Az euró-forint árfolyama igen szűk sávban mozgott a héten, a 393–396-os tartományban. A dollárral szemben viszont erősödni tudott a hazai fizetőeszköz, ami a Fed szerdai 50 bázispontos kamatvágásának volt köszönhető. Négy év után először jelentett be kamatvágást az amerikai jegybank szerepét betöltő testület. A magyar tőzsde szinte stagnált, egyedül a Richter tudott árfolyam-növekedést elérni a blue chipek közül. Heti összefoglalónk.
A múlt heti erősödést követően tartotta magát a forint és 394,6-tal indította a hetet az euróval szemben. A makrogazdasági naptár meglehetősen üresnek tűnhetett a megszokotthoz képest.
A hét kétségtelenül legfontosabb piacbefolyásoló eseménye a Fed szerdai ülése volt, amelynek során négy év után először jelentett be kamatvágást az amerikai jegybank szerepét betöltő testület
– jelezte lapunknak Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója rámutatott, hogy az 50 bázispontos kamatcsökkentés magasabb volt az elemzői várakozásoknál, azonban a piacok már előre beárazták ezt a lépést, így jelentős kilengéseket nem okozott.
A forint körülbelül egy százalékkal tudott felértékelődni a dollár ellenében a péntek délutáni állapot szerint. Ez megfelel a piacokon általánosan tapasztalható enyhe dollárgyengülésnek, így
reálisnak tűnik a február óta nem látott 351 dollár-forint árfolyam elérése is
– mutatott rá Árokszállási Zoltán. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője hozzáfűzte, hogy péntekig a dollár egy hónapos mélypontra gyengült az euró ellenében. A forintárfolyam viszont egész héten stabil maradt az euróval szemben, végig a 393,8–395 sávon belül mozgott.
A jövő héten több fontos adatközlés is lesz, ezeket Varga Zoltánnal, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzőjével vettük végig:
A szakértő szerint az euró-forint árfolyamában továbbra is a 390–400-as, míg a dollár-forint esetében a 350–360-as tartomány látszik bejárhatónak.
A BUX-indexet és a blue chipeket tekintve nyugodalmas héten vagyunk túl a pesti parketten, egyedül a Richter tudott egy 0,7 százalékos árfolyam-növekedést elérni,
a BUX és a többi blue chip lényegében stagnált
– világított rá Horváth Gergely. A Makronóm Intézet elemzője szerint az OTP-vel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a bank tovább vásárolta saját részvényeit, annak intenzitása azonban az előző visszavásárlási programhoz viszonyítva még mindig alacsonynak mondható.
A midcapek piacán több izgalmas eseményről is számot adhatunk a különböző nemzetközi részvényindexek vonatkozásában.
Az AutoWallis árfolyama több mint 3 százalékkal növekedett a hét során,
amelyben szerepet játszhatott, hogy a Bécsi Értéktőzsde döntése alapján a cég részvényei 0,09 százalékos súllyal bekerülnek a kelet-közép-európai részvényeket tartalmazó CECE-indexbe szeptember 23-tól – ez pedig felkeltheti a nemzetközi befektetők figyelmét, ahogy azt a társaság közleményben is jelezte.
Az Opus esetében is hasonló tényező állhat az árfolyam 6 százalékos emelkedésének hátterében, ugyanis a cég részvényei szeptember 20-tól bekerültek három FTSE-indexbe, az indexkövető befektetési alapoknak pedig eddig a napig kellett beszerezniük a társaság részvényeit az indexben szereplő súlyának megfelelő mértékben – a társaság kapcsán szintén várható a nemzetközi befektetői figyelem emelkedése a jövőben.
Mindezek mellett pedig a héten érdemes megemlékezni az MBH Jelzálogbank 10 százalékot is meghaladó árfolyamemelkedéséről is, habár mindez szerény forgalom mellett ment végbe.
(Borítókép: Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke 2023. június 14-én Washingtonban. Fotó: Drew Angerer / Getty Images)