A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében többek között azt is megvizsgálta, hol költik a magyarok a pénzüket. Az online webshopok mellett már a környező országok élelmiszerüzleteiben is gyakran vásárolnak be. A külföldi bankkártya-használat mértéke emiatt többszörösére növekedett.
A magyar kormány egyik gyakori állítása szerint a magyarok külföldi webshopokban költik el pénzük egy részét (többek közt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is erről beszélt az Indexnek adott interjújában). Ennek az állításnak járt utána most a HVG a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése alapján.
A lap szerint az online vásárlások esetében 2023-ban háromszor akkora költéssel járult a külföldön regisztrált gazdasági szereplőknél, amit a 2019-es 300 milliárdról 1900 milliárd forintra növekedett. Ezzel párhuzamosan a belföldi bankkártya-használat aránya is emelkedett, tehát nem csak a külföldi webáruházak profitáltak a magyar vásárlókból. Számszerűsítve 2019-ben az online vásárlások 40,5 százalékát intézték külhoni oldalakon, míg 2023-ban ez az adat 36,4 százalékra csökkent.
Ugyan kritika tárgya, hogy az olcsó kínai webshopok letarolhatják a magyar piacot, ennek ellenére már a szomszédos országokban is több pénzt költenek magyar vásárlók, mint a megelőző évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2022-ben 24,1 milliárd forint került külföldi élelmiszerboltokba, míg ez a szám 2023-ban már 45,5 milliárd forint, azonban a duplájára növekvő költési arány ellenére ez az összes bankkártyás fizetésnek alig egy százaléka. Ehhez képest viszont harmadával nőtt a vásárlás a nem szomszédos országok esetében, 45,5 milliárdról 61,1 milliárd forintra.
Ami az inflációs jelentést illeti, korábban beszámoltunk róla, hogy a jegybank milyen kilátásokat fogalmazott a magyar gazdaság teljesítményét illetően. Az elemzésük szerint az elmúlt negyedévben a forintot összességében sávos kereskedés jellemezte, több irányváltással. Az állampapírhozamok – a bankközi hozamokhoz hasonlóan – csökkentek a negyedév során.
A forint a júniusi kamatdöntést követően előbb erősödött, majd – a globális hangulatromlás következtében – gyengült az euróval szemben, míg erősödött az amerikai dollárhoz képest. A befektetői hangulat javulásával augusztus közepén erősödött a hazai deviza, majd mérsékelt mozgást mutatott.
Az infláció augusztusban 3,4 százalékon alakult, az éves átlag 3,5-3,9 százalék között alakulhat. A gazdasági növekedés várhatóan 1-1,8 százalék lehet. A beruházások mérséklődtek, viszont a lakossági hitelpiac élénkült 2024 első felében. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt.