Tizenegy év leforgása után ismételte magát az újkori történelem, föltámadott a Duna, újra az emlékünkbe vésve, hogy „azért a víz az úr”. Kár lenne tagadni, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabb természeti katasztrófákat eredményez, ezért különösen fontos a megfelelő biztosítási védelem. A Belügyminisztérium Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban tartott hétfő reggeli, az árvízvédelmi operatív törzs ülését követő Árvízinfón Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy másfél-két nap, és az ország fellélegezhet. A kormányfő sportnyelven úgy fogalmazott: „Magyarország–Dunai Árvíz 1–0. Jól állunk, de a meccset még nem fújták le!”

Éles a kontraszt, hiszen augusztusban még arról szóltak a hírek, hogy alsó hangon 350 milliárd forintos aszálykár keletkezett idén Magyarországon, miközben a szárazság miatt egyre kevesebb kukorica és napraforgó terem. Arról nem ebben a cikkben teszünk igazságot, hogy a több száz milliárd forintnyi aszálykár folyósítása helyett ez az összeg milyen formában hasznosulhatna inkább preventív beruházásokat – így például árvizek és aszályos időszakok kezelésére egyaránt alkalmas árapasztó tározókat – finanszírozva. Budapesten 830 centiméteren tetőzött a Duna, de a kármentés ezzel még közel sem ért véget.

A 2013-as eseményeket idéző árvíz egyúttal felszínre hozta a biztosítások kérdését is. A közvetlen előzménynek tekinthető szeptember 13. és 16. közötti viharok kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségénél (Mabisz) még úgy összegeztek, hogy több mint egymilliárd forintot fizettek ki, illetve tartalékoltak kárkifizetésre. Csak az említett négy nap következtében 8500 kárbejelentés érkezett, 120 ezer forintot meghaladó átlagos kárral. A Mabisz szerint egy-egy nagyobb vihar után jellemzően megemelkedik a biztosításkötési kedv. A témát számos félreértés övezi, de

A Gránit Biztosítónál felidézték, hogy a 2013-as árvíz során a magyar biztosítók több milliárd forintot fizettek ki kártérítésként, ugyanakkor a tényleges károk csak kis százalékát fedezték a meglévő biztosítási szerződések. Ennek az eltérésnek az oka a gazdasági és biztosított kár közötti különbségben rejlik, utóbbi ugyanis csak azokat a veszteségeket foglalja magában, amelyek megfelelnek a biztosítási feltételeknek és a biztosítás fedezi őket. Ezért is fontos, hogy szerződéskötés alkalmával is figyelmet fordítsanak az emberek a feltételekre, és évente végezzenek egy felülvizsgálatot is a biztosítási értékekre.

Mire figyeljünk biztosítás kötésekor?

1. Az ingatlan helyszíne kulcsfontosságú – Figyelembe kell venni, hogy az árvízzel sújtott területeken fekvő ingatlanok nem minden esetben kapnak fedezetet árvízkárokra. A Vízügyi Hatóság által ártérként, hullámtérként vagy nagyvízi mederként nyilvántartott területeken található ingatlanokra árvíz esetén nem vonatkozik a biztosítási fedezet, noha lehet biztosításuk, amely más típusú károkra azért érvényes maradhat.
2. Biztosítói előírások betartása – A biztosítások általános előírásai közé tartozik például az ingóságok megfelelő tárolása a pincében, ahol a földön elhelyezett tárgyakra nem jár kártérítés. Az antik, kiemelt értékű tárgyakat pedig érdemes a lakótérben biztonságosan elhelyezni.
3. Lényeges, mikor történik a szerződéskötés – Nem elég az utolsó pillanatban gondoskodni a biztosításról. Árvíz esetén a biztosítók jellemzően 15 napos várakozási időt alkalmaznak, így az utolsó pillanatban kötött biztosítás még nem nyújt védelmet egy aktuális, vagy napokon belül bekövetkező kár rendezésére.
4. Felkészülés minden évszakra – A biztosításokat úgy kell kezelni, mint egy átfogó védelmi intézkedést, hiszen a különböző évszakok eltérő veszélyeket rejtenek. Az éves biztosítási felülvizsgálat kulcsfontosságú a megfelelő védelem fenntartása érdekében.
5. Értékek naprakészen tartása – Az infláció és a vagyon gyarapodása miatt a biztosítási szerződések rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen. Ha egy ingatlanra kötött biztosításon évek óta nem módosítottak, könnyen előfordulhat, hogy a szerződésben szereplő összeg nem fedezi majd a tényleges kárt.

Buró Attila, a Gránit Biztosító üzletfejlesztési vezetője mindezt azzal egészítette ki, hogy nagyon fontos az értékek aktualizálása, naprakészen tartása – hiszen ha megnézzük, például a legutóbbi, 2013-as nagy árvízkár óta a kárinfláció mintegy 200-250 százalékos volt. Vagyis ha ugyanannyi vagyon esne áldozatul egy mostani káresetben is, a biztosítottnak ez valójában 2,5-szer nagyobb kárösszeget jelentene – és ilyen inflációs növekedéssel még a biztosítók által megajánlott értékkövetések sem tudják ténylegesen tartani a lépést. A szakember rávilágított:

az emberek élethelyzetei, szokásai folyamatosan változnak, ezáltal a lakások értékei, berendezései is cserélődnek – ezért kiemelten fontos, hogy minimum évente tartsanak egy gyors felülvizsgálatot, hogy a biztosításuk valóban a tényleges vagyonukra vonatkozzon.

Nyilasy Bence, a Gránit Biztosító vezérigazgatója megerősítette, hogy felkészültek a várható árvízkárokra, az árvízzel sújtott ügyfelek minél gyorsabban és hatékonyabb kiszolgálása érdekében. „Biztosítónk a következő hetekre bevezeti a sürgősségi kárrendezést az árvízveszélyre tekintettel. Minden árvízi kárbejelentést kiemelten kezelünk, és 3 munkanapos kárfelvételi időt, valamint szükség esetén kárelőleg nyújtását vállaljuk” – erősítette meg a vezérigazgató.

Átfogó védelem, az árvízkárok fedezetével

A Groupama Biztosító több száz milliós kárkifizetésre számít a viharok és az áradások következtében, már az előző hetet is megerősített kárszakértői jelenléttel indította az ország északnyugati és északi régióiban a társaság, így felkészült arra is, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik árvízkárokat jelentenek be. Berentés László a Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója még a Duna tetőzése előtt kifejezte abbeli reményét, hogy a szakemberek munkájának köszönhetően az áradások nem okoznak széles körű, súlyos károkat.

A biztosítónál kiemelték, hogy a lakásbiztosítások átfogó védelmet nyújtanak, ami magában foglalja az árvízkárok fedezetét is. Kivételt az ártérben lévő ingatlanok jelentenek, ott ugyanis a biztosítók jellemzően kizárják az árvíz kockázatát. Érdemes tudni, hogy a biztosítási fedezet nemcsak a közvetlen károkra terjed ki, hanem a közvetettekre is. Ilyen lehet például az áramkimaradás miatt leolvadó fagyasztó, vagy az ideiglenes lakhatás költségeinek megtérítése, amennyiben az ingatlan lakhatatlanná válik. Berentés László hangsúlyozta:

Az ügyfeleknek könnyebbség lehet, hogy a dedikált kármenedzser-szolgáltatás keretében a kárbejelentést követően azonnal megkapják a kijelölt kármenedzserük nevét és mobiltelefonos elérhetőségét, így nem kell call centeren keresztül kommunikálniuk, hanem közvetlenül felvehetik a kapcsolatot az illetékes szakemberrel.

Kétféle ajánlatot adhat a biztosító

A CLB biztosítási alkuszcég is összegezte a kártérítés kifizetéséhez szükséges fontos tudnivalókat. Kevesen tudják például, hogy kétféle ajánlatot adhat a biztosító: fizetés számlás helyreállítás alapján vagy megegyezéses kártérítés. Az elutasított igény részletes indoklását kérésre ki kell adnia a biztosítónak, az ügyfél pedig akár a Magyar Nemzeti Banktól is kérhet ingyenes jogorvoslatot.

Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója elmondta: az egész országot sújtó természeti csapások idején a biztosítók igyekeznek gyorsan, rugalmasan intézkedni, ám ilyenkor nagy segítség, ha a károsult is pontosan tudja, hogy mit, mikor, hogyan kell tennie. A biztosítók elvárják, hogy a biztosítottak a lehetőségek szerint óvják értékeiket. Így például fontos, hogy árvizes időszakban a veszélyeztetett területeken legyenek megelőzésre alkalmas homokzsákok, s ne maradjanak értéktárgyak a pincében vagy alacsonyabban kialakított tárolókban, ahová gyorsan betörhet a víz.

1. A kártérítési igény elbírálásához nagyon hasznos a drámai állapotot – az ázó tárgyakat, a betört víz magasságát stb. – fényképeken rögzíteni. Ez a későbbi ügyintézéshez fontos „bizonyíték” lesz.
2. A kármentést a dokumentálást követően a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni, hogy a biztosítók véletlenül se gyanítsanak gondatlanságot. Vagyis az értéktárgyakat a lehető leggyorsabban ki kell vinni a víz által elöntött területekről. De ezt csak akkor lehet megtenni, ha senki testi épsége nem kerül veszélybe. Omladozó tető alatt, megroggyant épületben és egyéb, veszélyessé rongálódott területen csak szakember végezhet mentést. Ez időigényes ugyan, de a szakemberre várakozás biztosítási szempontból sem minősül gondatlanságnak.
3. A dokumentálás és kármentés után fontos a részletes és viszonylag gyors, a kár észlelésétől számított 3 napon belüli kárbejelentés. Ezt online felületen is meg lehet tenni, ám lehetőleg pontosan, érthetően kell fogalmazni, s csatolni kell a káreseményről készült fotókat is. A helyzet gyors és pontos átlátása ugyanis segíti a biztosítási szakemberek munkáját, ami pedig gyorsítja a kártérítési folyamatot.
4. A biztosító munkatársa várhatóan pár napon belül megkezdi a helyszíni szemlét. Fontos az egyeztetett időpont betartása, és az, hogy minden apró részlet kerüljön be a kárfelvételi jegyzőkönyvbe. Előfordulhat, hogy a biztosító gyorsított kárbejelentést alkalmazva, akár telefonon vagy online keresi meg az ügyfelet. Akinek van erre alkalmas eszköze, nyugodtan vegye igénybe ezt a lehetőséget.
5. Kétféle kártérítésre lehet számítani: számlás helyreállítás vagy egyezséges megállapodás. Előbbi esetében az ügyfélnek keresnie kell egy vállalkozót, aki felméri a javítási költségeket, és árajánlat alapján végzi el a javítást. Ebben az esetben a biztosító a számla ellenértékét téríti majd meg. Az egyezséges kártérítés esetén a biztosító felajánl egy összeget, amit ha az ügyfél megfelelőnek tart, akkor szinte azonnal átutalják a bankszámlájára. Ebben az esetben mérlegelni kell azt, hogy bár a pénz gyorsan megérkezik, annak elfogadása lemondást jelent minden további, később kiderülő kár megtérítéséről, vagy a vártnál magasabb helyrehozatali költség megtérítéséről.
6. Amennyiben a biztosító elutasítja a kárigényt, az ügyfél kérheti a nemleges döntés okának részletes leírását, amivel biztosítási szakértő segítségével újabb elbírálást, végső esetben pedig akár az MNB ingyenes jogorvoslati vizsgálatát is kérheti.

(Borítókép: Kisoroszi 2024. szeptember 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)