Egy éven keresztül lehetővé tenné a kormány, hogy lakáscélra adómentesen felhasználhatóak legyenek a nyugdíjpénztári megtakarítások.
A kormány 2025. január elsejétől egy évre lehetővé teszi az önkéntes nyugdíjpénztári ügyfeleknek, hogy – függetlenül attól, milyen régóta takarékoskodnak – adómentesen (kamatadó- és szochomentesen, valamint a korábban kapott állami támogatás visszafizetési kötelezettsége nélkül) meglévő megtakarításaikat lakáscélra (építésre/vásárlásra, felújításra vagy meglévő hitel törlesztésére) felhasználhassák. Ez nem lesz kötelező, csak az érintettek döntésén múlik – jelentette be Kovács Zsolt. A Nemzetgazdasági Minisztérium öngondoskodásért felelős miniszteri biztosa jelezte, a jogszabály tervezetét múlt hét végén véleményezésre megküldték a Magyar Nemzeti Banknak és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ), az onnan érkező javaslatok megfontolása után születik meg a végleges szabályozás.
Az intézkedés indoklásaként az ÖPOSZ konferenciáján felszólaló miniszteri biztos arra emlékeztetett, hogy a magyar háztartások pénzügyi vagyona régiós szinten jól áll (más kérdés, hogy hatalmas vagyonkoncentrációról beszélhetünk), ám a megtakarítások között a klasszikus, hosszú távú, öngondoskodási célú megtakarítások gyengén szerepelnek. Így
a klasszikus értelemben vett öngondoskodás Magyarországon az elmúlt harminc év tapasztalata alapján nem tört át: az emberek az időskor biztonságát szavatoló első számú vagyontárgyként a lakástulajdonra tekintenek.
Mindenki abból indul ki, hogy legyen lakása, legyen a gyerekének lakása, és ha lehetőség nyílik rá, legyen több lakása, amelynek kiadása havi rendszeres kiegészítést jelenthet a nyugdíjhoz.
A jelen helyzetben, amikor az infláció még az elemzők által vártnál is alacsonyabb szintre jutott, s közben a nettó bérdinamika magasabb lehet, továbbra is az látszik, hogy a pénzek a rövid távú megtakarítások visszapótlására mennek, a hosszú távú megtakarítások pedig jellemzően ingatlanba – utalt Kovács Zsolt arra, hogy a lakáshitelezés a vártnál magasabb szinteken pörög.
Ráadásul – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos – miközben például a lakáskiadásból származó bevétellel ténylegesen számolnak nyugdíjkiegészítésként az emberek, addig a nyugdíjcélú megtakarítások esetében lényegében nincs napirenden a járadékfizetés: Miközben évente átlagosan 30 ezer pénztártag megy nyugdíjba, a teljes pénztári szektorban nem éri el az 1000 főt, akik járulékot kértek a vagyon egyösszegű kifizetése helyett – ők a miniszteri biztos adatai szerint átlagosan 76 ezer forintos havi nyugdíj-kiegészítést kapnak. De a tagság többsége esetében a megtakarítások összege alig 20 ezer forintos nyugdíj-kiegészítésre lenne elég Kovács Zsolt szerint.
A miniszteri biztos úgy véli, a magyar öngondoskodás akkor lenne nyugdíjcélú, ha a járulékosok száma az összpénztári tagság legalább 10 százalékát tenné ki. Ettől még nagyon messze vagyunk.
2023-ban a pénztárak 139 milliárd forintos kifizetéséből 900 millió forint volt a járadékszolgáltatás, miközben egyösszegű kifizetésre csaknem 81 milliárd forint jutott.
Ráadásul az nem tudható, hogy a lejárati egyösszegű kifizetések mekkora része kerül végül ingatlanba – de Kovács Zsolt érzékeltette, hogy magasabb az arányuk, mint a a jelenlegi járadékosoknak.
A mostani lépéssel piaci elemzések szerint
nagyjából 300 milliárd forintot fordíthatnak a jövő évben lakáscélra. Ez 60 millió forintos lakásárral és 15 százalék körüli önrésszel 30 ezer lakástranzakció finanszírozását segíthetné.
Egyértelműen az idősebb, komolyabb megtakarítással rendelkezők jelentik a fő irányt, akik az így felvehető összeggel a fiatalok lakhatási gondjainak megoldásában tudnak segíteni. Emellett cél lehet, hogy azon pénztártagok vagyona is dolgozni kezdjen, akik passzívnak minősülnek – sokuknak azóta nem növekszik a számlájukon a pénz, amióta a cafeteria-rendszerben már nem jelent extra kedvezményt az öngondoskodás, s így a munkáltatójuk már nem fizet a számlájukra. Az ő számláikon kisebb összegek vannak – jellemzően pár százezer forint –, ezek például lakásfelújításra fordíthatók. Kovács Zsolt ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a korábbi otthonfelújítási programban 300 ezer család 620 milliárd forint értékű rekonstrukciót végzett el, ez jelzi, hogy erre is van igény.
Szerinte a szabályozás a fiatalok bevonását is segítheti. Egyrészt az, hogy a szülők segíthetnek a lakásteremtésben, itthon tarthatja a fiatalokat, másrészt pedig az eddiginél szélesebb felhasználhatóság az új tagok akvirálásában is segíthet. Épp ezért, bár a szabályozás hangsúlyozottan egy évre szól, Kovács Zsolt fontosnak tartotta, hogy a bevezetéssel párhuzamosan érdemi vita kezdődjön a következő évek öngondoskodás növelését célzó megoldásokról.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)