Magyarország számára kis, nyitott gazdaságként nagyon nem mindegy, hogyan teljesít az eurózóna – gazdaságunk jelentősen függ az exporttól. Ha van külső kereslet, tudunk növekedni, ha nincs, nehezebb. Ezért is aggasztó az euróövezeti beszerzésimenedzser-index (BMI) legfrissebb, a vártnál jóval kedvezőtlenebb száma, amely arról tanúskodik, hogy a vállalkozások kedvezőtlenül ítélik meg a gazdasági helyzetet, és a várakozásaik is borúsak. A BMI alapján különösen sokat romlott a helyzet legfontosabb kereskedelmi partnerünknél, azaz Németországban.
Az eurózóna beszerzésimenedzser-indexe szeptemberben 45,0-re csökkent az előző havi 45,8-ról, ami az elmúlt 9 hónap legkedvezőtlenebb értéke. Hasonló folyamatot láthatunk a feldolgozóipar esetében, a mutató értéke 45,8-ról 44,9-re csökkent. Az adat értelmezéséhez két dolgot érdemes kiemelni:
Az adat azért nem kemény makrogazdasági adat, nem a gazdaság konkrét teljesítményét mutatja, inkább csak azt, hogy a gazdasági szereplők hogy érzékelik a helyzetet – persze ez nem feltétlenül áll távol a tényleges helyzettől – jegyezte meg az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Magyarország számára kis, nyitott gazdaságként nagyon nem mindegy, hogyan teljesít az eurózóna.
Gazdaságunk jelentősen függ az exporttól, ha van külső kereslet, tudunk növekedni, ha nincs, nehezebb.
Alacsony külső kereslet mellett nehéz nagy bővülést elérni – világított rá Regős Gábor. Megjegyezte, az eurózóna BMI-je romlik, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások kedvezőtlenül ítélik meg a gazdasági helyzetet, nincs jó véleményük a gazdasági teljesítményről, csökkenő kereslettel találkoznak, és nem kedvezőek a várakozásaik sem.
A veszély ebben az, hogy egy önmegvalósító jóslatot jelent: ha nincs kereslet, nincs értelme beruházni. Ha nincs kereslet, a háztartások is óvatosan vásárolnak.
Sőt, a kilátások a fizetőeszközünk értékére is hatással vannak. Vasárnapi tőzsde- és devizapiaci elemzésünkben rámutattunk, hogy múlt héten az euróval szemben nagyobb mértékben gyengült a forint, kéthetes mélypontra esett a magyar deviza. Ebben a vártnál érdemben gyengébb európai beszerzésimenedzser-indexek játszottak szerepet, amelyek hatására az euró is számottevően gyengült a dollárral szemben, mivel ismét felerősödtek a recessziós félelmek az európai gazdaságban – magyarázta lapunknak Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
„Idén 1,5 százalékos növekedés lesz”, jövőre a német gazdaság teljesítményétől függően ez a 3–5 százalék közötti sávban lehet – jelezte múlt héten Nagy Márton az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Mandiner Trendfigyelő című műsorában.
Kedvezőtlen hír, hogy a BMI alapján különösen is sokat romlott a helyzet legfontosabb külkereskedelmi partnerünknél, Németországban.
Itt a feldolgozóipari BMI értéke az előző havi 42,4-ről 40,6-ra csökkent, azaz alacsonyabb az eurózóna átlagában mért értéknél. Különösen kedvezőtlenül alakult a cégek rendelésállománya, valamint az exportértékesítések volumene.
A német gazdaság továbbra is szenved, kevésbé versenyképes (magas energiaárak, alacsony innováció), és egyelőre nem látni, mitől javulna a helyzet. „A Kínával való kereskedelmi konfliktus elmélyítése, mely ellen Németország nem véletlenül tiltakozik, biztosan nem segít ezen” – véli Regős Gábor.
Érdekes ugyanakkor, hogy a magyar PMI növekedni tudott szeptemberben: az előző havi 47,7-ről 49,7-re – azaz közel vagyunk a változatlanságot jelző 50 ponthoz –, esetünkben kedvezően alakult a rendelésállomány és a termelés.
Magyarország tehát nehezített pályán játszik, az exportpiacok növekedése alacsony, ami a mi növekedésünket is visszafogja – ennek ellenére a magyar BMI biztató, de a lényeg az, hogy ebből mi valósul meg az exportban, mennyivel tud vagy nem tud növekedni a GDP.
A gyenge keresletet támasztja alá a mai inflációs adat is: az eurózónában szeptemberben az előzetes adatok szerint az infláció 1,8 százalékot tett ki az előző havi 2,2 százalékról.
Az adat megfelel az elemzői várakozásoknak, egyben azt is jelenti, hogy az infláció hosszú idő után visszatért az inflációs cél alá.
Havi alapon az árak 0,1 százalékkal mérséklődtek. Az inflációt felfelé húzta a szolgáltatások 4,0 százalékos drágulása – ezt jelentős részben a visszatekintő árazás magyarázhatja. Az energiaárak 6,0 százalékkal csökkentek – ez visszafelé húzta az inflációt.
Alacsony, 0,4 százalékos volt az ipari termékek éves alapú drágulása – ez szintén az alacsony keresletre utal.
„A mostani adat alapján messze nem zárható ki, hogy az EKB az idén még két alkalommal csökkenti az irányadó rátát, ami lehetővé tenne az MNB számára is kamatcsökkentést, illetve némi levegővételt jelenthetne a forintnak a mostani gyenge árfolyamához képest” – vetítette előre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
(Borítókép: Az Audi Hungária győri gyárának összeszerelő csarnoka 2014. november 5-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)