Az előzetes adatok szerint augusztusban 6703 gyermek született és 10 009 fő halt meg. 2023 augusztusához képest a születések száma 13 százalékkal csökkent, a halálozásoké 1,2, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal nőtt – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,37, egy évvel korábban 1,52 volt.
Augusztusban 6703 gyermek született, 13 százalékkal, 1020-szal kevesebb, mint 2023 augusztusában. 10 009 fő vesztette életét, 1,2 százalékkal, 123-mal több az egy évvel korábbinál. A természetes fogyás a tavaly augusztusi 2163-mal szemben 3306 fő volt. Valamint 6710 pár kötött házasságot, vagyis 1,9 százalékkal, 128-cal több, mint egy évvel korábban.
Az idén eddig – januártól augusztusig – 51 463 gyermek jött világra, 10 százalékkal, 6017-tel kevesebb a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezen belül január–márciusban 9,1, áprilisban 3,3, május–augusztusban 13 százalékkal kevesebb volt az élveszülések száma, mint 2023 azonos időszakaiban.
A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,37, egy évvel korábban 1,52 volt.
Összesen 83 400-an haltak meg, 1,4 százalékkal, 1166-tal kevesebben az egy évvel korábbinál. Ezen belül január–februárban 1,1, július–augusztusban 5,1 százalékkal többen, március–júniusban 5,7 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakaiban.
A születések és a halálozások egyenlegének következtében a természetes fogyás 31 937 fő volt, 18 százalékkal több a 2023. január–augusztusi 27 086 főnél. 32 776 pár kötött házasságot, ami 1,2 százalékkal, 383-mal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül január–februárban 27, április–májusban 3,2, augusztusban 1,9 százalékkal több, márciusban 1,9, június–júliusban 14 százalékkal kevesebb frigyet regisztráltak, mint 2023 azonos időszakaiban.
Ezer lakosra 8,1 élveszülés és 13,1 halálozás jutott. Az élveszülési 0,9, a halálozási arányszám 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2023 január–augusztusában. A természetes fogyás 0,8 ezrelékponttal, 5,0 ezrelékre nőtt. A KSH adatai szerint ezer élveszülésre 4 csecsemőhalálozás jutott, ami 1 ezrelékponttal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét. A házasságkötési arányszám 5,1 ezrelék volt, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A KSH végezetül azt is kiemelte, hogy 2023. szeptember és 2024. augusztus között: 79 208 gyermek született, ami 9,5 százalékkal, 8284-gyel kevesebb a megelőző 12 havinál. 127 010-en haltak meg, 2,2 százalékkal, 2916-tal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. 49 756 pár kötött házasságot, 3,4 százalékkal, 1776-tal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Érdemes kitérni arra is, hogy a Financial Times augusztusban külön foglalkozott a magyar kormány családtámogatási politikájával: „A bevándorlást ellenző és a hagyományos családot támogató Orbán Viktor jobboldali populista kormánya alatt Magyarország családtámogatásai a világ legbőkezűbbjei közé tartoznak, de a program mégis megbukott” – írták elemzésükben.
A kormány családtámogatásokra fordított összes kiadása meghaladja a GDP 5 százalékát, ami több mint kétszerese annak, amit Magyarország a honvédelemre költ.
Ugyanakkor az elemzés szerint bármennyire is nagylelkűnek tűnnek ezek a programok, egyre világosabb, hogy a magyarországi születésszámra gyakorolt hatásuknak vannak határai. Ahogy a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági válság elérte Európát, a születések száma itt is lecsökkent. A húszas és harmincas éveikben járó nők számának generációs csökkenése hozzájárult a születések számának lassulásához.
Az ország termékenységi rátája a 2011-es rekordalacsony, 1,23 gyermek/nő értékről 2020-ra 1,59-re emelkedett, de az utóbbi években 1,5 körüli szintre süllyedt. Az idei év első felében a termékenységi ráta 1,36 gyermek/nő volt, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A születések számának növelését célzó programokat alapos vizsgálatnak vetették alá, mivel a világ több tucatnyi országában a demográfusok által előre jelzettnél is gyorsabban csökken a születések száma. A termékenységi ráta az 1960-as évekbeli 5,3 gyermek/nő értékről világszerte 2,3-ra csökkent; az ENSZ adatai szerint az országok több mint felében a termékenységi ráta jelenleg 2,1 gyermek/nő alatt van, ami az állandó népességszám fenntartásához szükséges szint migráció nélkül.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa egy júniusi konferencián elmondta: a több ezer támogatott adatait áttekintve kiderült, hogy a támogatás növelte a szegényebb és a tehetősebb családok közötti szakadékot.
Ezek a támogatási rendszerek átformálták az egész családtámogatási rendszert, amely most a leggazdagabbakat célozza meg, és növeli az egyenlőtlenséget, ami valószínűleg világújdonság az ilyen programok között
– mondta, majd hozzátette: „Ez valószínűleg egy mellékhatás, nem az eredeti szándék, hanem egy perverz újraelosztás” – tette hozzá.
Ennek ellenére Orbán Viktor idén a tusnádfürdői beszédében bejelentette: a magyar társadalomnak egyszerre kell szilárdnak és rugalmasnak lennie: a demográfiai folyamatokban új lendületet kell venni, itt önfenntartó állapot kell, és nem a migrációból kell ezt megoldani. Ezért jövőre a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni.
(Borítókép: Index)