Kísérleti jelleggel már működnek gyógyszer-automaták, de gyógyszereket még nem lehet belőlük árusítani. Szakmai szervezetek azonban több szempontból is inkább veszélyt látnak benne, mint hasznot: nemcsak betegbiztonsági kérdéseket vetnek fel az automaták, hanem veszélyt is hordozhatnak a gyógyszerellátó rendszer fennmaradásával kapcsolatban. Lapunk két egymásra épülő cikkben foglalkozik a témával. Az elsőben Hankó Zoltán, a gyógyszerészkamara elnöke fejti ki álláspontját.
„A gyógyszertári szolgáltatások modernizálását és a patikai termékek elérhetőségének bővítését jelentheti a hazai gyógyszer-automaták elterjedése, amely egyben teljesen át is alakíthatja a hazai gyógyszer- és drogériapiacot. Ezek az automaták új szintre emelhetik a gyógyszerek, valamint a gyógyhatású készítmények hozzáférhetőségét és kiszolgálását, lehetővé téve a betegek számára, hogy a nap 24 órájában, a hét minden napján hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, még a hagyományos nyitvatartási időn kívül is” – áll a Pegasus Informatikai Kft. közleményében, amely a MedyBox gyógyszer-automaták kizárólagos forgalmazója. Jelenleg két ilyen automata működik az országban kísérleti jelleggel, ám hamarosan jóval több lehet belőlük.
A gyógyszer-automaták tehát már köztünk állnak. Ebben a cikkben többek között annak jártunk utána, hogy
A gyógyszer-automatákat forgalmazó vállalatok érvelése kivétel nélkül a térben vagy időben ellátatlan területekre fókuszál, amikor az automaták szükségességéről értekeznek – mutat rá Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a történet megértéséhez némiképp visszább tekerte az idő kerekét.
„A gyógyszer-automaták kérdésével először a 2006-os gyógyszer-liberalizációs törekvések idején találkoztam. A gyógyszerészek körében némi naivitás volt tetten érhető, amikor többen azt hitték, hogy automatákkal a liberalizációt le tudjuk állítani. 2007–2008 körül rendeleti szintű szabályozás született a gyógyszer-automaták felállításáról, aminek kapcsán a kamara képviseletében elég komoly vitát folytattam az akkori politikai vezetéssel. Jeleztem, hogy az automaták megjelenése szétfeszíti az alkotmányosság kereteit, ezért a jogszabályalkotást követő gyakorlati intézkedések esetén Alkotmánybíróságnál támadjuk meg a rendeletet. Ilyen alkotmányossági kérdés volt például, hogy a 14 éven aluliak gyógyszervásárlásának kizárását az automaták esetében nem láttunk megoldottnak, de egyéb gyógyszerbiztonsági kérdéseket is felvetett a szabályozás” – fejtette ki a kamaraelnök.
A már akkor is képviselt álláspont szerint az automatákon keresztül történő gyógyszerárusítás olyan új értékesítési forma, aminél nem elengedő a rendeleti szabályozás, mert legalább a felhatalmazó rendelkezéseket törvényi szinten kell meghozni.
„A kamara szakmai érvelése 18 évvel ezelőtt végül célba ért, hiszen gyógyszer-automatákat végül nem telepítettek, majd ennek a lehetősége is kikerült az erre vonatkozó jogszabályból” – tette hozzá Hankó Zoltán. Más kérdés, hogy a liberalizáció nem múlt el nyomtalanul, mert ma is lehet kapni boltokban vagy épp benzinkutakon bizonyos nem vényköteles gyógyszereket. Ám az ezek által generált forgalom minimális, az összes nem vényköteles forgalom fél százalékát sem teszi ki.
Több közbülső kezdeményezés után kronológiailag 2019 következik, amikor egy Országgyűlés elé szánt törvényjavaslat-csomagban kapott helyet ismét az automaták kérdése. Ez volt az a csomag, amely szerint gyógyszer-nagykereskedők speditőr cégeinek is meg akarták adni a lehetőséget a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra, ezáltal biztosítva a kisebb települések ellátását. Ennek a csomagnak a részét képezte volna a gyógyszer-automaták telepítése. Az ügyben vita bontakozott ki, a javaslat végül nem került a parlament elé.
A legutóbbi automatákkal kapcsolatos bejelentés pedig szinte friss és ropogós. Az MGYK idén áprilisban tartott vándorgyűlésén Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a gyógyszer-automaták szolgálatba állításával javítanák a hozzáférést, leginkább az éjszakai gyermekellátás területén. Ugyanakkor a felvetés szerint – a korábbi kezdeményezésekkel szemben – ezeket az automatákat már nem külső vállalkozások, hanem gyógyszertárak által kívánja a politika működtetni. Ezzel kapcsolatban Hankó Zoltán akkor interjút adott az Indexnek, amelyben szintén aggályait fejtette ki az automatákkal kapcsolatban.
Az Indexnek nyilatkozó iparági szereplők egyöntetű véleménye, hogy – csakúgy, mint a kórházi patikák kiszervezése mögött – ezúttal is jól beazonosítható kormányközeli szereplők érdekei sejlenek fel a gyógyszer-automaták mögött.
Hankó Zoltán hangsúlyozta, bár a gyógyszerészkamara konzervatív alapokon nyugvó, azaz értékőrző érdekvédelmi köztestület, visszautasítja azokat a vélekedéseket, melyek szerint a gyógyszerésztársadalom minden technológiai újításnak ellenáll, fő célja pedig a gyógyszerészek pótolhatatlanságának kommunikációja lobbitevékenysége által.
Magánszemélyként és kamarai elnökként is hivatásnak tartom a gyógyszerész szakmát, amely egyszerre tartozik a gazdálkodó és a segítő hivatások közé. Márpedig, ha ez így van, akkor a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségét is biztosítani kell. Mert amennyiben a gyógyszerész nem független döntéshozó a beteggel való kapcsolatában, előfordulhat, hogy elsődlegesen nem a beteg szempontjait, hanem az őt irányító aktor akaratát kell figyelembe vennie. A szakmai és egzisztenciális függetlenséghez persze az is hozzátartozik, hogy olyan struktúrát szükséges hozzárendelni, hogy egy patikatulajdonos gyógyszerésznek a számokat vizsgálva ne azt kelljen látnia, hogy nem alakul jól a bevételi oldal, ezért igyekszik minél több készítményt »rásózni« a betegre
– fogalmazott Hankó Zoltán.
Hozzátette, ezen függetlenséghez hozzátartozik a lakossági gyógyszerellátás nemzeti keretek között tartása, vagyis hogy kizárólag Magyarországon élő gyógyszerész alapíthasson, vezethessen patikát. „Ennek a jogszabályi alapjai rendezettek, és ezt a Kormány velünk együttműködve alakította ki. Ezt a szabályozást az unió bírósága is megerősítette. Meggyőződésem, hogy ez a gyógyszerészeknek, a betegeinknek és a magyar államnak is előnyös.”
„A gyógyszerészek részvétele a gyógyszerellátásban valóban megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen, ám a gyógyszerésztársadalom, valamint a patikák részéről nincs ellenállás a technológiai újításokkal szemben. Az egészségügyben nálunk történt meg elsőként a teljes körű informatikai átállás, és az EESZT indulásakor is a kamara által koordinált módon a gyógyszertárak voltak az elsők. A népegészségügyi aktivitásoknak és a betegérdekek szerinti kompetenciabővítésnek is a kamara állt az élére. Azonban mindig megnézem azt is, hogy az adott technológia vagy intézkedés alkalmas-e arra, amilyen célra hivatkozva kezdeményezik a bevezetését. Erről is cél- és nem eszközvezérelt módon gondolkodom. Szakmai szervezetként nem egy varázseszközként, hanem ellátásszervezési, betegbiztonsági és betegjogi szempontból közelítjük meg az automaták kérdését, amelyet a jelenlegi állás szerint nem látunk biztosítottnak” – húzta alá a kamara elnöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett az automaták veszélyt jelenthetnek főként a kisebb településeken működő fiókpatikák fenntartható működtetésére, ami sok esetben automaták nélkül is nehézségekbe ütközik.
Ami pedig a betegbiztonsági és betegjogi aggályok egyik legfőbb szempontját illeti,
az automatákon keresztül történő értékesítés lényegében szabadpolcos értékesítésnek minősül, de a 14 év alattiak személyes gyógyszervásárlását jogszabály tiltja.
Gyógyszertárakban sem lehetnek szabad polcon a gyógyszerek és a gyógyszertáron kívül is árusítható gyógyszereket a benzinkutaknál és a kisboltokban is zárt szekrényben kell tartani. Részben azért, hogy az eltartás körülményeit – többek között a hő-, nedvesség- és fényérzékeny gyógyszerek kapcsán – biztosítani lehessen, részben pedig a jogosulatlan vásárlás kizárására. Minden ilyen helyen kell lennie egy kijelölt személynek, aki személyesen felel a feltételek teljesítéséért – hívta fel a figyelmet a kamaraelnök.
„Közönséges fogyasztási cikk-e a gyógyszer, vagy sem?” – tette fel a kérdést a kamaraelnök. Szerinte a gyógyszerautomaták olyan egyszerű, bárki által könnyen hozzáférhető fogyasztási cikké silányítják a gyógyszereket, mint egy sör, vagy egy üdítő, amit leemelünk a boltok polcairól.
„Nem szerencsés, ha a gyógyszer beszerzését élményvásárlásként kezeljük, mint amikor valamely online felületen rendelünk ruhát, vagy telefontokot, amit aztán átveszünk egy közeli automatában. A gyógyszer – még a vény nélküli is – funkcionális igényt elégít ki, szedése mellékhatásokkal járhat. Ha sokat vagy keveset veszek be, egyaránt baj lehet belőle, de abból is, ha nem az egészségi állapotomnak megfelelő gyógyszert használok. Különböző statisztikai adatok szerint az Európai Unióban évente mintegy 80 milliárd euró többletköltséggel jár a gyógyszerek helytelen használata, a kórházi esetek 5-10 százaléka vezethető vissza erre, és 220 ezer ember halálában játszik szerepet a hibás gyógyszerhasználat” – mutatott rá Hankó Zoltán, aki szerint már csak ebből a szempontból sem mindegy, hogy egy automatából történik a gyógyszervásárlás – amihez egyes fejlesztők ugyan ígérnek online asszisztenciát –, vagy egy gyógyszerész, de legalább egy szakasszisztens közreműködése melletti kontrollált gyógyszerkiadásról van szó.
„A tapasztalatok egyértelműen az utóbbi mellett szólnak, különösen az automaták célkeresztjében lévő vidéki kistelepüléseken, ahol hatványozottan igaz az, hogy a helyi lakosok bíznak a patikai dolgozókban, a gyógyszervásárlás ugyanis – más egészségügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan – bizalmi kérdés is” – hangsúlyozta az MGYK elnöke.
„A gyógyszer-automaták bevezetése nem veszélyezteti a patikák működését. Ellenkezőleg, jelentős előnyökkel jár a gyógyszertárak számára, beleértve a hatékonyság növelését, a költségek csökkentését, nemcsak új szolgáltatást, hanem lényegében új értékesítési csatornát is nyitva számukra a betegbiztonság szempontjainak messzemenő érvényesítésével” – írja a MedyBoxok forgalmazója.
Hozzáteszik, Magyarországon a jelenlegi szabályozás erősen korlátozza, milyen típusú gyógyszerek és gyógyhatású készítmények értékesíthetők automatákon keresztül.
Kifejtik, a magyar szabályozás három fő gyógyszerkategóriát különböztet meg:
A kamara ezzel kapcsolatban megjegyezte, az OTC-termék fogalmába nemcsak a vény nélküli gyógyszerek, hanem egyéb egészségtermékek is beleértendők. Ha viszont vény nélkül beszerezhető gyógyszerekről beszélünk, akkor az OTC-gyógyszer a helyes elnevezés. Magyarországon az OTC-gyógyszereknek két csoportja van: a döntő többségük csak gyógyszertárban forgalmazható, míg egy kisebb hányaduk (körülbelül 200–300 készítmény) gyógyszertáron kívül is (például benzinkúton) beszerezhető.
A jelenlegi szabályozás szerint tehát a gyógyszer-automaták kizárólag a harmadik kategóriába sorolt nemgyógyszer készítményeket árusíthatják. Ennél a pontnál érdemes megállni, ugyanis egy laikus olvasó számára is egyértelművé válhat egy kis belegondolás után, hogy kizárólag a szabadon forgalmazható gyógyhatású készítményekre alapozva igencsak nehéz elképzelni, hogy profitábilisan működtethetők a gyógyszer-automaták, sőt már telepítésük is megkérdőjelezhető gazdasági szempontból.
Érzékelik ezt az automatákat forgalmazó cégek is. Kifejtik ugyanis, hogy
OTC-gyógyszerek értékesítése technológiai értelemben ma már biztonságosan megoldható lenne, ám a jogszabályok erre ma nem adnak lehetőséget, sőt a későbbiekben vényköteles gyógyszerek különleges tárolása, a betegek azonosítása és a megfelelő gyógyszer kiadása is precíz módon lehetséges technikai értelemben.
„Összességében az automatizált gyógyszerforgalmazásnak Magyarországon is lenne létjogosultsága, különösen a kisebb településeken, ahol a gyógyszertári ellátás jelenleg hiányos. Azonban ennek teljes körű megvalósításához szükség lenne a jogszabályok módosítására, első körben az OTC-termékek automatizált értékesítésének engedélyezésére” – jegyzi meg a MedyBoxok forgalmazója.
Hozzáteszi, az újítás lehetővé teszi, hogy a gyógyszertárak hatékonyabban működjenek, miközben az ügyfelek gyorsabb és kényelmesebb szolgáltatásban részesülnek. A gyógyszerautomaták ugyanis a hagyományos értékesítéshez képest jelentős előnyökkel rendelkeznek: 24/7 hozzáférhetőség, gyors és hatékony kiszolgálás, költséghatékonyság, higiénia, személyre szabott szolgáltatás – sorolják, de szintén pozitívumként említik a gyógyszerésztársadalom által leginkább kifogásolt betegbiztonságot és megbízhatóságot.
Hankó szerint a vidéki kistelepülésekre szánt automaták 50–100 féle termék elhelyezésére képesek. „Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ennyiféle gyógyszerrel egy kistelepülés gyógyszerigényét ki lehetne elégíteni. Ezek az automaták kommunikációs szépségtapaszt jelenthetnek, de a kistelepüléseken élők teljes körű gyógyszerellátása ezekkel nem képzelhető el” – mondta.
A betegbiztonsági kérdések mellett a fiókgyógyszertárak helyzetére is hatást gyakorolhatnak a gyógyszer-automaták. Iparági forrásaink szerint az automatákat, valamint patikai robotokat forgalmazó cégek a kamara tagjainak tett beszámolóiban hangsúlyozták, hogy
az automaták üzemeltetését nem tudják elképzelni a patikák részvétele nélkül.
És bár az MGYK szerint ez a hozzáállás mindenképp üdvözlendő, egyelőre nem látják, hogy a sok esetben amúgy is nehezen nyereségessé tehető, kisebb településeken működő fiókpatikák miként profitálnának egy olyan rendszerből, amely termékeivel konkurenciát támaszt számukra. Továbbá több millió forint a bekerülési értékük és az üzemeltetésük is költséges.
(A fiókpatikák helyzetéről korábban hosszabb cikkben értekeztünk, aminek fő témája az immár gyógyszerészek fizikai jelenléte nélkül, szakasszisztens irányítása alatt történő működéséről szól, ám ennek apropóján kitértünk a fiókgyógyszertárak általános helyzetére, így fenntarthatóságukra is.)
Ráadásul, ahogy korábban már volt róla szó, a gyógyszerésztársadalom alapvető kifogása az automatákkal szemben az emberi érintkezés, az élőszóban történő tanácsadás hiánya. Továbbá az a nem elhanyagolható kérdés is felmerül, hogy egy hibás gyógyszerhasználatból eredő egészségkárosodás esetén ki viseli a felelősséget. Hankó Zoltán erre válaszul kifejtette, egy tünet észlelésekor három út lehetséges annak kezelésében:
Tekintve, hogy egy automatából történő gyógyszervásárlás, még online asszisztencia igénybevétele esetén is egy valódi segítség nélküli öngyógyszerelésnek minősül, így a gyógyszerválasztás és használat felelőssége is teljes egészében a betegé.
Gyógyszerészként, illetve egészségügyben tevékenykedő szakmapolitikusként zsigerből nem utasíthatom el azt az egészségügyi államtitkár által tett kijelentést, miszerint az automaták kiválthatják az éjszakai ügyeletet 24/7 nyitvatartásuknak köszönhetően. Ebben az esetben nem egy gyógyszertár nélküli település gyógyszerellátását akarják egy automatával megoldani, hanem az ügyeletnek helyet adó nagyobb városokban egy speciális szolgáltatás-kiegészítésben gondolkodnak. A felvetés mindenképp megfontolásra érdemes. Azonban megint csak a betegjogi, -biztonsági aspektushoz szükséges visszakanyarodni. Véleményem szerint vényköteles gyógyszerek semmilyen körülmények között nem lehetnek az automatákban elérhetők, és erre vonatkozóan Európában sem nagyon lehet gyakorlatot találni. De olyan nem vényköteles gyógyszer, például egy fájdalomcsillapító sem, ami betegségtünetek elfedését szolgálja és a protokollok szerint hét napnál tovább nem szedhető. Egy ilyen gyógyszer automatából történő beszerzése – kontroll híján – egészségi kockázattal járhat
– hangsúlyozta Hankó Zoltán.
Hozzátette, az alapellátási orvosi ügyeletek átszervezésével este 10 óra után mindenhol megszűnik az orvosi ügyelet és a helyét a mentőszolgálat által működtetett sürgősségi ellátás veszi át. A sürgős eseteket a mentők azonnal ellátják, ami pedig nem tartozik a sürgősségi ellátások közé, azt a másnapi reggeli háziorvosi ellátásra bízzák. Ez a gyógyszertárak jelenlegi ügyeleti-készenléti szolgálatának a módosítását is indokolja, mert a rendszer normális működése esetén este 10 után nem fognak az orvosok olyan gyógyszereket felírni, amiket azonnal ki kell váltani.
Bár a jelenlegi szabályozás szerint például étrendkiegészítőket forgalmazhatnak az automaták, az MGYK elnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy az étrendkiegészítők nem esnek át hatósági engedélyezési eljáráson, másrészt sok esetben kölcsönhatásban állhatnak bizonyos gyógyszerekkel, ami megintcsak betegbiztonsági kérdéseket vet fel.
Hankó Zoltán felhívta a figyelmet arra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített a „gyógyszer-túlfogyasztás és az étrendkiegészítők közpénzügyi célú” elemzésére, mely szerint „a nem adekvát gyógyszer- és étrendkiegészítő használat egészségkárosodást okozhat, aminek – járulékos – következményeként nemzetgazdasági veszteségek és egészségügyi többletköltségek jönnek létre”. Másrészt, a jelentés szerint – jegyzi meg a kamara – „sem a 2011 májusában elfogadott Semmelweis-terv, sem az „Egészséges Magyarország 2021–2027” Egészségügyi Ágazati Stratégia – mint két igen fontos dokumentum – érdemben nem nevesíti a gyógyszer-túlfogyasztás és az irracionális gyógyszerhasználat problémáját, így annak megoldására sem tesznek megfelelő javaslatot.
„Mindezek miatt a gyógyszerek nem sorolhatók a klasszikus fogyasztási cikkek közé. Ebből adódóan forgalmazásuk és a hozzájuk kapcsolódó marketingtevékenység során a klasszikus fogyasztási cikkekétől eltérő szabályozásra és gyakorlatra van szükség. Ezt a kamara által régóta következetesen képviselt álláspontot szinte minden elemében visszaigazolja az ÁSZ jelentése” – áll a kamara számvevőszéki jelentésre reflektáló állásfoglalásában.
A témát annak komplexitásából eredő hosszúsága miatt szedtük két részre. A teljes kép érdekében valamennyi lapunknak nyilatkozó szakmai szereplő álláspontját teljes egészében kívánjuk megjeleníteni.
A második részben kiderülnek a gyógyszerészkamara szakmai javaslatai az országos gyógyszerellátás javítására, megoldására. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) automatákról alkotott véleményét is bemutatjuk, valamint megkerestünk egy érintett patikatulajdonos-gyógyszerészt, aki szintén kifejtette álláspontját az Indexnek.
(Borítókép: Németh Emília / Index)