Gyorsabb és olcsóbb útfelújítást ígér az a pilotprojekt a Magyar Közút égisze alatt, amit szeptember közepén egy csongrádi elkerülő úton valósítottak meg. Bár az ezt lehetővé tévő amerikai berendezések az USA-n kívül jelen vannak már Mexikótól Kínáig a világ számos pontján, Európában először Magyarországon bizonyíthat a gépsor. Az innovatív megoldás lényege, hogy nem marják, hanem melegítik az aszfaltot, de kapcsolódó logisztikai költségek sincsenek, így a fenntarthatósági szempontok is könnyebben érvényesülnek. Alighanem jó ajánlólevélnek bizonyult itthon, hogy Amerikában nem más, mint Donald Trump hívta fel rá a figyelmet.
Mennyit ér Amerika? A kérdést (What's America worth?), ami egyben a műsor címe is volt, a kultikus ismeretterjesztő tévécsatornán, a Discovery Channelen nem akárki, hanem Donald J. Trump tette fel – igaz, az Egyesült Államok elnökét ekkor még Barack Obamának hívták. Trump nem csak kérdezett, hanem válaszokkal is szolgált, az egyik epizódban pedig egy olyan vállalatot mutatott be, amely épp most érkezik meg Európába, elsőként a magyar piacra. De ne szaladjunk ennyire előre!
A multimilliárdos üzletemberből lett elnök láthatóan otthonosan mozog a műsorvezető szerepében is, a hivatkozott adásban kiemelte: két dolog tette az USA-t a világ leggazdagabb országává: a leleményesség és a kemény munka – de nem ártott persze azt sem tudni, hová összpontosítsák az erőforrásokat. Donald Trump elmondta, hogy Amerikában 3 millió mérföldnyi aszfaltút van, amit 10 évente fel is kell újítani.
Így került Trump és a Discovery célkeresztjébe az útfelújítások úttörője, a clevelandi alapítású Angelo Benedetti Inc., amelynek szabadalmaztatott aszfalt-újrahasznosító rendszerével átlagosan 20 százalékkal (ez a szám az út állapotától is függhet) csökkenthetők a munkálatok költségei. A folyamat sokkal gyorsabban halad, mint a hagyományos aszfaltozás, ráadásul 80 százalékkal csökkenti a teljes szén-dioxid-kibocsátást a széles körben ismert, klasszikus marási és rétegfelhordási eljáráshoz képest. És ami az autósok szempontjából talán a legfontosabb: ezzel a technológiával nem áll le a forgalom, mivel nem kell lezárni az érintett útszakaszt egy–három hétre, hiszen egy nagyobb volumenű felújítási munka is néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt elvégezhető.
Mégis hogyan? Úgy, hogy nincs szükség kavicsszállításra, sem az aszfaltkeverő-telepekről oda-vissza anyagmozgatásra, így kapcsolódó logisztikai költségek sincsenek. Itt a megközelítés is alapvetően más, mint hogy felmarjuk a kopóréteget, elszállítjuk, majd visszahozzuk a helyére az új burkolatot. Nem marják ugyanis, hanem
Abban, hogy az amerikai álom magyar–amerikai sikertörténetként folytatódjon, fontos szerepe van Varga Gergelynek és Steven Burdának is. Utóbbi a tengerentúlra kivándorolt magyar szülők gyermekeként Ohióban született és nőtt fel, néhány évvel ezelőtt azonban visszatért Magyarországra. Más kimegy szerencsét próbálni, ő viszont inkább az ezzel ellentétes úton jár. Immár az Angelo Benedetti Europe Kft. ügyvezetője, már az elnevezés is jelzi, hogy a start gomb hazai megnyomása után a kontinens többi részén is végeznének útfelújítási munkákat. Varga Gergely és Steven Burda – akinek magyar kötődését jelezve a harmadik neve Ferenc – az Indexnek elmondta:
Partnerük, a clevelandi cég története az 1950-es évekre nyúlik vissza, az innovatív ötletre épülő tevékenység jövedelmezőségét pedig hűen tükrözi, hogy a családi vállalkozás mára egy több millió dolláros iparág megkerülhetetlen szereplőjévé vált.
Kiemelte, mindenekelőtt Magyarországon bizonyítanák, hogy hatékonysági, versenyképességi előny lehet a megoldásuk, hiszen miközben időt és pénzt spórolnak, a fenntarthatósági szempontoknak is megfelelnek. Mindezek pedig külön-külön is fontosak, nemhogy így együtt, a mostani kihívásokkal teli gazdasági helyzetben. Azt ugyanakkor az ügyvezető is nyomatékosította: kopórétegcseréről van szó, vagyis ha rossz az alap, abból így sem lesz jó út. Példaként felhozta, hogy a repedezett aszfalt tökéletes állapotba hozható, a gödrökkel tarkított, mélyen nyomvályús viszont aligha. Előremutató, hogy
a technológia iránt már most számottevő nemzetközi érdeklődés mutatkozik, elsősorban a környező országokból, így Szlovákiából, Csehországból, Romániából, de még Ausztriából és Ukrajnából is.
Ahhoz, hogy eldördüljön a startpisztoly, elsősorban arra volt szükség, hogy a Magyar Közút is lásson fantáziát a módszerben. Ez megtörtént, szeptember közepén egy pilotprogram keretében egy csongrádi elkerülő útszakaszon bizonyíthatott a gépsor. Varga Gergely lapunknak úgy fogalmazott, többéves előkészítési folyamat eredménye, hogy lehetőséget kaptak a bizonyításra. Több szakmai fórumon is felhívták magukra a figyelmet, mígnem az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül eljutottak a Magyar Közúthoz, ahol egy igen alapos kiválasztási procedúra végén a rendelkezésre álló pilotprojektkeret terhére úgy ítélték meg, tesznek velük egy próbát.
Több száz kilométernyi hazai útszakaszt is újjávarázsolhatnak a következő években a sikeres bemutatkozás után, részben a központi költségvetés, részben a helyi önkormányzatok, részben pedig az európai uniós források célzott felhasználására alapozva. Varga Gergely szerint a belterületi utak felújítása mindenütt prioritás, van, ahol terület- és településfejlesztési uniós keretből, másutt iparűzési adóbevételből oldanák meg, hogy újra jó minőségű legyen a sokak által használt útburkolat.
A szakember elmondta, tapasztalatok szerint a helyhatóságok sem szeretik a lakosság haragját kivívni azzal, hogy hetekig, hónapokig lezárt útszakaszokkal borzolják a kedélyeket, de ezzel a megoldással ilyesmiről nincsen szó. Sőt: egyszerre csak 70 méternyi útszakaszt kell lezárni, és mintegy 20 perccel azután, hogy végigment a henger, már lehet is közlekedni a felújított úton.
A nagy érdeklődésre való tekintettel az a terv, hogy belátható időn belül csatasorba állítsanak egy második gépsort, így párhuzamosan több munkát is elvégezhetnek. Több millió dollár egy új berendezés, a remélt nagyszámú megrendelési volumen mellett azonban aligha lehet kérdés, megtérül-e. A lehetséges külpiaci terjeszkedésről Varga Gergely elmondta:
Számos módja van az együttműködésnek, praktikus példa erre a tartós lízing vagy a joint venture mint népszerű gazdasági társulási forma.
Jól mutatja az európai premier jelentőségét, hogy a vállalat gépei már jelen vannak olyan fejlett távol-keleti gazdaságokban, mint Kína vagy Dél-Korea, de a Közel-Keleten, Bahreinben éppúgy dolgoznak a berendezések, mint az USA déli szomszédjában, Mexikóban.
(Borítókép: Németh Emília / Index)