Egyértelműen látszik, hogy áramvonalasabb szabályokra van szükség az Európai Unió versenyképességének érdekében – hívta fel erre a figyelmet az Indexnek Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke. Ennek ellenére a Draghi-jelentés nemzetközi adózási témakörben inkább csak közvetve fogalmazott meg javaslatokat, pedig Európa versenyképessége van az asztalon.
Az Index hasábjain már külön foglalkoztunk a Draghi-jelentéssel. A dokumentum kifejezetten az Európai Unió versenyképességi problémáit feszegeti. Olyan téren formabontó, hogy végre ténylegesen – több mint háromszáz oldalon keresztül – feltárja a kontinens problémáit. Mára már nem az a kérdés, hogy Európa lemaradt-e Amerikával és Kínával szemben, hanem hogy ez a folyamat hogyan fordítható vissza.
Bár inkább csak szakmai berkekben ismert, a Platform for Tax Good Governance segíti az Európai Bizottságot olyan kezdeményezések kidolgozásában, amelyek célja a jó adóügyi kormányzás elősegítése harmadik országokban, az agresszív adótervezés elleni fellépés, valamint a nemzetközi kettős adóztatás elkerülése. A munkacsoport foglalja magában a 27 tagállam adóhatósága mellett az üzleti, adószakmai és civil társadalmi szervezetek szakértőit. Tulajdonképpen a Platform tanácsot ad a bizottságnak a prioritásokban, felvázolja a tagállami adóhatóságok, valamint a vállalkozások és az adószakértők gyakorlati meglátásait.
Az Indexnek nyilatkozó Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke öt évig fog részt venni a Platform munkájában szakértőként az Európai Adótanácsadók Szövetségének (ETAF) égisze alatt. Az ETAF nemzetközi nonprofit ernyőszervezetként európai szakmai szervezeteket tömörít magában, fő küldetése, hogy az adózási szakmát európai szinten képviselje az európai politikai döntéshozók felé. Ez a gyakorlatban több mint 220 000 adótanácsadót jelent.
Az adószakértő szerint a Draghi-jelentés nemzetközi adózási témakörben inkább csak közvetve fogalmazott meg javaslatokat.
Ezek közül érdemes kiemelni a kutatás és fejlesztést, továbbá a hajógyártás egységes európai adókedvezményekkel történő támogatását, valamint az uniós tőkepiac harmonizált adóztatását az Európán belüli befektetések területén. Ám szerinte a határokon átnyúló tőkepiaci befektetések adózási akadályainak és kettős adóztatásának felszámolása az Európai Unióban kiemelt prioritást kell hogy élvezzen.
A külföldi befektetésekre megállapított tagállami forrásadók visszaigénylése nagyon bonyolult folyamat, amit egyszerűsíteni kell. Ugyancsak adókedvezményekkel szeretnék elérni, hogy a tengeren túli befektetők helyett az öreg kontinens üzleti angyalai vegyenek részt a határon átnyúló finanszírozási műveletekben.
Az adószakértő szerint emellett az egyik legizgalmasabb téma egy új cégtípusra irányuló javaslat. Az innovatív induló vállalkozásoknak lehetőséget kell adni egy új, az egész EU-ra kiterjedő cégforma, az „Innovatív Európai Társaság” (IEC) létrehozására. Az IEC minden tagállamban ugyanolyan szabályok szerint működhetne, legyen szó a társasági jogról, a fizetésképtelenségi eljárásról, a munkajogról és az adózásról.
Az IEC mint európai vállalat egységes digitális identitással rendelkezne, amely érvényes és elismert valamennyi tagállamban. A regisztráció uniós szinten központosított módon történne. Bár a Draghi-jelentés egyelőre nincs napirenden, Magyar Csaba szerint elkerülhetetlen, hogy egyes kérdésekben a Platform for Tax Good Governance napirendre tűzze a jelentést.
Magyar Csaba az Indexnek kifejtette, egységesnek mondható az európai adótanácsadó szakma abban a tekintetben, hogy elképesztő nemzetközi adózási szabályozási dömpingen vagyunk túl és még nem látható a vége. Az elmúlt 10 évben többet változott a nemzetközi adózás, mint az ezt megelőző 100 évben. Nem meglepő módon ez duplikációkhoz, ellentmondásokhoz és értelmezési zavarokhoz vezetett számos területen.
Így hirtelen jelentős adminisztrációs teher hárul az adóhatóságokra, a vállalkozásokra és az adótanácsadók mellett természetesen a könyvelőkre, sőt még a pénzintézetekre is. Nem meglepő módon a növekvő adóadminisztráció értékes munkaórákat éget el és többletköltséget is generál. Magyar Csaba szerint ideje lenne megállni vizsgálódni és egy lomtalanítást végezni, hogy az elmúlt 10 év termésében vannak-e olyan részek, amelyek versenyhátrányt okoznak Európában. 2019-ig az EU mintegy 13 000 jogszabályt fogadott el, míg Amerikában ennek a harmadáról döntött – mutatott rá Draghi a sajtótájékoztatóján.
A sok új szabály mindenképpen ütemvesztést jelent az európai cégek számára, hiszen a harmadik országos versenytársaknak kevesebb ilyen jellegű akadállyal kell szembenézniük. Ha csak a globális minimumadót nézzük, akkor fontos kiemelni, hogy a fő kezdeményező, az Egyesült Államok még mindig nem vezette be odahaza. Joe Biden támogatta a tervet, de nem volt elég szavazata a megvalósításhoz
– fogalmazott Magyar Csaba, majd kiemelte, hogy feltehetően Kamala Harris hasonlóan áll hozzá, de ez nem jelenthető ki teljes biztonsággal, Donald Trump pedig ellenzi ezt a megoldást. Illetve fontos kitérni arra, hogy az ENSZ felajánlotta saját, külön tervét a globális adóügyi együttműködésre, amely inkább a fejlődő országoknak kedvez.
„Kína esetében sem lehetünk biztosak, hogy esetleg különleges állami támogatásokkal kompenzálja majd saját cégeit a globális minimumadó kapcsán. Egy lengyel kollégám mesélte, hogy van olyan ügyfele, aki többet fizetett a szakértőknek, mint amennyit a globális minimumadó kapcsán pluszban be kéne fizetnie az állami költségvetésbe” – tette hozzá Magyar, aki szerint ez csak az egyik kiemelt terület a sok közül, azonban jól mutatja, az Európai Unió előreszaladt a nemzetközi adózási szabályok gyors bevezetésével, míg a világ többi része inkább kivárja, milyen hatásai vannak ezeknek a változásoknak.
Fontos még arra is kitérni, hogy az Adóelkerülési Csomagon – Anti-Tax Avoindace Package – ATAP – belül az ellenőrzött külföldi társaságok, az alultőkésítés és a tőkekivonási adó szabályainak egyszerűsítését szeretnék sokan elérni. Az ellenőrzött külföldi társaság adózási előírásai röviden azt az esetkört rögzítik – meglehetősen terjedelmesen –, amikor egy európai vállalkozásnak egy alacsony adókulcsú államban van leányvállalata.
Az alultőkésítési szabályok arra vonatkoznak, hogy az adott társaság által fizetett cégcsoporton felül fizetett kamatok milyen mértékben számolhatóak el ráfordításként. A tőkekivonási adó lényege pedig az, hogy egy vállalkozás az egyik országban fennálló javait ne tudja adómentesen »átcsempészni« egy másik országba például székhelyáthelyezéssel.
Majd Magyar Csaba arra is rávilágított, hogy noha ezeknek a rendelkezéseknek viszonylag egységesnek kellene lennie a tagállamok között, mégis az a tapasztalat, hogy eltérő az alkalmazásuk a komplexitás miatt. Az adószakértő szerint a másik javításra szoruló terület a nemzetközi információcsere és adatszolgáltatás. Ezen belül egy példát említve, az adózási szakembereknek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn azokról a határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek esetleges adóelkerülésre utaló ismertetőjegyekkel bírnak.
Lehetne még számos esetkört kiemelni, de az egyértelműen látszik: áramvonalasabb szabályokra van szükség az Európai Unió versenyképességének érdekében.
(Borítókép: Németh Emília / Index)