Ugyanakkor Szabados Richárd azt sem kerülte meg, hogy az IT- és AI-alapú fejlesztésekben is ösztönözni kívánják a kkv-szektort, valamint hasonlóan hangsúlyos lesz a fenntartható gazdálkodás is. „Az ellátásbiztonság a következő pillér, azon kell dolgoznunk, hogy a kulcsfontosságú iparágakban önellátóak legyünk” – fogalmazott.