A statisztikai hivatal szerint tovább nőtt a magyarok fizetése júliusban. A nettó átlagkereset immár közel 440 ezer forint, míg a reálbérek növekedése, vagyis a fizetések vásárlóértékének növelése a 10 százalékhoz közelít. Az elemző szerint pozitív meglepetést szolgáltattak a júliusi kereseti adatok, ám az előző évi jelentős mértékű reálbércsökkenés miatt inkább bérfelzárkózásként aposztrofálhatók a jelenlegi folyamatok. A kormány jelezte: jelenleg is folynak a bértárgyalások a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseletei között.
2024 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,1 százalékos növekedése mellett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a bruttó kereset mediánértéke 524 100, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, 16,5, illetve 16,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Júliusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 602 200 forintra becsülhető, ez 14,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 800, a költségvetésben 604 400, a nonprofit szektorban 629 600 forintot tett ki, 13,2, 17,0, illetve 18,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 423 400, 13,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023 júliusában.
Január és július között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 635 000 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 300, a kedvezményeket figyelembe véve 437 100 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a friss adatokat látván megállapította, hogy az év hetedik hónapjában is kiemelkedő volt a hazai bérnövekedés üteme. A bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 78 ezer forinttal, azaz 14 százalékkal emelkedett – emelte ki.
Júliusban a reálbérek kiemelkedő mértékű növekedése tovább folytatódott, a fizetések vásárlóereje 9,4 százalékkal nőtt. Ez továbbra is az alacsony szintre szorított és ott is tartott infláció, valamint a magas bérnövekedésnek köszönhető. A vásárlóerő nagymértékű emelkedése hozzájárul a fogyasztás, így a gazdasági teljesítmény növekedéséhez
– fogalmazott az államtitkár.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, már 11. hónapja emelkedik töretlenül a fizetések reálértéke, ami mellett a foglalkoztatottság is folyamatosan bővül. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben egy átlagos magyar munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza.
Elmondása szerint a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy – különösen a minimálbér tekintetében – tovább fokozza a bérek növekedési ütemét, ezáltal kiemelten támogatva az alacsonyabb jövedelműeket. A munkaadók és a munkavállalók közti tárgyalások jelenleg is zajlanak, azonban a kormány támogatja, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A júniusi adatközléssel szemben, amikor is negatív meglepetést láthattunk, a júliusi bérstatisztika pozitív meglepetést hozott. Éves bázison 13,9 százalékkal nőtt ugyanis az átlagbér mértéke, ami érdemben meghaladja a piaci konszenzust.
Úgy tűnik tehát, hogy továbbra sincsen érdemi lassulás a bérdinamikában, ugyanis a friss adat illeszkedik az idei év első felében látott átlaghoz. Egyelőre tehát az év második felére várt lemorzsolódásból nem látszódik semmi, és továbbra is az év eleji várakozásokat messze felülmúlja a keresetek növekedési üteme
– reagált a KSH-adatokra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Az ok, ami miatt továbbra is ilyen magas maradhat a bérdinamika, hogy a hazai munkaerőpiac feszessége már nem enyhül, sőt egyre inkább feszítetté válik. A munkanélküliségi ráta csökken és a legfrissebb felmérések szerint az üres álláshelyek száma ismételten emelkedésnek indult. Mindez első ránézésre némileg ellentmond a gazdasági teljesítménymutatóknak. Azonban magyarázatot adhat a munkaerő-felhalmozás jelensége, valamint az, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban költi jövedelmét külföldi webshopokban vagy jár az országhatáron túlra vásárolni – jelezte a szakértő.
„A júliusi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy az ismét gyorsuló átlagbér-növekedést elsősorban a versenyszféra béralakulása okozta. A vállalkozások körében ugyanis az előző hónap »gyenge« adatát követően most 12,7 százalék volt a bérnövekedési ütem. A szektorban a mediánkereset még nagyobb mértékben ugrott az előző hónaphoz képest. Ezek alapján úgy tűnik, hogy elsősorban az alacsonyabb keresetűek körében volt jelentősebb béremelési nyomás. Tovább árnyalja a képet az ágazatok szerinti vizsgálat. Itt azt látjuk, hogy elsősorban a bányászat és a vízellátás, hulladékgazdálkodás területén ugrott meg jelentősen a bér. Könnyen lehet, hogy itt inkább egyszeri kifizetések állhatnak a folyamatok mögött, ugyanis a létszámadatok változása aligha indokolna ekkora megugrást. A szezonális munkaerőfelvétel – és a munkaerőhiány – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatában is gyorsuló bérnövekedést hozott. Továbbra is átlag feletti a bérnövekedési ütem az állami és a nonprofit szférában egyaránt. Ugyanakkor mindkét szegmensben lassult az átlagkeresetek növekedési üteme. Előbbi szektorban 17,5 százalékra, a nonprofit szférában pedig 15,8 százalékra fékeződött” – fejtette ki.
Az elemző felhívja a figyelmet, hogy az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének lehet az eredménye. Emellett a rendszeres keresetekben a korábbiakhoz képest csak kis mértékben volt dinamikusabb a növekedés, mint a bónuszokkal számolt adat esetében, vagyis vélhetően (legalább részben) az egyszeri juttatások alakulása állhat a versenyszférában – és a teljes béradatban – látott pozitív meglepetés mögött. A reálkeresetek növekedési üteme 9,4 százalékon áll, ami meglehetősen magasnak tekinthető. Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatokat is.
Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban. Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.
Az adatok alapján úgy véljük, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és nonprofit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 13 százalék körül ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során. Ugyanakkor ez alapvetően elsősorban a jövő évi inflációs kockázatokat érinti, és kevésbé az idei évet
– fogalmazott Virovácz Péter.
Az ING Bank idén átlagosan 13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 3,8 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében így akár 9 százalékot is megközelítő lehet a reálbér-növekedés üteme.
Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest szűk 6 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében
– zárta gondolatait.