Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrát feltételező forgatókönyv megvalósulása esetén az alappályához képest alacsonyabban alakulhat mind a gazdasági növekedés, mind az infláció – hívja fel erre a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi inflációs jelentésében. A jegybank elemzése szerint a magyar gazdaság idén várhatóan 1–1,8 százalékkal, jövőre 2,7–3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővül.
Az Európai Unió gazdasági teljesítménye a várakozásoknak megfelelően kismértékben bővült, de a kedvezőtlen európai ipari termelési kilátások, a folytatódó orosz–ukrán háború és az általánosan feszült geopolitikai helyzet továbbra is kiemelt kockázati tényezőt jelentenek – így kezdte a legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Idén a második negyedévben az EU gazdasága 0,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, de Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország gazdasági teljesítménye éves alapon stagnált – hívta fel erre a figyelmet a jegybank –, aminek hátterében elsősorban a visszaeső beruházások álltak.
Az Index hasábjain külön foglalkoztunk ezzel a problémakörrel: „gazdasági program nélkül az Európai Unió olyan, mint egy pápa nélküli katolikus egyház” – mondta az Indexnek Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Magyarország különösen ki van téve az európai versenyképességi problémáknak, mert kifejezetten függ a német autóipartól. Németországban pedig úgy tűnik, nem találják a kiutat.
A jegybank most arra hívta fel a figyelmet, hogy negyedéves bázison 2023 negyedik negyedéve után ismét zsugorodott a német gazdaság, és a legtöbb hangulatindex alapján érdemi trendváltás nem várható a közeljövőben. A második negyedévében az amerikai GDP gyorsuló ütemben, 3,1 százalékkal emelkedett, míg a kínai gazdaságban némileg lassult a növekedés, és 4,7 százalékot tett ki.
Az eurózóna inflációja augusztusban 2,2 százalékra mérséklődött. A tagállamok többségében – 20 országban – mérséklődött az infláció júliushoz képest. A régión belül Lengyelországban (4,3 százalék) és Szlovákiában (2,8 százalék) az infláció enyhe emelkedését regisztrálták, míg Csehországban (2,2 százalék) nem változott, Romániában csökkent (5,1 százalék) az áremelkedés üteme augusztusban a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján.
Az MNB kiemelte, a globálisan meghatározó jegybankok közül, amelyekkel korábban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk,
A régióban a cseh jegybank folytatta az irányadó ráta mérséklését, valamint a román jegybank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A lengyel jegybank az elmúlt negyedévben változatlan szinten tartotta az alapkamatot.
A jegybank közgazdászai részletesen közzétették a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. Az elemzésük szerint az elmúlt negyedévben a forintot összességében sávos kereskedés jellemezte, több irányváltással. Az állampapírhozamok – a bankközi hozamokhoz hasonlóan – csökkentek a negyedév során.
A forint a júniusi kamatdöntést követően előbb erősödött, majd – a globális hangulatromlás következtében – gyengült az euróval szemben. A befektetői hangulat javulásával augusztus közepén erősödött a hazai deviza, majd mérsékelt mozgást mutatott.
Az MNB jelentése szerint a forint árfolyamát összességében több irányváltás jellemezte, azonban negyedéves összevetésben a régiós devizák többségéhez hasonlóan kismértékű elmozdulás jellemezte az euróval szemben, míg erősödött az amerikai dollárhoz képest.
Majd hangsúlyozták, hogy Magyarországon az infláció ismét a toleranciasávba mérséklődött augusztusban, a fogyasztói árak éves összevetésben 3,4 százalékkal emelkedtek. Éves átlagban az infláció idén 3,5–3,9 százalék között, 2025-ben 2,7–3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
Idén a második negyedévben folytatódott az éves bázisú GDP-növekedés, de negyedéves alapon mérséklődött a hazai gazdaság teljesítménye. Az idei év egészében így visszafogott maradhat a bővülés, amit főként a háztartások fogyasztása támogat a jegybank közgazdászai szerint. Így a várakozásuk szerint a gazdaság idén várhatóan 1–1,8 százalékkal, jövőre 2,7–3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővül.
A beruházások volumene az idei évben várhatóan mérséklődik, érdemben lassítva a gazdasági növekedést. A vállalati szféra elmaradó beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával 2025-ben kezdődik meg. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt. A következő években ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a kereslet visszatérésével élénkítik az exportot, így hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.
Végezetül kiemelték, hogy a lakossági hitelpiac élénkült 2024 első felében, de a vállalatok hitelkeresletét továbbra is a kivárás jellemezte. A teljes pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállományának éves növekedési üteme az előző negyedévhez képest 1,6 százalékponttal gyorsult, így 4,7 százalékot ért el 2024 második negyedévének végén.
Ugyanakkor a mikro-, kis- és középvállalkozások éves hiteldinamikája mindössze 0,7 százalék volt. Az MNB hangsúlyozta, folytatódik a folyó fizetési mérleg fokozatos javulása, valamint a Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján az alappályát lefelé mutató inflációs és kiegyensúlyozott növekedési kockázatok övezik.
„Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrát feltételező forgatókönyv megvalósulása esetén az alappályához képest alacsonyabban alakulhat mind a gazdasági növekedés, mind az infláció. Az óvatossági motívum gyorsabb oldódása következtében a fogyasztás gyorsabb helyreállását valószínűsítő pálya magasabb növekedési és inflációs pályával konzisztens. A beruházások lassabb növekedésével számoló forgatókönyv alacsonyabb inflációs és növekedési pályát feltételez” – zárták jelentésüket.
(Borítókép: Németh Emília / Index)