Automatizálás, robotizálás és termelésirányítási szoftver – az Index összeállítása alapján erre a három összetevőre szüksége van a legtöbb, modern kori kihívásoknak megfelelni kívánó hazai kis- és középvállalkozásnak. Lapunk körképéből, amelyet a frissen megjelent, cégek széles körét érintő GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat kapcsán készítettünk, kiderült az is, hogy nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a kkv-szektornak is ideje fejleszteni a logisztikai folyamatokat. Amikor pedig a gazdaság gyengélkedik, a marketingnek kulcsfontosságú szerepe van a vállalkozások versenyképességének fenntartásában.
Régóta várt tömegpályázat jelent meg a napokban a 2021–2027-es uniós ciklus keretében, méghozzá a hazai kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási csatornájának tekintett GINOP Pluszban. A „kkv-k innovációs képességének támogatása” című, GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú pályázat 75 milliárd forinttal kecsegtet, amiből két részletben előbb idén 40, majd jövőre a fennmaradó 35 milliárd válik elérhetővé. Egy-egy projekthez 20–50 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető 60–70 százalékos intenzitás mellett, ráadásul a megítélt összeg 30 százaléka, legfeljebb 15 millió forint, már előleg formájában is hozzáférhető.
A Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portálon megjelent kiírásra reagálva gyorselemzésében a fő paraméterekre már felhívta az Index figyelmét Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Arra is rávilágított: a műszaki, szakmai tartalom meghatározásához szükséges, hogy a projekt keretében üzletifolyamat-innováció valósuljon meg.
A célkeresztben egy olyan új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamatnak kell állnia, amely jelentősen különbözik a már meglévőtől, és amelyet a projekt fizikai befejezését követően valóban bevezet, alkalmaz és fenntart a kedvezményezett vállalkozás. Az ECC ügyvezetője a felhívás apropóján úgy összegzett, hogy a hatékonyságnövelés kulcsa az automatizálás, a robotizálás és a termelésirányítási szoftver, ezek megléte a letöbb esetben elősegíti a szintlépést, legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen összetevők.
A GINOP Plusz-felhívás keretében a vállalkozások üzletifolyamat-innovációs tevékenységei az alábbiak lehetnek:
Ennek mentén piaci körképünkben a négy irányvonal egy-egy releváns szereplőjét kérdeztük a friss GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú pályázat apropóján.
Salga Péter, a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó Dyntell ügyvezetője rávilágított:
A mesterséges intelligencia körülvesz bennünket: használjuk az autónkban, a telefonunkon, kérdezünk tőle, látjuk a filmeken, de a cégünk folyamataiban még nem jelent meg igazán. A kormány szándéka, hogy ezeket az innovációkat elvigyék a kisvállalati szereplőkhöz.
Egy cégvezető valóban azt akarja, hogy az informatikai rendszere valós időben segítse a döntéseiben, vagy akár avatkozzon be, ha rossz irányba mennek a dolgok. A szakember úgy látja, a pályázat lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a nagyvállalatok férjenek hozzá a modern technológiához, hanem a kisebb magyar vállalkozások is lecserélhetik a rendszereiket a mesterséges intelligenciát valóban használó, profittermelő megoldásokra.
Kovács Gábor, a szerszámgépek gyártására és forgalmazására specializálódott DMG MORI magyarországi értékesítési és szerviz-leányvállalatának ügyvezetője mindenekelőtt az alábbiakat emelte ki:
A megmunkálásban kialakult folyamatok és eszközök folyamatosan fejlődnek, miközben az új technológiák, köztük a digitális értékteremtő hálózatok integrált rendszerei dinamikusan szereznek egyre nagyobb befolyást. Emellett az éghajlatváltozás kihívásai is megfelelő válaszokat igényelnek.
Ennek fényében a DMG MORI kialakítja a Machining Transformation (MX) keretrendszerét. A folyamatintegráció, az automatizálás és a digitalizálás optimális szinergiái révén támogatja a felhasználókat a fenntarthatóság és az innovatív növekedés lehető legnagyobb potenciáljának felszabadításában. „Folyamatosan fejlesztettük üzleti modellünket, hogy új termékekkel és szolgáltatásokkal megfeleljünk ezeknek az igényeknek. A megmunkálási transzformációval (MX) a zöldtranszformációt (GX), a folyamatintegrációt, az automatizálást és a digitális átalakítást (DX) hajtjuk végre a szerszámgépeken” – részletezte a szakember.
Kifejtette: feladatuk, hogy ezzel az elgondolással reagáljanak az üzleti környezet változásaira. A korábban több géppel egymás után megmunkált munkadarabokat ma már egyetlen folyamatba integrált géppel, például öttengelyes géppel vagy maró-esztergaközponttal elő lehet állítani, amivel nagyobb pontosság érhető el. Kovás Gábor továbbment:
a folyamatintegráció mellett az automatizálás további erőforrás-optimalizálást tesz lehetővé. Ilyen például a szakképzett gépkezelők hiányának kompenzálása, a korábban üresjáratban lévő köztes termékek kiiktatása minden egyes folyamat után, illetve a termelési terület csökkentése.
A szakember úgy véli, a digitalizáció segít optimalizálni a megmunkálási folyamatot azáltal, hogy megjeleníti és visszajelzést ad azokon a területeken, ahol a kezelők nem tudnak beavatkozni az automatizálás miatt. „A folyamatintegráció, az automatizálás és a digitális átalakítás területei hatással vannak a zöldátalakulásra. Társadalmi hozzájárulásunk az ebből fakadó fenntarthatóságban rejlik” – tette hozzá az ügyvezető.
Ilg Péter, a PMI Logistics Solution Kft. ügyvezetője lapunk megkeresésére azzal indított, hogy
logisztikai tanácsadóként évek óta ismétlem azt az egyszerű mantrát, hogy mindenkinek van logisztikája.
Furcsának hangozhat ez a mondat a szakember szerint, de a tapasztalatai szerint akár közép-, sőt nagyvállalati szinten is sok helyen ez a felismerés ma még újdonságnak számít. A pályázati felhívást épp ezért visszaigazolásként is értelmezi, miszerint ez az egyszerű gondolat már a gazdaságfejlesztés szintjén is elismerést nyert, hiszen kifejezetten a logisztikai folyamatok fejlesztésére és innovációra is fordítható az 50 fő alatti cégek esetében a támogatás. „A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség [MGFÜ] által is elismert, piacvezető logisztikai tanácsadó cégünk hasonló fejlesztési projektjeinek tapasztalatai alapján merem azt mondani, hogy a logisztikai terület tudatos fejlesztése már ebben a méretkategóriában is jelentős eredményeket hozhat. Így fontos alapja lehet egy vállalkozás versenyképességének és további növekedésének” – tette hozzá Ilg Péter.
A „kkv-k innovációs képességének támogatása” pályázat megjelenését nagy örömmel várta a piac az ugyancsak MGFÜ-minősített marketingtanácsadó, a Gold Communications ügyvezetője, Szabó Mónika szerint.
Amikor a gazdaság gyengélkedik, a marketingnek kulcsfontosságú szerepe van a vállalkozások versenyképességének fenntartásában, és piaci helyzetük javításában.
Kifejtette, hogy kiemelten fontos feladat az ügyfelek megtartása, elköteleződésük erősítése, mivel gazdasági stagnálás idején a vásárlóerő csökkenhet, ezzel egy időben pedig kiéleződik a verseny a meglévő ügyfelekért. Innovatív marketingmegoldások segítségével a vállalatok jobban megérthetik ügyfeleik változó igényeit, és gyorsabban reagálhatnak ezekre új termékekkel vagy szolgáltatásokkal, ami megint csak versenyelőnyt jelent, amikor a kereslet eltolódik vagy csökken. Az ügyvezető hozzátette: egy költséghatékony marketingstratégia segít optimalizálni a kiadásokat, a legújabb digitális technológiák használata pedig, mint a mesterséges intelligencia, a virtuális terek és személyre szabott marketingeszközök, vonzóbbak a célcsoportok számára, mint a hagyományos módszerek. Úgy véli, a vállalatok az új pályázati forrás segítségével megvalósíthatják elképzeléseiket, szabadjára engedhetik innovatív erejüket, és olyan piaci réseket találhatnak, amelyeket eddig kevésbé szolgáltak ki.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)