Az euróval szemben nagyobb mértékben gyengült a forint, kéthetes mélypontra esett a magyar deviza. Ebben a vártnál érdemben gyengébb európai beszerzésimenedzser-indexek játszottak szerepet, amelyek hatására az euró is számottevően gyengült a dollárral szemben, mivel ismét felerősödtek a recessziós félelmek az európai gazdaságban. A magyar tőzsde ismét történelmi csúcsot döntött, amelyben a magyar blue chipeknek volt meghatározó szerepük. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euró ellenében a 393-as szinten kezdte, azonban már hétfőn 395 közelébe gyengült a kurzus.
Németország tovább romló teljesítménye, illetve a francia szolgáltatóipar gyengélkedése felerősítette a piaci szereplőkben az európai recesszióval kapcsolatos félelmeket
– jelezte az Indexnek Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. A bizonytalan gazdasági környezet általában a feltörekvő piaci devizák leértékelődéséhez, így a forint gyengüléséhez is vezet, amely ezúttal érzékenyebben reagált a hangulatromlásra, mint a többi régiós deviza.
A forint gyengülése a következő napokban is folytatódott, szerdán 395 fölé, majd csütörtökön 396-ig gyengült a jegyzés. Ebben ismét a nemzetközi folyamatok játszottak szerepet.
Az Európai Központi Bank kapcsán erősödtek a kamatcsökkentési várakozások, már a következő ülésen lépést várnak a befektetők a gyengébb gazdasági kilátások nyomán.
Ez pedig nagyobb volatilitást eredményezett az euró-dollár keresztárfolyamában, ami negatívan érintette a forint megítélését, amellett, hogy növelte az esélyét a lazább hazai monetáris politikának – világított rá lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Péntek délelőtt sem tudott visszaerősödni a forint az euró ellenében, kora délután már 397 közelében, kéthetes mélyponton járt a jegyzés.
Molnár szerint a délutáni amerikai PCE-inflációs adatok hoztak némi megnyugvást a forint árfolyamában. Augusztusban a Fed által kiemelten figyelt inflációs mutató a várt 2,3 százalék helyett csak 2,2 százalékos bővülést mutatott, miközben a havi áremelkedés is a vártnál kisebb, 0,1 százalékos lett. A friss inflációs adat nyomán az euró erősödésnek indult a dollárral szemben, amely a forintot is kismértékben visszaerősítette péntek estig – a 397-es szint alá.
A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése nem okozott érdemi forintmozgást, a döntés és a jegybanki kommunikáció is a vártnak megfelelő volt. Orbán Viktor szerdán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást, amelyben a gazdasági semlegességről, illetve a kormány gazdasági terveiről beszélt.
Új információ volt a beszédben, hogy 3–6 százalékos gazdasági növekedést kell megcéloznia a hazai gazdaságnak, korábban a 3–5 százalékos tartományt jelölte meg
– emelte ki Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
A szakértőkkel megvizsgáltuk, milyen piacbefolyásoló események érkeznek a jövő héten, amelyekre érdemes odafigyelni:
Árokszállási Zoltán szerint az euró-forint kurzus esetében az első komolyabb ellenállás a 398,4-es szint körül húzódik, ha ezt áttöri az árfolyam, akkor a 400 forintos lélektani határra érdemes figyelni, mivel ismét egyre közelebb járunk ehhez.
Az elmúlt hónapokban amint megpróbálta megközelíteni, esetleg áttörni a 400-as szintet az árfolyam, mindig fordulatot láttunk, így ez egy erős szintnek számít.
Az MBH Elemzési Centurm igazgatója szerint nem kizárt, hogy ezúttal is fordulat lesz. Eközben az inflációs kilátások ugyan nem vészesek, de jövőre vélhetően az inflációs célsáv felső oldalán – érdemben 3 százalék felett – alakulhat a drágulási ütem átlagosan, így a forint jelentősebb gyengülése az MNB számára is fejfájást okozhatna.
A múlt heti Fed-kamatcsökkentés, valamint a kínai jegybank kedden bejelentett, jelentős mértékű gazdaságélénkítő csomagja nemzetközi szinten is kedvező hangulatot teremtett a tőkepiacokon.
Ebből a hazai parkett is profitált, ugyanis a héten csúcsra járatták a magyar tőzsdét, a BUX megdöntve történelmi maximumát, 75 ezer pont fölé jutott,
egy hét alatt pedig összességében közel 2 százalékkal került feljebb – világított rá Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője.
Ebben nagy szerepük volt a blue chipeknek, amelyek közül a Magyar Telekom, az OTP és a Richter is erős hetet zárt
– jelezte Horváth, hozzáfűzve, hogy a Richter a 11 ezer forintos szintet is áttörte, így a papír továbbra is historikus csúcsán forog, árfolyama közel 3 százalékos emelkedéssel zárt a hét során. Ehhez egyrészt hozzájárulhatott a keddi hír, miszerint a gyógyszeripari vállalat japán partnere forgalomba hozatali engedélyt kapott egy készítményére, ami a Richter leányvállalata számára 10 millió eurós mérföldkőfizetést jelent.
Másrészt pedig egy céláremelés is érkezett a Richter részvényeire vonatkozóan, ami 10 százalék feletti felértékelődési potenciált jelez – az elemzők körében továbbra is pozitív a vállalat kilátásainak megítélése.
A hét során a részvényárfolyamát tekintve több mint 2 százalékkal feljebb kerülő OTP folytatta saját részvényeinek visszavásárlását, ami továbbra is támogatja az emelkedést. Szerdán és csütörtökön már 50 ezer darab feletti mennyiségben láthattunk visszavásárlásokat, ami a szeptember 11-én indult újabb visszavásárlási programban átlagosan vásárolt napi mennyiség duplájának felel meg.
A Telekom részvényeinek árfolyama 3 százalékot közelítő mértékben emelkedett a hét folyamán, ezzel már közel 55 százalékkal került feljebb az év eleje óta,
egyúttal az 1100 forint feletti történelmi csúcs is egyre közelebb kerül. A midcapeket illetően kiemelhető a héten közel 10 százalékkal feljebb kerülő BIF, valamint a 4iG és az OPUS, amelyek árfolyama rendre 4 és 5 százalékos mértékben növekedett. Emellett még említésre méltó a 3 százalékot meghaladó részvényárfolyam-emelkedést produkáló AutoWallis is, amelynek követését a héten kezdte meg az MBH Bank, frissen meghatározva egy 50 százalékos felértékelődési potenciált jelző célárat a vállalat részvényeire vonatkozóan.
Varga Zoltán jelezte, hogy a csúcsdöntést követően kisebb negatív korrekció indult, de a nemzetközi részvénypiaci hangulat továbbra is pozitív.
(Borítókép: Jens Schlueter / Getty Images)