A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből derült ki, hogy a kormány hogyan szabályozná az Airbnb-ket. Nagy Márton leszögezte, hogy az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör, a kormány eddig is ennek megfelelően vizsgálta a szabályozás átalakításának lehetőségeit.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével megtartotta első őszi ülését a Turisztikai Tanácsadó Testület – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. A testület munkájában több mint 30 turizmusszakmai szervezet képviselteti magát, köztük a Balatoni Fejlesztési Tanács, a Magyar Fürdőszövetség, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint a Magyar Utazási Irodák Szövetsége.
Nagy Márton hangsúlyozta, a turizmus kiemelkedő stratégiai jelentőségű ágazat a magyar gazdaság számára, mivel a GDP több mint 10 százalékát adja, és csaknem 400 ezer embernek biztosít munkát. A miniszter kiemelte, hogy a magyar turizmus rendkívül sikeres nyári szezont zárt, június és augusztus között mintegy 7 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 9 százalékos növekedést jelent a tavalyi kiemelkedő eredményhez képest.
A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalma is kiemelt bővülést mutat, az év első nyolc hónapjában 18,6 százalékkal nőtt az utasok száma a tavalyi év azonos időszakához képest, és 7,6 százalékkal meghaladta a Covid előtti eredményeket is, amivel – 2024 első fél évét tekintve – a második helyen áll az európai repterek között.
A közleményben kiemelték, a kormány célja, hogy tovább növelje a turisztikai ágazat teljesítményét, ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium a reptér nagyívű fejlesztése mellett többek között egy olyan, vendéglátóipari egységeket támogató programon dolgozik, ami elősegítheti, hogy a Balaton és más hazai turisztikai térségek ne csak a nyári főszezonban, hanem az év minél hosszabb időszakában vonzó turisztikai célpontot jelentsenek.
A testület áttekintette a Terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazás eredményét. Nagy Márton leszögezte, hogy az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör, a kormány eddig is ennek megfelelően vizsgálta a szabályozás átalakításának lehetőségeit, hiszen mintegy 26 ezer lakóegység hiányzik a magyar ingatlanpiacról. Az Airbnb-k miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, ennek következtében jelentősen növekedtek a bérleti díjak és az ingatlanárak is.
A kormány számára a családok lakhatási érdekeinek védelme az első, ennek megfelelően dolgozik a szabályozás átalakításán. A miniszter hozzátette: a kormány még várja Szentkirályi Alexandra javaslatát, de az már előre látható, hogy a magyar családok védelme érdekében minden eddiginél szigorúbb szabályozás kerül majd bevezetésre a rövid távú lakáskiadásra vonatkozóan – zárta közleményét az NGM.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy Márton elárulta, hogy a kormány foglalkozik az Airbnb-kérdéssel, de vár Szentkirályi Alexandra javaslatára, akivel egyeztetni fognak. A kormány már a terézvárosi polgármester kezdeményezése előtt is gondolkodott azon, hogy az Airbnb-t lakhatási kérdésként szabályozza.
Mint korábban megírtuk, Terézvárosban lezárult a két héten át tartó szavazás, amelyben a kerület lakói eldönthették, szeretnék-e, hogy a rövid távú, vagyis az Airbnb-típusú lakáskiadás továbbra is része legyen a kerület életének. A jogosultak döntöttek, és 54 százalékos többséggel azt választották, hogy tiltsák ki a kerületből az Airbnb-t, így 2026. január 1-jétől megszűnik ez a szolgáltatás Terézvárosban.
A végeredmény azonban sok kérdést felvet, amit Soproni Tamással, a kerület polgármesterével beszéltünk át.