A héten tovább gyengült a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. Már 400 forintnál is többe kerül egy euró. Utoljára 2023. március 20-án, azaz másfél éve láthattunk a mostaninál magasabb euróárfolyamot. A forintgyengülésben egyértelmű szerepe volt a közel-keleti geopolitikai helyzet eszkalációjának és a nemzetközi feszültségek növekedésének. Erősen kérdéses, hogy a piaci hangulat megnyugszik-e a jövő hétre, és hogy a forint mikor kapaszkodhat vissza a 400-as szint alá. A magyar tőzsde is találatot kapott, a héten közel egy százalékkal került lejjebb. Heti összefoglalónk.
A forint folytatta a közelmúltban kezdődött gyengülését a mögöttünk álló héten, és a hét közepén – másfél év után – ismét átlépte a lélektani 400 forintos küszöböt az euró ellenében.
A hetet 396,80-as árfolyamon indította a magyar fizetőeszköz. A hétfői gyengülés az európai gazdasági adatok, különösen a beszerzésimenedzser-indexek gyengébb eredményei miatt következett be – jelezte az Indexnek Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A héten további fontos esemény volt Jerome Powell Fed-elnök nyilatkozata, miszerint az idei amerikai kamatcsökkentés mértéke még nem dőlt el véglegesen, ami erősítette a dollárt, a feltörekvő devizákat pedig, például a forintot, gyengítette.
Szerdán is tovább folytatódott a forint gyengülése, ebben a közel-keleti események játszották a legnagyobb szerepet.
A régiós háború esélyének növekedése kedvezőtlenül hatott a globális piacokon a kockázatvállalási hajlandóságra, amely rendszerint a feltörekvő piaci devizák, például a forint gyengülésében csapódik le. Most is ezt láthattuk, a hírek hatására a forint együtt gyengült a cseh koronával és a lengyel zlotyval.
Az amerikai bankpánik, azaz 2023 márciusa óta először a 400-as lélektani határ fölé került a jegyzés.
„Habár csütörtök délelőtt a forint megpróbált visszaerősödni a 400-as szint alá, ez csak átmenetileg sikerült neki, a térségből érkező hírek hatására tovább gyengült a jegyzés, a 401-es szint fölé az euró ellenében” – jelezte az Indexnek Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője.
Pénteken sem tudott fellélegezni a hazai deviza, a nap nagy részében 401 és 402 között mozgott az árfolyam.
„Az amerikai gazdaság erősségét jelző adatok, elsősorban a vártnál sokkal jobb munkaerőpiaci adatok a zöldhasú felértékelődéséhez vezettek, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar fizetőeszköz a 400 forintos árfolyam felett ragadt az euróval szemben pénteken” – világított rá Árokszállási Zoltán.
Árokszállási Zoltánnal sorra vettük, hogy milyen piacbefolyásoló eseményekkel számolhatunk a jövő héten, amelyekre érdemes odafigyelni:
Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a legerősebb hajtóerővel továbbra is a geopolitikai fejlemények bírnak.
Erősen kérdéses, hogy a piaci hangulat megnyugszik-e a jövő hétre.
Ebben az esetben a forint az euró ellenében visszaerősödhet az elmúlt hónapokban megszokott 390–400-as sávba, amennyiben azonban a geopolitikai konfliktusok nem enyhülnek, akkor tartósan 400 feletti szinteket láthatunk a forint árfolyamában.
A közel-keleti konfliktus kiéleződésével elromlott a hangulat az európai tőzsdéken, ez pedig nem kímélte a BUX-indexet, amely a hét során közel 1 százalékkal került lejjebb. A blue chipek mindegyike minimális mértékű mínuszban végzett ezen a héten.
A midcapeket illetően azonban egy zöldpapír, a PannErgy jelentősebb ralit tudhat a háta mögött a héten, részvényárfolyama ugyanis több mint 8 százalékkal emelkedett
– jelezte lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. Ennek hátterében részben Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétfői rendelete áll, miszerint a távhőtermelői hődíjakat október elsejétől kételemű árazást alkalmazva állapítják meg. Ennek keretében a távhőtermelők a korábbiaktól eltérően – az értékesített hőmennyiségtől függetlenül – havi alapdíjban is részesülnek.
(Borítókép: Németh Emília / Index)