Index Vakbarát Hírportál

Három, kettő, egy: pénzeső hullik a magyar cégekre

2024. szeptember 26., csütörtök 11:50

Két fontos uniós pályázat is megjelent szerdán a GINOP Pluszban az innováció területén, az egyik a termelő-gyártó iparvállalatok széles körének nyújthat finanszírozást, a másik célzottan lő fókuszterületekre, mint például az egészségipar vagy a zöldátmenet és a körforgásos gazdaság. Mivel ezek a lehetőségek vállalkozások széles körét érinthetik, fejlesztéspolitikai szakértőt kérdezett az Index, hogy megtudjuk, pontosan mire lehet pályázni, és mire nem.

Régóta várt mozgolódásnak lehetünk tanúi a pályázati piacon, több felhívás is megjelent ugyanis a napokban a 2021–2027-es uniós ciklus keretében, a versenyszféra számára leginkább releváns GINOP Plusz operatív programban. Annak érdekében, hogy tisztán lássuk, melyik pályázati lehetőség milyen célt szolgál, fejlesztéspolitikai szakértőhöz fordultunk a Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portálon megjelentek értelmezéséhez.

Ki kér a 75 milliárd forintból?

A 75 milliárd forintos kerettel kecsegtető GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú, KKV-k innovációs képességének támogatása című konstrukcióról Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője elmondta:

ismét tömegpályázatról beszélünk, hiszen várhatóan minimum 1500, de legfeljebb 3750 projekt kap támogatást.

A szakember szerint további pozitívum, hogy az értékelési szempontrendszerben megfogalmazottak értelmében egyértelműen preferált a gyártó, illetve termelő szektor. A maximális 100 pontból 25-öt ér, ha „a projekt keretében a termelési és/vagy gyártási folyamat innovációs tevékenységen túl marketing- és/vagy szervezeti és/vagy logisztikai innovációs tevékenység is megvalósul.

Üröm az örömben ugyanakkor az ECC ügyvezetője szerint, hogy a középvállalkozásként a látókörükbe tartozó cégek csaknem 70 százaléka nem jogosult pályázni, hiszen támogatási kérelmet kizárólag mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 

A fejlesztéspolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország egész területén, így a központi régióban, tehát Budapesten és Pest vármegyében is megvalósítható a projekt, ugyanakkor a teljes keretösszegből úgy oszlik meg, hogy mindössze 15 milliárd forintot allokálnak a fejlettebb régiókba, a fennmaradó 60 milliárdot a kevésbé fejlettekbe pumpálják.

A hatékonyság növelése áll a középpontban

Tóth Ádám Ferenc rámutatott, hogy a szerdán megjelent innovációs pályázat 8. számú szakmai melléklete egyértelműen, minden kétséget kizáró módon meghatározza azt, hogy kizárólag olyan folyamat innovációs tevékenység támogatható, amely esetében a támogatást igénylő vállalkozás jelenlegi tevékenységéhez kapcsolódóan hatékonyabb munkavégzés várható, illetve új vagy jelentős mértékben javított üzleti folyamat alkalmazása, bevezetése történik. Segítve a tájékozódást, a pályázat felhívása konkrét példákat is megfogalmaz az üzleti folyamat innovációra.

  1. Termelési és/vagy gyártási folyamat innovációs tevékenységek esetén például egy elektronikai gyártó 3D nyomtatást használ a prototípus-alkatrészek létrehozásához, így a prototípus-készítési idő hetekről napokra csökken és 30 százalékkal csökkenti a költségeket.
  2. Marketing- és/vagy értékesítési innovációs tevékenység kapcsán példa a divatmárka, amely virtuális divatbemutatót rendez, ahol a vásárlók AR-t (kiterjesztett valóságot) használva megnézhetik, hogyan állna rajtuk az új ruhadarab, így 20 százalékkal növelve az előrendeléseket.
  3. Logisztikai innováció: többek között a pályázat végleges dokumentációjában egy gyógyszeripari cég szerepel, amely blockchaint használ a termékei teljes életciklusának nyomon követésére a gyártástól a kiskereskedelemig, biztosítva a termékek hitelességét és a szabályozási előírások betartását.
  4. Szervezeti innovációs tevékenységre példa a szoftverfejlesztő cég, amely Scrum gyakorlatokat vezet be, beleértve a napi stand-up megbeszéléseket és iterációs sprinteket, így 30 százalékkal javítva a projektszállítási időt és növelve az ügyfél-elégedettséget.

A rend kedvéért lapunk kérésére a vállalkozásfejlesztési tanácsadó intézet vezetője a nem támogatható tevékenységeket is bemutatta a felhívásban szereplő konkrét példákon keresztül:

Egészségipar, zöldátmenet, körforgásos gazdaság

„Kifejezetten nem dömpingpályázat a szintén szerdán megjelent Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” – tért át a GINOP Plusz 2.1.1-24 kódszámú felhívásra a fejlesztéspolitikai szakértő, ami a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok számára érhető el, és

minimum 300, legfeljebb 800 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt 133–356 közti nyertes pályázó számára. 

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg mintegy 107 milliárd forint, a régiós elosztási elv hasonló: 90 milliárd jut a kevésbé fejlett, 17 a fejlett régiókra. De érdemes vetni egy pillantást a teljes keretre – az idei szakasz tekintetében – fókuszterületi bontásban is:

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Rovatok