A Liszt Ferenc repülőtér forgalma kiemelkedő szintet ért el, az idei első nyolc hónapban 18,6 százalékkal több utast fogadott, mint egy évvel korábban. A nyár utolsó hónapjára sem lehet panasz: 11 százalékkal több vendéget és 3,6 százalékkal több vendégéjszakát könyveltek el a turisztikai szálláshelyek az előző évhez képest. A kormány 15 milliárd forintból indított ágazati programokat, amelyekkel még tovább pörgetnék a turizmus teljesítményét. Ez azért is fontos, mert az ágazat a hazai GDP több mint tíz százalékát adja.
Az első nyolc hónap alapján pozitív a turizmus teljesítménye, mivel a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma több mint 5,5 százalékkal nőtt.
A pandémia előtti utazóforgalom visszarendeződését várjuk 2024-ben, azaz idén a vendégéjszakák száma körülbelül 5–7 százalékkal haladhatja meg a tavalyi szintet
– jelezte előre Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szakértője. Hozzáfűzte, hogy ezt támogatja a reálbérek növekedése, az infláció normalizálódása, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a külföldi vendégek számának jelentős növekedése is.
A hazai szálláshelyek szolgáltatásait augusztusban közel 2,6 millió látogató vette igénybe, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A vendégéjszakák száma is érdemben emelkedett, összesen több mint 7 millió éjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek augusztusban, amely éves alapon 3,6 százalékos növekedésnek felel meg
– derült ki a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ legfrissebb adataiból. A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel augusztusban 140 milliárd forint volt, ami folyó áron 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Lapunk személyesen is felmérte a balatoni vendéglátóhelyek teljesítményét augusztus végén, több olyan étterem-tulajdonossal beszélgettünk, akik egyben szállást is kínálnak.
Az árbevételünk növekedett, viszont az eredményünk csökken. Ez nagyrészt az alapanyagköltségek és a munkabérek megugrásának tudható be, amit nem terhelhetünk rá az árakra, mert akkor nem jönnek a vendégek
– jelezte az Indexnek Csapody Balázs, a Kistücsök Étterem tulajdonosa. A nehézségeket enyhíti, hogy a közelmúltban szálláshelyet is nyitottak, amely jelentős számban vonz szállóvendégeket, akik gyakran betérnek ebédre vagy vacsorára.
A balatoni vendéglátósok azt is jelezték lapunknak, hogy a nyári szezon után több fokozatot is lejjebb vált a balatoni vendégforgalom, hiszen az emberek úgy gondolják, hogy ősszel és télen nincs mit csinálni a magyar tengernél, ezt észlelve pedig sok vendéglátóhely ki sem nyit.
Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert szeptember közepén szembesítettük a problémákkal egy sajtóeseményen, mivel a turizmus és vendéglátás a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik.
A miniszter jelezte, hogy a kormány megnyit egy programot a vendéglátóipari egységeknek, amellyel elsősorban a hétvégi nyitvatartást akarják bátorítani, de a négy évszakos Balaton megvalósítása is a célok között van.
Legfrissebb információink szerint a kormány 15 milliárd forintból indított ágazati programokat,
melyek a vendéglátóhelyek fejlesztéséét, színvonalának és versenyképességének növelését célozzák.
A tárcavezető arra is rámutatott, hogy a vendéglátásban probléma a munkaerő elvándorlása, amelyet szerinte visszafog majd a hazai bérszínvonal emelkedése. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bérek emelkedésével a vállalkozók költségei is híznak, amit az árakban érvényesíteni kell.
Tehát ne csodálkozzon senki azon, hogy a Balaton drágább lesz. Azért lesz drágább, mert följebb mennek a minimálbérek, magasabb fizetéseket kapnak majd a vendéglátásban dolgozók
– vetítette előre Nagy, aki szerint ennek inkább örülni kellene. A miniszter szerint a reálbér-emelkedés azt mutatja, hogy van tér a magasabb árakra.
A belföldi turisták továbbra is meghatározók a vendéglátásban: 1,4 millió magyar vendég 3,9 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ami a belföldi vendégek számát tekintve 9,2 százalékos, míg a vendégéjszakáik esetében 3,7 százalékos növekedést jelent. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt úgy értékelte, hogy a lakosság többletfogyasztásának egy meghatározó része a turizmusban csapódik le.
„Magyarország egyre népszerűbb a külföldiek körében is: augusztusban a külföldi vendégek száma 1,2 millióra nőtt, ami 14 százalékos növekedést mutat, míg az általuk eltöltött 3 millió vendégéjszaka 3,5 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakát” – tették hozzá.
2024 első nyolc hónapjában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 11,4 millió főt ért el, amely 18,6 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos periódusában mért eredményt.
a repülőtér üzemeltetőjének előrejelzése szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a 2019-es, korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt.
„Magyarország a vendégéjszakák növekedési ütemében 150 százalékos előnnyel a kontinens átlagos bővüléséhez képest Európát messze maga mögött hagyta” – összegezte lapunknak küldött szeptember végi közleményében a nemzetgazdasági tárca.
A kormány célja, hogy a vendégéjszakák száma 2030-ra elérje az 50 milliót, ezzel párhuzamosan pedig az ágazat hozzájárulása a GDP-hez 16 százalékra növekedjen (2022-ben 12 százalék volt a hozzájárulás).
Az akcióterv központi eleme lesz a reptér bekapcsolása az ágazat teljesítményének fokozásába
– jelezte lapunknak az MBH Elemzési Centrum szakértője, aki megjegyezte, hogy iparági információk alapján megváltoztak a fogyasztói szokások: az egy főre jutó vásárlási értékek alacsonyabbak. Amennyiben a gazdasági környezet kedvezően alakul és a bizalomhiány oldódik, a reálbérek növekedése az éttermek forgalmának bővülését is segítheti.
2024-ben a vendéglátás volumene meghaladta a 2021-es szintet, azonban kitörni onnan nem tud
– hangsúlyozta Horti Flóra. Elválik egymástól a vidéki, illetve a fővárosi helyzet. Budapesttől távolodva csökkennek a kereseti lehetőségek, ráadásul az éttermek inkább csak a helyi, környékbeli fogyasztókra építhetnek, míg a fővárosi bevételekhez jelentősen hozzájárulnak a turisták is.
(Borítókép: A Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc Repülőtér. Fotó: Németh Kata / Index)